Emlőbetegségek diagnosztikájára specializálódott radiológus és nukleáris medicina szakorvosok a kecskeméti IV. Emlőrák Konszenzus Konferencián felfrissítették az emlődaganatokkal kapcsolatos állásfoglalásukat. Ajánlást tesznek ezúton arra, hogy az emlődaganatok szűrése, diagnosztikája és ellátása ezen irányelvek szerint történjen. A jelen szakmai útmutató tartalmazza a legújabb technikai fejlesztéseket, a legfrissebb kutatások eredményeit, beleértve a képalkotó eljárásoknak a terápiában és követésben betöltött szerepét. Részletezi a hazai fejlesztési javaslatokat, és érinti a határterületeket (igazságügyi szakértés, média, szabályozás, finanszírozás) is. A teljes anyag egyeztetésre került a társszakmákkal. Magy Onkol 64:p-p, 2020

A sugárterápiás szakértői bizottság a III. Emlőrák Konszenzus Konferencián (2016) elfogadott sugárterápiás irányelveket az azóta megjelent új tudományos bizonyítékok alapján vizsgálta felül és frissítette. A maradék emlő sugárkezelése in situ duktális karcinóma (St. 0) esetén ajánlott, mivel a besugárzás 50−60%-kal csökkenti a helyi daganatkiújulás kockázatát. Korai invazív (St. I-II) emlőrákban az emlőmegtartó műtét és sugárkezelés továbbra is a masztektómia alternatívája, de idősebb (≥70 év) betegeknél, I. stádium és hormonrecep- tor-pozitív daganat esetén az egyedüli hormonterápia és a sugárkezelés elhagyása mérlegelhető kezelési alternatíva. A hipofrakcionált teljesemlő-besugárzás és válogatott esetekben a gyorsított részleges emlőbesugárzás egyenértékű alternatívája a hagyományos öthetes teljesemlő-sugárkezelésnek. Masztektómia után, 1–3 vagy ≥4 hónalji nyirokcsomóáttét esetén a besugárzás jelentősen csökkenti a lokoregionális recidíva kockázatát és a teljes túlélést is javítja. Egy-két pozitív őrszemnyirokcsomó esetén a komplettáló hónalji disszekciót válogatott esetekben helyettesítheti az axilláris régió besugárzása. Neoadjuváns szisztémás kezelés és emlőmegtartó műtét után a maradék emlő sugárkezelése minden esetben indokolt, míg masztektómia után kezelés előtti III−IV. stádium és ypN1 státusz esetén indokolt a posztoperatív lokoregionális radioterápia. Magy Onkol 64:p-p, 2020

A gondozás magába foglalja a beteggel történő kapcsolattartást, egészségnevelést, a betegség tüneteinek, illetve az onkológiai kezelés és a sugárterápia mellékhatásainak felismerését, menedzselését, a további daganatokra vonatkozó szűrést és a beteg fizikai, lelki és szociális rehabilitációját, melyet az egészséges életmód is támogat. Elsődleges figyelmet kell szentelni a lokális/regionális daganatkiújulás korai detektálására, szükség esetén kuratív kezelésére. Hasonló- an, a kuratív megoldás reményében fontos felismerni a kis tömegű és viszonylag indolens kiújulás, áttétképződés (oli- gometasztázis) entitását, de továbbra sincs szükség a távoli áttétek kutatására rutinszerű képalkotó vizsgálatokkal vagy tumormarker-meghatározással. Felsoroljuk a gondozás alatt folytatódó adjuváns hormonterápia szupportációs lehetőségeit, a szociális támogatáshoz rendelkezésre álló magyarországi eszközöket, a fizikai és pszichés rehabilitáció sarkalatos pontjait és szakmai lehetőségeit. A ritkábban felmerülő kérdések (emlőrákrizikó/mutációhordozás, gyermekvállalás) egyéni megoldását folyamatosan bővülő lehetőségek szolgálják. Ideálisan az onkológus, sebész, emlőradiológus, szociális munkás, fizioterapeuta és pszichoonkológus/pszichiáter teambe szerveződve működik együtt. A gondozás legyen teljes körű és holisztikus szemléletű. Magy Onkol 64:p-p, 2020