A gyermekintézményekbe járó gyermekek körében kétszer-háromszor akkora a légúti és gasztrointesztinális fertőzések előfordulásának kockázata, mint az otthon nevelt gyermekek között. A fenti megállapítás, ami különösen a 2 év alatti korosztály esetében, illetve az intézményes ellátás első hónapjában igaz. A fokozott infekciós kockázat többféle tényezővel magyarázható, ilyen például a zsúfoltság, illetve a közös játékok használata, ami kedvező feltételeket teremt az infekció transzmissziójához a csecsemők között. Ehhez járul még az is, hogy sok gyermeknél az intézménybe történő felvételkor marad abba a szoptatás, mely ugyancsak fokozza a fertőzések kockázatát amiatt, hogy kiesik az anyatej protektív hatása.

A gyermek és az anya szempontjából egyaránt legalább 6 hónapos kizárólagos szoptatás javasolt, majd legalább 12 hónapos koráig anyatejet (is) kell kapnia a csecsemőnek. A szülés körüli kórházi gyermekágyas ellátás igazoltan közvetlen hatást gyakorol a szoptatás sikerességére. Az Egyesült Államokban indított Ten Steps to Successful Breastfeeding (Ten Steps) („Tíz lépés a sikeres szoptatásért”) program – önmagában vagy más beavatkozásokkal kombinálva – csökkenti a tápszerhasználatot, növeli a kizárólagos szoptatás arányát és legalább 8 hetes korig meghosszabbítja a szoptatás időtartamát. A szülészeti osztályok gyermekágyas részlegei számára széles körben javasolják a Ten Steps alkalmazását, akár a gyermekbarát kórház keretei között.

A probiotikumok alkalmazása során fontos szempont, hogy a kedvező hatást biztosító baktériumok a gyomorbél traktuson való áthaladás közben érvényesülő szélsőséges környezeti körülmények ellenére is kellő mennyiségben eljussanak a hatás helyére. Ezt biztosítja a spóra forma. A terápia sikerének lényeges eleme a compliance, mely a beteg által preferált formula kiválasztásával, illetve egyszerű dozírozással javítható.

A tanulmány részletesen foglalkozik a 16. életévét betöltött kiskorú egészségügyi önrendelkezési jogával, a szülő korlátozott döntési jogosítványaival, valamint azzal, hogy az invazív beavatkozáshoz adott szülői hozzájárulás hogyan alakul az együtt élő és a különélő, illetve az elvált szülők esetében.

Napjainkban számos képalkotó vizsgálat segíti a betegségek diagnosztikáját. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a berendezések működésük során fizikai és biológiai hatással bírnak, ami különösen a fejlődő szervezetet veszélyeztetheti. Fontos, hogy a vizsgálatok indikálásánál vegyük figyelembe a várható információ és az esetleges mellékhatások arányát.

„Nagy szükség van a szekcióra, mert sötétben tapogatódzik minden ilyen betegséggel küzdő család, és nagyon hosszú, rögös út vezet a megfelelő orvoshoz, rehabilitációs központhoz, pedig ha időben kapnának ellátást ezek a gyerekek, akkor nagyon nagy eredményeket érnének el” − egy szülő vidékről.

Az újszülött érkezése minden családban nagy változást hoz, és felelősséggel jár, különösen, ha valamilyen betegséggel születik, és nincs ez másként a spina bifidával világra jött gyermekek esetében sem. A pszichológus feladata elsősorban a szülők és a gyermek pszichés vezetése, mely egy sor aspektust magában kell hogy foglaljon, többek között az életminőséggel, a társas kapcsolatokkal vagy a testképpel kapcsolatos problémákat.

A székletinkontinencia és annak következményei a gyermek és a családja számára sokszor megoldhatatlan problémát jelentenek. A klinikai gyakorlatban myelomeningocele-s (MMC-s) betegek kezelése elsősorban a húgyhólyagműködési zavar megszüntetésére és a vizeletkontinencia javítására fókuszál érthetően, hisz a kezeletlen hólyagműködési zavar következményeként súlyos vesekárosodás is előfordulhat. Az MMC-s betegek székletinkontinenciájának kezelése a megfelelő életminőség elérése és a szocializáció szempontjából hasonló jelentőséggel bír, mint a vizeletinkontinencia kezelése.

A spina bifida minden formája körültekintő, egyénre szabott, komplex és multidiszciplináris kezelési-rehabilitációs tervet igényel. Ezt a tervet a beteg igényeinek, mozgási, belgyógyászati, mentális állapotának, valamint szociális helyzetének megfelelően többször felül kell vizsgálni, hogy az minél nagyobb önállóságot és hosszabb, minőségibb életet biztosítson számára.

Spina bifidával összefüggésben számos veseműködési zavar fordulhat elő. A gerincvelő sérülése kapcsán neurogén hólyagműködési zavar alakulhat ki. A húgyúti infekció a leggyakoribb bakteriális fertőzés csecsemőkorban, melyet az esetek közel egyharmadában bacteriaemia is kísér. Cikkünk a klinikus anamnézisének számbavételét követően terápiás ajánlásokat is megfogalmaz.