A dohányzás a kognitív hanyatlás és a demencia fő kockázati tényezője. A korábbi vizsgálatok azt jelezték, hogy – a soha nem dohányzókhoz képest – az aktuálisan dohányosok gyengén teljesítenek a tesztekben a végrehajtó funkciók, az információfeldolgozás sebessége, a tanulás és a memória terén. Több tanulmány is összefüggésekről számolt be a dohányzás és a demencia (ezen belül az Alzheimer-kór [AD, Alzheimer’s disease] és a vaszkuláris demencia) fokozott kockázata között. A korrelációt megalapozó mechanizmusok azonban egyelőre még nem tisztázottak.

A stroke világszerte a halálozás és a rokkantság vezető okai közé tartozik. Ugyanakkor jelentős előrelépések történtek a stroke-terápia terén a túlélés javítására és a következményes rokkantság mérséklésére, különösen az intravénás thrombolysis (rekombináns szöveti plazminogén-aktivátor [rt-PA, recombinant tissue plasminogen activator]) alkalmazása terén az ischaemiás stroke kezelésében, melynek során alapvetően fontos az időfaktor.

Az Internal Medicine Journal egy korábbi számában (2015;45:305−311.) megjelent közleményhez írt olvasói levél szerzői azt írják, hogy a stroke terápiájára specializálódott szakorvosok, valamint a stroke akut kivizsgálásában és kezelésében részt vevő más szakemberek a szélesebb közösség szempontjából is fontos szerepet játszanak a stroke-ellátásban. A Swan District Hospital egy 193 ágyas általános profilú kórház, mely Perth környékének lakosságát látja el. A 12 ágyas akut és rehabilitációs stroke-részleget 2008-ban nyitották meg, és 2009 óta végeznek rekombináns szöveti plazminogén-aktivátor (rt-PA, recombinant tissue plasminogen activator) kezelést. Az osztályos ellátást stroke-terápiás belgyógyászok biztosítják, akiknek munkáját rendszeres időközönként stroke-neurológus segíti az ügyeletek során, illetve válogatott esetekben konzultációs jelleggel.

Az utóbbi években klinikai vizsgálatok igazolták a modern endovaszkuláris terápia klinikai előnyeit sürgősségi nagyér-okklúzióval (ELVO, emergent large vessel occlusion) akut ischaemiás stroke-ban (AIS). Ezek a vizsgálatok ismét hangsúlyozzák a revaszkularizációig eltelt idő hosszának szerepét a jó klinikai kimenetelek elérésében. Mindezek fényében egyre nagyobb figyelem fordul a terápiához jutás idejét megrövidítő beavatkozások felé. Az MR CLEAN vizsgálat adatainak szekunder analízise azt igazolta, hogy a revaszkularizációtól várható klinikai haszon az idő előrehaladtával nem lineáris módon csökken. A beavatkozások célja, hogy minél hamarább megtörténhessen a revaszkularizáció.

A nem K-vitamin-antagonista hatású orális alvadásgátló dabigatran-etexilát (dabigatran) egy orális thrombin-inhibitor, melyet nonvalvuláris pitvarfibrilláció eseteiben strokeprevencióra, illetve a vénás thromboembolia prevenciójára és terápiájára engedélyeztek. Bár dabigatran alkalmazása esetén kisebb a vérzések kockázata, mint warfarinkezelés kapcsán, mégis előfordulhatnak életveszélyes vérzések, ezen túlmenően a dabigatrannal kezelt betegeknél sürgős műtét vagy egyéb beavatkozás válhat szükségessé, és a dabigatran növelheti a perioperatív vérzés esélyét. E betegek ellátásának javítása érdekében specifikus dabigatranantagonista szükséges.

A stroke a második leggyakoribb halálok, és a harmadik helyen áll a rokkantság okainak sorában. A stroke-incidencia 60−80%-ban a klinikai kockázati tényezőkre vezethető vissza, mint amilyen például az idős kor, a cukorbetegség, a dohányzás, az elhízás, a nem megfelelő táplálkozás, a fizikai inaktivitás vagy a pitvarfibrilláció.

Az akut ischaemiás stroke-ban alkalmazott intravénás thrombolysis legrettegettebb szövődménye a tünetekkel kísért intracerebralis vérzés (sICH, symptomatic intracerebral hemorrhage), mely egy Cochrane-elemzés szerint a thrombolyticus kezelések 7,7%-ában fordul elő akut stroke eseteiben. Mindezek fényében az orális alvadásgátlókkal (OAC, oral anticoagulant) kezelt betegeknél az akut ischaemiás stroke intravénás thrombolysise azokra az esetekre korlátozódik, ahol az INR (international normalized ratio) ≤1,7. Emiatt a thrombolyticus terápia lehetőségét a strokebetegek igen nagy hányadától megvonják. Az intraarteriális terápia (IAT) bevezetésével lehetőség nyílt arra, hogy akut ischaemiás stroke-ban kizárólag lokális thrombolyticus kezelést vagy mechanikus thrombectomiát alkalmazzanak – mely az esetek nagy részében nem igényli thrombolyticumok további alkalmazását. A fentiek miatt e technikák esetében kisebb a vérzéses szövődmények előfordulásának esélye.

A kutatások hagyományosan az infarktus − vagy ischaemiás penumbra − veszélyének kitett szövetek sorsának előrejelzésére fókuszáltak oly módon, hogy elkülönülten elemezték a korai rekanalizációt mutató, illetve (korai) rekanalizációt nem mutató betegeket. Ennek során az infarktus végső volumenét tekintették vonatkoztatási alapnak. Korai rekanalizációt mutató betegek esetében az infarktus végső volumenének egyenlőnek kell lennie a kiindulási ischaemiás mag + ischaemiás penumbra volumenének összességével.

Az ischaemiás stroke (IS) teszi ki az összes stroke-eset körülbelül 85%-át. A betegek és a hozzátartozók tájékoztatásához, illetve a terápiás stratégia felállításához megbízható prognosztikai modellre van szükség az akut IS mortalitási esélyeinek előrejelzésére.

Az utóbbi években egyre több figyelem fordul az ischaemiás stroke etiológiájában és prognózisában fennálló nemi különbségek felé. Az ischaemiás stroke az egyik vezető halálok nők körében. A nők esetében jóval nagyobb a stroke kockázata, mint a férfiaknál. A különbség oka, hogy a nők várható élettartama hosszabb, illetve a betegek idősebbek a stroke jelentkezésekor. A stroke altípus szerinti megoszlása is eltér a két nem esetében. A nők körében például gyakrabban fordul elő cardioemboliás stroke, mely a pitvarfibrilláció magasabb prevalenciájára vezethető vissza.