hirdetés
hirdetés

Betegtájékoztató

Tüdőtágulás

A tüdőtágulás (emfizéma) az egyik leggyakoribb, legsúlyosabb és legke­vésbé gyógyítható a jellegzetes dohányosbetegségek közül. Megelőzésére, lefolyásának lassítására, tüneteinek enyhítésére azonban jó lehetőségek kínálkoznak.

hirdetés

A tüdőben a gázcsere – a beszívott le­vegő oxigénjének átlépése a vérbe és az elhasznált vér szén-dioxidjának kilépése a vérből a légutakba – a léghólyagocskák (alveolusok) falán keresztül megy végbe. A léghólyagocskákat úgy képzelhetjük el, mint szőlőszemeket a sokszorosan elágazódó hörgők végső ágai alkotta szőlőfürtökön, de csupán vékony, hajszálerekkel átszőtt hártyák választják el őket egymástól. Ha a hörgőcs­kéket idült gyulladás szűkíti be, a légutak végágaiban levegőcsapdák képződnek, és a megrekedő levegő nyomása felszakítja a léghólyagocskák válaszfalait. A sok kis lég­tér nagyobb légterekké olvad össze, egyre csökken a légzőfelület, elégtelenné válik a gázcsere.

Ebből az elnagyolt kórrajzból is kitűnik, hogy a tüdőtágulás elválaszthatatlan az idült légúti gyulladástól (hörghuruttól). Ép­pen ezért a két kóros folyamatot az orvosok egyazon betegség, a krónikus obstruktív tü­dőbetegség – rövidítve: COPD – két külön­böző megnyilvánulásának tekintik. A beteg panaszait és tüneteit egyes esetekben inkább a tüdőtágulás, másokban inkább a hörghurut határozza meg.

Mi okozhat tüdőtágulást?

A tüdőtágulás leggyakoribb oka az aktív vagy passzív dohányzás éveken, évtizedeken át. A dohányfüstben lévő égéstermékek (tehát nem a nikotin) idült gyulladást tartanak fenn az alsó légutakban, ezzel elindítják, gyorsítják a COPD összetett kórfolyamatát. A pipafüst, a szivarfüst, a marihuánás cigaretta füstje is okozhat tüdőtágulást. A városi szmog, a poros levegő, a kipufogógázok, a lakó­környezetet vagy a munkahelyi környezetet szennyező füstök, gázok, vegyi gőzök szintén hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához, súlyosbodásához.

Nem mindenki egyformán érzékeny ezekre a külső hatásokra. Kb. ötből egy dohá­nyosnál állapítanak meg tüdőtágulást, illetve idült hörghurutot, rendszerint 40 éves kor fe­lett, és vannak olyan tüdőtágulásos betegek, akik soha életükben nem cigarettáztak – ők sok esetben örökletesen hajlamosak a be­tegségre, pl. az alfa-1-antitripszin nevű sza­bályozó fehérje hiánya miatt. Mindemellett 100 tüdőtágulásos és/vagy idült hörghurutos beteg közül kb. 90 dohányzik vagy sokáig do­hányzott. A dohányzás és a dohányfüst kerü­lésével a tüdőtágulás eseteinek nagy része megelőzhető lenne!

A COPD korai szakaszában általában az idült hörghurut áll előtérben: a beteg kezdetben reggelente, majd napközben is sokat köhög, a köhögés bő köpetürítéssel jár; a légzés ér­dessé válhat. Asztmára emlékeztető fulladá­sos rohamokkal is indulhat a betegség. Maga a tüdőtágulás egyre fokozódó légszomjjal jár, kezdetben csak fizikai megterheléskor, később nyugalomban is. Elsődlegesen a ki­légzés válik nehezebbé, s a tüdőben mara­dó elhasznált levegő miatt kevesebb friss, oxigéndús levegőt tud beszívni a beteg.

A heteken át fennálló, köpetürítéssel járó köhögés vagy a kisebb megterhelésre fellépő légszomj fontos figyelmeztető jel: orvoshoz kell menni, mert ezek a tünetek élethosszig tartó betegséget jelezhetnek, amelynek előrehaladása korai beavatkozással jelentősen késleltethető. A tünetek felméré­séhez nélkülözhetetlen légzésfunkció-mérés (spirometria) egyszerű, nem megterhelő vizs­gálat: a beteg belefúj a spirométerbe, amely méri a kilégzett levegő mennyiségét és a ki­légzés erősségét. A mért adatok a tünetek­nél pontosabban jelzik a COPD fennállását és súlyosságát.

A további vizsgálatok közül a vérgázelemzés azt mutatja meg, hogy a tüdőbe­tegség milyen mértékben rontja a szövetek oxigénellátását. A mellkasröntgen és/vagy mellkasi CT (komputertomográfia) alkalmas a tüdőtágulás anatómiai jeleinek kimutatá­sára és más, hasonló tüneteket okozó beteg­ségek kizárására. A köhögéskor ürített köpet vizsgálata is az egyéb lehetséges okok kizá­rására szolgál.

Kórlefolyás és életmód

A légzőfelület csökkenésének folyamatát semmilyen gyógymóddal, életmóddal nem lehet visszafordítani, csak nagymértékben lassítani. Beavatkozás nélkül a betegség a természetes öregedést megelőzve vezet a munkaképesség csökkenéséhez, majd el­vesztéséhez, és nehezíti meg az önellátást, a mindennapi életet. A családnak is szem­be kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy a beteg egy idő után nem fogja tudni el­látni önmagát. Késői stádiumában a COPD gyakori fellángolásokkal (exacerbációkkal) járhat, és hozzájárulhat más súlyos betegsé­gek (pl. szívbetegségek, légmell, fertőzések) kialakulásához.

A betegeknek legkésőbb a tünetek megjelenésekor vagy a diagnózis felállí­tásakor le kell(ene) mondaniuk a dohány­zásról, ehhez többféle orvosi segítséget is kaphat(ná)nak (lásd a keretes betétet). Fon­tos a minél tisztább levegőjű környezet; az ésszerű, légszomjat nem okozó testmozgás; a rendszeres orvosi ellenőrzés. Az elhízástól és a fizikai leromlástól egyaránt óvakodni kell. A COPD-s betegekre az influenza és a tüdőgyulladás különösen veszélyes, mind­kettő ellen rendszeres védőoltásokkal kell védekezniük.

segítség a leszokáshozÉrdemes már idejekorán orvos, gyógytor­nász vagy légzésterapeuta segítségét kérni olyan légzőgyakorlatok, légzési technikák és testhelyzetek elsajátításához, amelyekkel a légzőizmok erősíthetők, a gázcsere javítha­tó. Ennek a betegség súlyosbodásával egyre nagyobb jelentősége lesz.

Gyógyszeres segítség, eszközös beavatkozások

A COPD egyik eleme, az idült hörghurut el­len vannak hatásos hörgtágító gyógyszerek. A kezelőorvos rövid és hosszú hatástartamú szerek közül választhat, a betegség súlyossá­gának függvényében. Különösen népszerűek a befújással adagolt inhalációs készítmények. A légúti gyulladást kiválóan csökkentik a szin­tén belélegezhető, a tüdőben helyileg ható szteroidok. A COPD-s betegeknek viszonylag gyakran kell antibiotikumot szedniük, hogy a tüdejüket érő baktériumfertőzéseket mie­lőbb el lehessen fojtani.

A tüdőtágulás előrehaladott szakaszá­ban, amikor a vérgázelemzés alacsony oxi­génszinteket mutat, oxigén adagolásával lehet mérsékelni a légszomjat, javítani a fizi­kai terhelhetőséget. Ma már könnyen meg­oldható az otthoni oxigénkezelés is az orrba vezetett vékony műanyag csöveken keresztül, sőt könnyű, táskában hordható oxigénfejlesz­tő készülékkel felszerelve a beteg el is mehet otthonról, sétálhat, utazhat az állandó oxigén­terápia mellett.

Egyes súlyos esetekben megkísérel­hető a tüdőtérfogat-csökkentő műtét, melynek során kis darabokat metszenek ki a tüdő legsúlyosabban károsodott részei­ből, javítva ezzel az ép részek működését. A műtét nem veszélytelen, és nem min­den beteg állapotán javít. A nem túl idős és más súlyos betegségben nem szenvedő betegek számára teljes gyógyulást hozhat a tüdőtranszplantáció

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.