hirdetés
hirdetés

Betegtájékoztató

Érgyulladás (vaszkulitisz)

A vaszkulitisz az erek gyulladásos megbetegedése, melyben az érfal meg­vastagszik, meggyengül és hegesedik, az erek belső átmérője beszűkül. Emiatt zavart szenved az egyes szervek, szövetek vérellátása, ami romló szervműködéshez, szövetpusztuláshoz vezethet. A betegség esetenként kezelés nélkül is javulhat, máskor tartós gyógyszeres kezelésre van szükség a tünetek enyhítésére, a betegség fellángolásainak kivédésére.

hirdetés

A vaszkulitisznek több formája ismere­tes, ezek többségét a ritka kórképek között tartjuk számon. Előfordulhat, hogy az erek gyulladása csak egyetlen szervet érint (pl. a bőrt), máskor egyidejűleg több szerv vérellátása is károsodik. A betegség esetenként igen enyhe formában jelent­kezik, máskor súlyos, akár életveszélyes szerkezeti és működési károsodásokkal társulhat. A vaszkulitisz, illetve annak tü­netei felléphetnek hirtelen, heveny vagy hosszan tartó, idült formában.

Mi okozza az érgyulladást?

A vaszkulitisz pontos okát nem ismerjük. Bizonyos típusainak megjelenésében fel­tételezhető az örökletes genetikai hajlam szerepe. Más esetekben ún. autoimmun folyamatok állhatnak háttérben, amikor az immunrendszer a szervezet saját szöveteit, szerveit idegenként ismeri fel és ellenanya­got termel ellene. Ilyen kóros immunreak­ciót válthatnak ki bizonyos fertőzések (pl. B vagy C típusú hepatitisz, HIV-fertőzés, citomegalovírus-fertőzés), rosszindula­tú betegségek, immunológiai kórképek, egyes gyógyszerek. A vaszkulitisz lehet más reumás jellegű betegségek részjelen­sége is, ilyen pl. az ún. SLE (szisztémás lupus erythematosus, röviden lupusz), a reumás ízületi gyulladás (reumatoid artritisz) vagy a Sjögren-szindróma.

Mikor kell érgyulladásra gondolni?

A betegség tünetei igen széles határok között változnak. A tünetek jellegét és súlyosságát az szabja meg, hogy az érin­tett erek milyen szervet vagy szövetet látnak el.

A vaszkulitisz tüneteinek egy része ál­talános, a szervezet egészét érintő tünet, s ezek jelentős hányada számos egyéb kór­állapotban is megjelenhet. Ilyen általános tünetek lehetnek a láz, fejfájás; általános levertség vagy fáradtságérzés; étvágy­talanság és akaratlan testsúlycsökkenés; hasfájás; nem helyhez köthető, bizonytalan fájdalmak; éjszakai izzadás; bőrkiütések; zsibbadás és érzészavarok; veseproblémák (pl. véres vagy elszíneződött vizelet).

A helyileg jelentkező, jellegzetesebb tünetek nagyban függnek az érintett erek elhelyezkedésétől. A vaszkulitisz többféle kórkép jelölésére szolgáló gyűjtőfogalom, típusainak részletes ismertetése túlmutat e betegtájékoztató keretein.

Vizsgálatok érgyulladás gyanújakor

Ha az említett tünetek bármelyike tartósan fennáll vagy súlyosbodik, orvoshoz kell for­dulni. A vaszkulitisz korai kórismézésének célja, hogy a súlyos szervi károsodások előtt megkezdődhessen a kezelés.

Az orvos részletesen kikérdezi a be­teget panaszairól, azok jellegéről, erőssé­géről, fennállási idejéről. Rákérdez arra is, hogy a tünetek állandó vagy időszakos jel­legűek-e, illetve hogy van-e olyan tényező, ami enyhíti vagy súlyosbítja a tüneteket. A kórelőzmény felvételekor az orvos kitér a korábbi betegségekre, a családban elő­ fordult hasonló tünetekre, a rendszeresen szedett gyógyszerekre is.

Laboratóriumi tesztek. Néhány egy­szerű laboratóriumi vizsgálattal eldönthe­tő, hogy zajlik-e a szervezetben gyulladás. Ennek megítélésére szolgál többek között egy speciális fehérje, az ún. C-reaktív pro­tein (CRP) szintje. Teljes vérképet is szoktak kérni, és szükség lehet bizonyos specifikus antitestek meghatározására is.

Vizeletvizsgálat. A vizelet vizsgálata választ ad arra a kérdésre, nincsenek-e je­len a vizeletben vörösvérsejtek vagy kóros mennyiségű fehérje.

Képalkotó vizsgálatok. A képalkotó vizsgálatok segítségével feltérképezhető, hogy az egyes szerveket/szöveteket men­nyiben károsította az erek gyulladása mi­att elégtelenné váló vérellátás. Ugyancsak a képalkotó vizsgálatokat hívhatja segítsé­gül az orvos a kezelés hatásának felmérésé­re. A leggyakrabban alkalmazott képalkotó vizsgálatok a hagyományos röntgenvizsgá­lat, az ultrahangvizsgálat, a számítógépes rétegvizsgálat (komputertomográfia, CT), a mágnesesrezonancia-vizsgálat (MRI) és a pozitronemissziós tomográfia (PET-CT). Az erek állapotának, a vérkeringés zavarainak elemzésére szolgál az érfestés (angiográfia).

Biopszia. Apró szövetmintát vesznek a károsodott területről további kórszövet­tani vizsgálat céljaira. A mintában a patoló­gus az erek gyulladására utaló jeleket keres.

Kezelés

A kezelés egyrészt a gyulladás csökkenté­sét célozza megfelelő gyógyszerek adásá­val, másrészt a vaszkulitisz hátterében álló alapbetegségre irányul. A terápia célja (1) a gyulladás megszüntetése, (2) a tünetek kiújulásának megelőzése. A gyógyszeres kezelés módja és időtartama az érgyulladás típusától, a szervi érintettségtől és a beteg­ség súlyosságától függ.

Kortikoszteroidok. Ezek a vaszkulitisz kezelésében is nélkülözhetetlen gyógysze­rek (pl. prednizolon) csökkentik az érintett erek gyulladását. Mellékhatásaik miatt az orvosok csak a feltétlenül szükséges adag­ban és ideig alkalmazzák őket.

Immungátló gyógyszerek. Az im­munsejtek működésének gátlásával fejtik ki hatásukat. E csoportba tartozó ható­anyag pl. az azathioprin, a methotrexat és a cyclophosphamid.

Biológiai terápia. Ugyancsak az im­munfunkciók befolyásolása révén ható újabb szer a rituximab, mely igen hatásos lehet a vaszkulitisz bizonyos típusaiban. A rituximab jó választás lehet hosszú távú fenntartó kezelésként, azonban ennek al­kalmazásakor is számolni kell mellékhatá­sokkal, illetve a B típusú májgyulladás fel­lángolásával. Ugyancsak a biológiai szerek közé tartoznak a tocilizumab és a tumor­nekrózis-faktor (TNF) ellen ható szerek.

Műtét. Vannak esetek, amikor a vaszkulitisz okozta szöveti vagy szervi károsodások megoldására sebészeti beavatkozást kell vé­gezni. Ez lehet ún. graftműtét: olyan érsebé­szeti beavatkozás, melynek során áthidaló érszakasszal biztosítják a véráramlást az ér­gyulladás miatt beszűkült vagy elzáródott érszakaszon. A szervek működésének leál­lásához vezető súlyos károsodás transzplan­tációt (pl. veseátültetést) tehet szükségessé.

Amennyiben a betegség hátterében külső oki tényező (pl. gyógyszer, vegyszer) hatása mutatható ki, fontos a gyanúba vett faktor kiiktatása a beteg életéből.

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[195942] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.