A mikrobiom szerepe fül-orr-gégészeti kórképekben
A felső légutak és a garat krónikus gyulladásos eredetű kórképeit kezelő orvosok gyakran szembesülnek a normális mikrobiom és a patogén kórokozók problémakörével, valamint az ebből fakadó elméleti és gyakorlati nehézségekkel. A mikrobiom kommenzális, szaprofita és fakultatív patogén összetételének ismerete fontos lenne, mivel az orrüreg és orrmelléküregek, valamint a garat megbetegedései a leggyakoribb kórképek közé tartoznak. Ismeretes például, hogy a beteg torkából kitenyésztett Staphylococcus aureust akkor sem kezeljük antibiotikummal, ha elhúzódó panaszokkal küszködik a beteg, hiszen a kommenzális flóra tagjának tartjuk. Ugyanakkor az orrüreg és orrmelléküregek területén ez a baktérium fakultatív patogénként viselkedik, és számos esetben felmerül az eradikáció lehetősége.
A dilemma legélesebben krónikus rinoszinuszitiszben (CRS) vetődik fel, ahol a baktériumok jelenléte és szerepe nem tisztázott. A feltételezett patogének eradikációja nem hoz tartós gyógyulást, ugyanakkor a baktériumok és a biofilmek jelenléte, valamint a perzisztáló panaszok közötti összefüggés egyértelmű. Immunpatológiai kórképnek tartjuk, ahol a mikrobiális antigének abnormális immunválaszt váltanak ki. Abreu és mtsai1 mikrobiom profilkészítéssel (standardizált filogenetikai mikroarray) 8500 bakteriális taxon jelenlétét és diverzitását elemezték, és megállapították, hogy sem „egészséges”, sem CRS-specifikus mikrobiom nem igazolható. Az egészséges melléküreg-nyálkahártya mikroflórája – más szervekéhez hasonlóan – egyedileg kiegyensúlyozott, stabil rendszernek tekinthető. Érdekes az a megfigyelés, hogy a baktériumok összmennyiségében nem, de megoszlásában szignifikáns különbség tapasztalható az egészségesek és a CRS-ben szenvedő betegek orrmelléküregnyálkahártyája között. A baktériumok diverzitása csökkent, leginkább a Lactobacillusok hiánya feltűnő, ugyanakkor a Corynebacterium tuberculostearicum relatív térnyerését mutatták ki. A C. tuberculostearicum indukálta rinoszinuszitisz kivédhető volt L. sakeivel egérmodellben.
Feltételezhető, hogy a veleszületett immunitás megváltozott működése eredményezheti a CRS-ben szenvedő betegek melléküregeinek nyálkahártyáján tapasztalható mikrobiális egyensúlyzavart, ugyanakkor más megfigyelésekhez hasonlóan az sem zárható ki, hogy a diszbiózis a CRS következménye. A jelenlegi szakmai ajánlások szerinti hosszan tartó, kis dózisú antibiotikumkezelés nem hozott átütő eredményeket, és lehetséges, hogy a bélflóránál tapasztaltakhoz hasonlóan további, nehezen helyrehozható problémákat generál. Az optimális terápiás cél minden bizonnyal az eredeti egyéni mikrobiom helyreállítása lehetne – akár valamilyen transzplantáció segítségével.
Irodalom:
1. Abreu NA, Nagalingam NA, Song Y, et al. Sinus Microbiome Diversity Depletion and Corynebacterium tuberculostearicum Enrichment Mediates Rhinosinusitis. Sci Transl Med 2012;4:151ra124
