A mobil kommunikációs eszközök a kardiális egészség megőrzésében

Bár a kardiovaszkuláris (KV) megbete­gedések halálozása egyre csökken, a szívbetegségek és a stroke jelenleg is a ve­zető okok a halálozásban, a rokkantságban és az egészségügyi kiadásokban. Ráadásul, az egészségtelen magatartásformák – mint a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás és az elhízás – tovább­ra is gyakoriak. Mindezeken túl (és egyben miatt) a 2-es típusú diabetes mellitus, a nem megfelelően kontrollált magas vérnyomás, illetve a kezelés ellenére nem terápiás szinten lévő lipidanyagcsere-értékek mind tovább fo­kozzák a KV kockázatot. Az American Heart Association (AHA) éppen ezért a 2020-ig tar­tó stratégiájában célul tűzte ki a fenti négy magatartásforma megváltoztatása, illetve az említett három, direkt KV megbetegedéshez vezető indikátor (magas vérnyomás, magas vércukor, magas koleszterin) elleni küzdel­met. Ez az AHA’s Life’s Simple 7 program. (1) Ez a hét mérhető adat egyértelműen a kardiovaszkuláris egészség alapja: a National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES) adataiból világosan kiderül, hogy azoknak, akiknek ebből a hét KV kockázatból legalább hatban megfelelő (normális) az eredményük (azaz, a rizikóprofiljuk jobb), szignifikánsan alacsonyabb az összhalálozásuk (relatív ha­zárd: 0,49), mint azoknak, akik csak egyben teljesítenek jól. Jelenleg az USA-polgárok kevesebb mint 1%-a étkezik egészsége­sen, csak 32%-uknak jó a testtömegindexe (BMI), és több mint 30%-uk esetében nem teljesül a megfelelő vérnyomás- és kolesz­terin-célérték. (Mi, magyarok sem vagyunk egészségtudatosabbak.)

MHealth és kardiovaszkuláris prevenció

Az AHA egy friss közleményben (2) azt vizsgál­ta, hogy a „mobile health” (mHealth) technológiák hogyan használhatók fel a fentiek megváltoztatásában. Az mHealth leginkább mobil kommunikációs, információtechnoló­giai eszközök egészségünk érdekében való alkalmazását jelenti. A mobil kommunikációs eszközök közé döntően az okostelefonunkkal használható egészségügyi alkalmazások (applikációk) és az élettani paramétereinket mérő és kommunikáló, tároló, testünkön hor­dozható szenzorok tartoznak.

Abból, hogy több olyan, okostelefonra letölthető alkalmazás létezik, amely segít a testsúlyunk kontrolljában, a testmozgás facilitálásában, a dohányzásról való leszokásban, adódik, hogy segíthetjük velük KV egészsé­günk megőrzését is. Ezenfelül léteznek olyan, a testen viselhető érzékelők is, amelyek de­tektálják a fizikai aktivitást, a szívritmust és egyéb élettani működéseket. Ezeket az ada­tokat akár az okostelefonunkon is tárolhatjuk, de a mobil szenzorok valós idejű (azonnali) adatokat is szolgáltatnak. A mért paraméte­reket rögtön láttatják, de tárolják is azokat, az adatokat bármikor elő lehet hívni (akár az orvossal való találkozáskor), statisztikákat le­het készíteni. Mindezekkel könnyebben lehet megtenni a terápiás lépéseket, ugyanakkor az adatok azonnali kijelzése segítheti a he­lyes életmód megtartását. Mintegy adatokat mutató lelkiismeret.

Bár az USA-ban jelenleg a lakosság 20%-a használ egészségügyi alkalmazásokat a te­lefonjával (más adat, de Magyarországon az okostelefon-tulajdonosok 17%-a töltött már le egészségügyi és/vagy életmód alkalma­zásokat a készülékére – derült ki a Szinapszis Kft. kutatásából), mégis az ilyen egészségügyi alkalmazások hasznának igazolására alig van publikált adat. Nincs adat arra, hogy ezek a mobilalkalmazások, eszközök evidensen hasznosak lennének a KV prevencióban: arra, hogy hasznosak-e a kardiális megbetegedé­sek és a stroke megelőzésében, egyértelmű evidencia még nem létezik. Nem tudni még, mely mHealth segítségével kapott adatok, milyen üzenetek, tartalmak a megfelelőek az életmód előnyös megváltoztatásában. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy teljes­séggel haszontalanok lennének. Az önmo­nitorozás egyértelműen segíthet abban, hogy a KV egészséghez való viszonyunkat megváltoztassuk. Mindaddig azonban, míg a gyógyszervizsgálatokhoz hasonlóan valid tudományos eredmények nem születnek alkalmazásukkal, nem az elutasítás, hanem a próbálkozás, azaz a használat a megfelelő út.

A megjelent összefoglaló közlemény (2) a fent említett KV paraméterek 69 vizsgála­tát elemezte, melyek közül 10 randomizált vizsgálat fogyást elősegítő alkalmazást, 14 fi­zikális aktivitás fokozását segítő alkalmazást, 14 dohányzásról való leszokást, 13 a magas vérnyomás önkontrollját, míg 3 a lipidkezelés sikerességét célozta meg. A vizsgálatok több­sége randomizált volt, de összefoglaló közle­mények és metaanalízisek is szerepeltek a fel­dolgozásban. Példa az USA-ban letölthető alkalmazások nagy számára: csak a fogyást támogató appok közül majdnem 4000 iOS alkalmazás és 250 Android operációs rend­szerű, míg a mozgást támogatók közül 6312 applikáció iOS operációs rendszerű volt és 120-at Androidra írtak (az USA-ban az iOS operációs rendszer az elterjedtebb).

A kardiovaszkuláris prevencióban alap­vető életmódi tanácsadás és a magatartás megváltoztatásának támogatása alapvetően személyes orvos-beteg kapcsolatokon vagy a tradicionális tájékozató füzetek átadása, ta­nulmányozása révén valósul meg. Az mHealth technológiáknak esélyük van ennek a tradi­cionális kapcsolati viszonynak a helyettesí­tésére, pl. az életmód-változtatásra szolgáló élettani adatok prezentálásával megvalósuló motiválásra. A forgalomban lévő egészség­ügyi paraméterek monitorozására alkalmas eszközök – akár bluetooth kapcsolaton ke­resztül működő vérnyomásmonitorok vagy vércukor-ellenőrzők – segítségével a beteg azonnal látja eredményeit. De később meg is tudja osztani az önmérések eredményeit akár az orvosával, de akár valós időben (a mé­réskor azonnal láttatva az eredményeket az orvosával) rögtön tanácsot kap az eredmény kapcsán. A képzettebb beteg – és motivált – számára maguk az adatok mintegy pressziót jelenthetnek az életmódbeli változtatásra, vagyis a beteg saját szerepe felértékelődik az eredmények javításában.

Egy ausztráliai vizsgálat a fenti álláspontot megerősíti. (3,4) Ez a TEXT ME elnevezésű vizsgálat volt, amely egy mobiltelefonra tölthető applikáció hasznát vizsgálta. A vizsgált betegek már átestek kardiovaszkuláris megbe­tegedésen (többnyire akut coronaria-szindrómán), és a vizsgálat az alkalmazásnak az életmódjuk megváltoztatására való hatását elemezte. Az applikációt használók életmód­jukra vonatkozó szöveges, személyre szabott üzeneteket kaptak, annak érdekében, hogy a rizikófaktoraik javuljanak.

A vizsgálatban 700 beteg vett részt, (3) a kontrollszemélyek a megszokott típusú tanácsadásban vettek részt, míg a másik cso­port e mellett heti négy motivációs üzenetet kapott (a mobiltelefonon keresztül), 6 héten át. Ez utóbbi csoportban az LDL-koleszterin-szint és a BMI jobban javult, jobban csökkent a dohányzás mértéke (42,9% vs. 26,0%) és job­ban nőtt a fizikai aktivitásuk is. A vérnyomás is szignifikánsan csökkent körükben a csak a megszokott tanácsadásban részesültek­hez képest (135,8 Hgmm vs. 128,2 Hgmm). A szövegüzenet automatikus, de részben sze­mélyre szabott volt, pl.: Jane, voltál-e ma már sétálni? A program egyszerű volt, választ nem lehetett adni a telefonon keresztül.

Jelenleg sok kérdésre nincs válasz. Egy­részt a vizsgálatok rövid ideig tartottak: nincs adat a hosszabb távon való alkalma­zásukról, azaz pl. kitart-e hosszabb távon a használatuk mellett a beteg. Mi van akkor, ha az mHealth alkalmazást a hagyományos betegedukációval kombinálják? Jobb ered­ményeket érnek el? Akad-e bármilyen káros következménye az mHealth használatának? Mindabból azonban, hogy ezekre nincs válasz, az AHA állásfoglalása szerint nem az következik, hogy elutasítjuk ezeknek az alkalmazásoknak a használatát, hanem az, hogy folyamatosan keresni kell a helyüket betegeink KV egészségének javításában.

Levelezési cím: http://artmedus.com • This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Irodalom:
1. Karmali KN, Lloyd-Jones DM. Achieving and maintain­ing cardiovascular health across the lifespan. Curr Epide­miol Rep 2014;1:75–81
2. Burke LE, Ma J, Azar KM, et al. Current Science on Con­sumer Use of Mobile Health for Cardiovascular Disease Prevention: A Scientific Statement From the American Heart Association. Circulation 2015;132:1157–1213
3. Chow CK, Redfern J, Hillis GS, et al. Effect of lifestyle-fo­cused text messaging on risk factor modification in patients with coronary heart disease. JAMA 2015;314:1255–1263
4. Eapen ZJ, Peterson ED. Can mobile health applica­tions facilitate meaningful behavior change? JAMA 2015;314:1236–1237