hirdetés

Rezisztens baktériumok

A világban mindenhol egyre nő az antibiotikummal szemben ellenálló (re­zisztens) baktériumok száma, és még nagyobb terápiás dilemmát jelente­nek a többfajta antibiotikumnak is ellenálló, ún. multirezisztens baktérium­törzsek. Egyes előrejelzések szerint már nagyon hamar, nagyon sok esetben tehetetlen lesz az orvostudomány e rezisztens kórokozókkal szemben. Mit tehetnek a betegek ellenük?

hirdetés

A fertőzések legyőzésének jól be-vált gyógyszerei az antibiotikumok, azonban az antibiotikum nem általános csodaszer minden fertőzés esetére. Alkalmazásakor alaposan mérlegelni kell a körülményeket, és csak azoknak a bete­geknek szabad szedniük, akik a kezeléstől valóban gyógyulást várhatnak. Az antibiotikumok esetében a helytelenül alkalma­zott gyógyszeres terápia nem „csak” azzal a következménnyel járhat, hogy nem hozza meg a kívánt hatást, és mellékhatások fe­lesleges kockázatának teszi ki a beteget. A kórokozók ugyanis különféle mechaniz­musokat fejlesztenek ki annak érdekében, hogy ellenálljanak az antibiotikumok ha­tásának, túléljék a gyógyszeres kezelést.

Mik azok az antibiotikumok?

A fertőzéseket különféle baktériumok, ví­rusok, gombák, ritkábban más természe­tű mikroorganizmusok idézik elő. Vannak olyan, pl. a bőrön vagy a bélrendszerben élő és szaporodó baktériumok, amelyek semmilyen betegséget nem okoznak, más baktériumok viszont a szervezetbe bejutva, ott szaporodva fertőzést (infek­ciót), betegséget idéznek elő. A vírusok a baktériumoknál is kisebb mikroorganiz­musok, csak a gazdaszervezetben képesek megélni és szaporodni, onnan kikerülve elpusztulnak.

Az antibiotikumok (más néven: antimikróbás szerek) olyan hatóanyagok, melyek képesek a betegségokozó baktériumok elpusztítására, vagy legalább növekedésük, szaporodásuk gátlására. Az ún. széles spekt­rumú antibiotikumok többféle baktériummal szemben is hatásosak, míg a szűkebb spektrumú szerek csak bizonyos baktériumok ellen vethetők be. Az antibiotikumok a vírusok ellen hatástalanok, vírusfertőzésekben adásuk felesleges, csak mellékhatások kockázatának teszi ki a be­teget, és elősegíthetik a rezisztens törzsek kiválogatódását.

Mit jelent a rezisztencia?

Antibiotikumrezisztenciáról akkor beszé­lünk, ha egy baktériumtörzs képes túlélni az elpusztításukra rendelt antibiotikum hatását. Ilyenkor a kórokozók a kezelés el­lenére sem pusztulnak el, hanem tovább növekednek és szaporodnak. Ez jelentősen nehezíti, sőt akár teljesen meghiúsíthatja az antibiotikumrezisztens törzsek által oko­zott fertőzések kezelését, kórházi kezelés is szükségessé válhat, melynek időtartama gyakran elhúzódik.

A rezisztencia bármilyen életkorú bete­get érinthet. Senki sem lehet biztos benne, hogy nem fertőzi meg valamilyen rezisz­tens baktériumtörzs, ám élnek köztünk olyanok, akik különösen veszélyeztetettek az ilyen infekciók előfordulása szempont­jából. Ide tartoznak az idült betegségben szenvedők, illetve azok, akiknek az im­munrendszere valamilyen betegség vagy az immunrendszert gyengítő gyógyszeres kezelés nyomán kevésbé képes felvenni a harcot a szervezetbe jutó kórokozókkal szemben.

A baktériumok nemcsak az antibioti­kumokkal találkozva képesek rezisztenciát kialakítani, hanem létezik ún. természetes rezisztencia is, mely jelentősen megnehe­zíti a gyógyszerválasztást egy esetleges fertőzés esetén. Az antibiotikumhasználat kapcsán kialakuló rezisztencia csak tovább súlyosbítja a helyzetet, még inkább meg­nehezítve az eredményes kezelést. A re­zisztencia az esetek jelentős részében csak azt követően alakul ki, hogy a baktérium először találkozott az adott antibiotikum­mal. Ennek veszélye különösen nagy akkor, ha a beteg a szükséges adagot olykor elfe­lejti bevenni, vagy ha idő előtt abbahagyja az orvos által javasolt kúrát.

Miért veszélyes a rezisztencia?

Az antibiotikumok hatásának ellenálló baktériumtörzsek számának rohamos növeke­dése hatalmas dilemmát jelent a kezelési terv felállítása során. A baktériumok akár rövid időn belül is alkalmazkodhatnak a megváltozott körülményekhez, így kön­nyen előfordulhat, hogy az előző alkalom­mal az adott fertőzés legyőzésében még hatásosnak bizonyult készítménnyel szem­ben a baktérium a következő alkalomra már rezisztenssé válik. Ennek nyomán egy­re szűkül a siker reményében bevethető an­tibiotikumok köre. Végül eljuthatunk oda, hogy egyetlen antibiotikum sem képes elpusztítani bizonyos baktériumokat, mi­vel azok minden antibiotikumcsoportnak ellenállnak (multirezisztencia). Ez pedig a beteg életébe kerülhet.

Hogyan és miért alakul ki a rezisztencia?

A rezisztencia rohamos terjedésének fő oka az antibiotikumok nem megfelelő vagy felesleges használata. Amikor a be­teg egy fertőzésre antibiotikumot kap, az alkalmazott szer iránt érzékeny baktériumok elpusztulnak, míg a vele szemben el­lenálló baktériumok túlélik a gyógyszeres kúrát. E folyamat nyomán kiválogatódnak a rezisztens példányok, ezek növekednek és szaporodnak tovább. Minden újabb antibiotikumalkalmazás tovább növeli a rezisz­tens baktériumok számát.

A rezisztencia kockázatát feleslegesen fokozó gyakorlat mintapéldája a vírusfertőzések esetében alkalmazott antibiotikumkúra. Minthogy az antibiotikumok a víru­sokkal szemben hatástalanok, a kezelés anélkül növeli a rezisztens baktériumok számát, hogy ennek bármilyen terápiás hozadéka lenne a beteg számára.

Mit tehet a beteg a rezisztencia ellenében?

Az antibiotikumrezisztencia elleni harcban a fő feladat az orvosokra hárul. A gyógy­szert rendelő orvosnak mindig gondosan kell mérlegelnie, hogy az adott esetben valóban várható-e terápiás eredmény az antibiotikumok adásától, és csak akkor írhat fel antibiotikumot, ha erre a kérdésre igen a válasz.

Mindemellett a betegek is sokat tehet­nek a rezisztencia kialakulása ellen.

Ne tartsunk otthon korábbi keze­lésből megmaradt antibiotikumokat, és a dobozban maradt tablettákat ne ajánljuk fel beteg családtagjainknak bevételre. Mi magunk se szedjünk antibiotikumot orvosi javaslat nélkül, pusztán rokonok, barátok tanácsaira hagyatkozva. A rendelt antibio­tikumból ne tartalékoljunk egy esetleges későbbi betegség esetére.

Amennyiben az orvos antibiotikumkúrát írt elő, a gyógyszerszedésben pon­tosan kövessük az orvosi utasításokat. A gyógyszert mindig az előírt időben és adagban vegyük be, ne hagyjunk ki egyet­len gyógyszerszedési időpontot sem, de ne vegyünk be a javasoltnál nagyobb dózist sem abban a reményben, hogy így hama­rább vége lehet a kúrának. Mindig ponto­san annyi ideig szedjük az antibiotikumot, amennyit az orvos előírt. Ha például az or­vos 5 napos gyógyszerszedést írt elő, akkor se hagyjuk abba a kúrát a harmadik napon, ha addigra teljesen gyógyultnak érezzük magunkat.

Vírusos fertőzés ellen ne szedjünk an­tibiotikumot. Nem lehet elégszer hangsú­lyozni, hogy az antibiotikumok a vírusokkal szemben tehetetlenek, így szedésük előn­nyel nem jár, ugyanakkor hozzájárulhat a rezisztens baktériumtörzsek megjelené­séhez. Előfordulhat, hogy egy eredetileg vírusfertőzésnek indult betegség később baktériummal felülfertőződik. Ilyenkor lehet létjogosultsága antibiotikum felírá­sának. Annak eldöntése, hogy ez a helyzet áll-e fenn, mindig orvosi feladat, akárcsak a megfelelő antibiotikum kiválasztása, a szükséges adag meghatározása és a kúra időtartamának megszabása.

Soha ne gyakoroljunk nyomást az orvosra azért, hogy jobb meggyőződése ellenére rendeljen antibiotikumot. Hagyat­kozzunk rá annak megítélésében, hogy az adott esetben valóban az antibiotikum a legalkalmasabb kezelési mód, vagy sem.

Vitassuk meg az orvossal a védőol­tások lehetőségét, illetve azt, mely vakcinákkal vehetjük elejét egyébként antibiotikumkezelést igénylő fertőzéseknek.

A mindennapi életben is tegyünk meg mindent a fertőzések megelőzésére rendszeres kézmosással, az ételek elké­szítése során a higiénés szabályok szigo­rú betartásával, a fertőzött személyekkel való kontaktus kerülésével, biztonságos szexuális magatartással, a védőoltások beadatásával stb.

Ugyanakkor ne feledjük, hogy a va­lóban indokolt esetekben szükséges az antibiotikumkezelés, ezért ne vonakod­junk az orvos által szükségesnek tartott antibiotikumkúrától pusztán attól való félelmünkben, hogy a gyógyszer bevé­telével hozzájárulhatunk a rezisztencia terjedéséhez.

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Cikk[234523] galéria
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.