hirdetés

Melanóma: a bőr festéksejtes daganata

A melanóma a bőrből kiinduló rosszindulatú daganatok egyik típusa. Festéksejtes bőrráknak is nevezik, mivel a bőr festékanyagát, a melanint termelő ún. melanocitákból indul ki. Bár a melanómát a bőrrákok közé sorolják, megjelenhet bármely szövetben, ahol melanociták találhatók, így pl. a szemben vagy a bélrendszerben. 

 

hirdetés

Amelanóma a gyakoribb rosszindulatú daganatok közé tartozik. Európában kb. minden századik embernél diagnosztizálják valamikor az élete során. Ennél is gyakoribb – mintegy háromszoros – a melanóma előfordulása pl. Ausztráliában és Új-Zélandon. A melanómás esetek száma szinte minden európai országban emelkedő tendenciát mutat. 

 

MI OKOZZA A MELANÓMÁT?  

A melanóma kialakulásának pontos hátterét egyelőre nem ismerjük. Annyi bizonyos, hogy a napfény és a szoláriumok káros ultraibolya sugárzásának szerepe van a létrejöttében, ez a sugárzás minden bizonnyal az örökítő anyag, a DNS károsítása révén vezet daganatképződéshez. Az ultraibolya sugarak hatására szerzett mutációk (génmódosulások) jönnek létre, melyek nem azonnal, hanem évek vagy inkább évtizedek múlva indíthatják el a melanociták burjánzását. 

Ritkábban örökletes géndefektusok húzódnak meg a betegség hátterében, melyek nemzedékről nemzedékre átadódva melanóma kialakulására hajlamosítanak. Ilyen örökletes mutáció gyanúját veti fel, ha egy család több tagjánál is ezt a ráktípust diagnosztizálják az orvosok. 

 

HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK 

Bizonyos tényezők növelik annak valószínűségét, hogy az adott személynél élete során valamikor melanómára derül fény. Ezek közül a legfontosabbak a következők. 

Bőrtípus. A legnagyobb veszélynek a világos bőrű személyek vannak kitéve, különösen akkor, ha a halvány bőrhöz vörös haj és szeplők is társulnak. A színes bőrűek (ázsiaiak, feketék) között ritkaságnak számít a melanóma előfordulása, de ha mégis kialakul, akkor többnyire speciális formában: elsősorban a tenyeret, talpat, körmöket érinti. 

Festékes anyajegyek (névuszok). A bőrön számtalan anyajegy lehet jelen, ezek egyes személyek bőrén extrém nagy számban jelennek meg. Bár az anyajegyek többségéből soha nem alakul ki melanóma, ha nagy – 100 feletti – számban vannak jelen, az mindenképpen kockázati tényezőként értékelendő. Atípusos anyajegyek (lásd később) esetében ugyancsak nagyobb a rosszindulatú elfajulás valószínűsége. 

Napfénynek való kitettség. A természetes napfényben lévő ultraibolya sugárzás melanóma kialakulását indíthatja el. Az átlagosnál is nagyobb a kockázat, ha a napfényhatás már gyermekkorban kezdődik és/vagy hosszú ideig fennáll (pl. szabadban dolgozóknál, mezőgazdasági munkásoknál). Fokozott rizikót jelent a bőr leégése is, különösen akkor, ha ismétlődik. A természetes napfényhez hasonlóan melanómára hajlamosíthat a szoláriumhasználat is. A napfény jelentette kockázat felmérésekor alapszabály, hogy a bőrünk „nem felejt”, azaz a bőrt korábban és a jövőben érő ultraibolya sugarak káros hatása összeadódik. 

Korábbi melanóma. Amennyiben valakinél korábban már melanómára derült fény, nagyobb eséllyel számíthat arra, hogy hasonló elváltozás később is megjelenik a teste valamely pontján, mint azok, akiknél még nem diagnosztizáltak ilyen daganatot. 

Családi halmozódás. Nagyobb a kockázat melanóma kialakulására annál a személynél, akinek elsőfokú rokonai (szülő, testvér, gyermek) között előfordult már ilyen bőrrák. A családi halmozódás hátterében az esetek egy részében örökletes mutáció áll, ám az esetek többségében nem mutatható ki a következő nemzedékre átadódó genetikai eltérés. 

Életkor. Bár némiképpen a melanómára is igaz, hogy gyakorisága az életkor előre haladtával nő, az összefüggés nem olyan szoros, mint más rosszindulatú daganatok esetében. Olyannyira nem, hogy a melanóma huszonéves, sőt még ennél fiatalabb korban is előfordulhat, és jelentős hányadot tesz ki a fiatalkori rákbetegségek között. 

Nem. A nem szerepe nem egységes, hiszen míg Európában a melanómás betegek között valamelyest túlsúlyban vannak a nők, addig pl. Észak-Amerikában vagy Izraelben nagyobb arányban a férfiakat érinti a festéksejtes bőrrák. 

Immunhiányos állapotok. Az immunrendszernek jelentős szerepe van abban, hogy nem minden rosszindulatú sejtelváltozásból alakul ki klinikailag jelentős rákbetegség, és nincs ez másként a melanóma esetében sem. Gyakoribb a melanóma azok között, akiknek az immunvédekezése nem megfelelő – akár immunbetegség, akár az immunrendszer védekezését gyengítő gyógyszeres kezelés következtében. 

Rákelőző elváltozások. Bizonyos bőrléziók esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy abból rosszindulatú elváltozás alakul ki. Ilyen pl. a xeroderma pigmentosum (pigmentózum) nevű örökletes betegség, melynek éppen az a lényege, hogy a szervezet nem képes kijavítani az ultraibolya sugárzás okozta molekuláris szintű változásokat, ami jó kiindulópontja lehet különböző bőrrákok, köztük a melanóma kialakulásának. 

 

A MELANÓMA FELISMERÉSE ÉS KIVIZSGÁLÁSA 

A melanóma lehetősége már az elváltozás puszta megtekintésekor felmerülhet, ugyanis bizonyos jellemzők fennállása felveti a gyanút, hogy nem egyszerű anyajeggyel állunk szemben. Ezeket az angol elnevezés alapján ABCDE betűkkel jelölik a könnyebb megjegyezhetőség érdekében: 

A – Aszimmetria: az anyajegy nem szabályos kerek vagy ovális alakú 

B – Szélek (Border): az elváltozás szélei nem élesek, hanem szabálytalanul elmosódottak 

C – Szín (Colour): az elváltozás színe nem egynemű, azon belül több különböző szín vagy árnyalat különíthető el 

D – Átmérő (Diameter): 6 mm-nél nagyobb átmérő fel kell hogy vesse melanóma gyanúját 

E – Változás (Evolving): az anyajegy megjelenése változik, pl. növekszik, színe vagy alakja eltér a korábbitól 

A gyanújelek közé tartozik az is, ha az anyajegy gyulladttá válik, viszket, hámlik vagy kellemetlen szagú lesz. 

Az orvos speciális mikroszkóppal, ún. dermatoszkóppal vizsgálja végig az anyajegyeket. A végső diagnózist a szövettani vizsgálat adja meg, melyhez az elváltozást lehetőleg teljes egészében eltávolítják, körülötte kellően széles ép bőrrészletet kimetszve. 

A betegség stádiumának meghatározásához, illetve áttétképződés gyanújakor további képalkotó vizsgálatokra is szükség van annak megítélésére, hogy a ráksejtek nem jelentek-e meg a test távolabbi pontjain is. 

 

A MELANÓMA KEZELÉSE  

Sebészeti eltávolítás. A cél a rosszindulatú elváltozás teljes kimetszése, széles „biztonsági” bőrszegéllyel együtt. Amennyiben a ráksejtek már a közeli nyirokcsomókban is megjelentek, ezek eltávolítására is szükség van. 

Kemoterápia. Kemoterápiára általában előrehaladottabb stádiumú melanómában kerül sor, amikor az elváltozás lokálisan kiterjedt vagy már távolabbi áttétet is adott. A kemoterápia során ún. citosztatikus szereket juttatnak a szervezetbe (gyakran több szer egyidejű alkalmazásával), amelyek elsősorban a gyorsan osztódó daganatsejteket veszik célba. 

Sugárkezelés (radioterápia). A sugárkezelés során nagy energiájú sugarakat bocsátanak célzottan a daganatos elváltozásra, ezzel elpusztítva a daganatsejteket. A melanóma kezelésében a radioterápia kisebb szerepet játszik, de sor kerülhet rá egyes speciális altípusokban, vagy pl. akkor, ha nagyon korai stádiumban nincs mód műtét végzésére. 

Immunterápia. Az immunterápia során olyan gyógyszereket kap a beteg, amelyek a szervezet természetes immunvédekezésének erősítésével segítenek a betegség legyőzésében. 

Célzott terápia. A célzott terápia alapvetően abban különbözik a kemoterápiától, hogy a melanómasejtek azon összetevőit veszi célba, amelyekben azok eltérnek a normális sejtektől. 

 

A MELANÓMA MEGELŐZÉSE 

A legfontosabb a napfény elleni védelem és a bőrön megjelenő elváltozások szemmel tartása. 

Kerüljük a napfényt (pl. nyáron délelőtt 11 óra és délután 3 óra között húzódjunk árnyékba) 

Alkalmazzunk hatásos fényvédelmet (napvédő készítményekkel, fényvédő krémekkel, a testet minél jobban takaró, könnyű anyagból készült, világos színű ruhadarabokkal, hosszú ujjú felsővel, hosszúnadrággal, kalap, sapka vagy kendő viselésével) 

Igyekezzünk megelőzni a napégést (fokozatosan szoktassuk hozzá bőrünket a napfényhez, rendszeresen kenjük be magunkat naptejjel vagy napolajjal, később se tartózkodjunk sokáig a tűző napon, napégés gyanújakor azonnal húzódjunk árnyékba) 

Ugyanilyen fontos bőrünk rendszeres önvizsgálata mellett az is, hogy évente jelenjünk meg anyajegyszűrésen. Ily módon a melanóma már nagyon korai stádiumban felismerhető, amikor még jó esély van a sikeres kezelésre, akár a teljes gyógyulásra is. 

 

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.

 

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 9,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.