Mammográfiás szűrés számítógépes értékeléssel
A számítógépes adatfeldolgozás semmit sem emel a digitális mammográfiás szűrés értékén, ugyanakkor a diagnosztikus célú mammográfia során már korábbi stádiumokban lehet felismerni a tumorokat.
Az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerügyi hivatala (FDA) már 1998-ban befogadta a legmodernebb technikát, a számítógéppel támogatott mammográfiát (computer-aided detection = CAD). E digitális technika egyre szélesebb körben terjed, 2006-ra az USA-ban már 60%-ban ilyen szerkezeteket használtak szűrés céljából, ma már legalább 90%-ban ilyen gépek működnek. Idősebb (Medicare biztosított) hölgyek 409 459 mammográfiás felvétel alapján 2013-ban megállapították, hogy a technika segítségével több in situ duktális karcinómát (DCIS) mutattak ki (OR 1,17, 95%CI 1,11-1,23), viszont csak ugyanannyi invazív tumort fedeztek fel, mint a CAD nélkül működő gépeken (OR: 1,00, 95%CI 0,97-1,03)(Fenton 2013). Kétségtelen viszont, hogy a diagnosztikus célú mammográfia során már korábbi stádiumokban lehetett felismerni a tumorokat (St. I-II vs St. III-IV viszonylatában igazított OR: 1,27, 95%CI 1,14-1,41), és nem daganatos esetekben is több volt az eljárás diagnosztikus haszna.
A JAMA Internal Medicine 2015. szeptember 28.-i számában online megjelent közlemény szerint egy nagy vizsgálatban igazolták, hogy a CAD nem javított a szűrésre alkalmazott digitális mammográfia pontosságán, sőt, a radiológusok a CAD használata során több daganatot nézhetnek el.
A vizsgálat két megelőző tanulmányra is hivatkozik, melyek a CAD nagyon kevés - ha egyáltalán létező – előnyét próbálták igazolni, és felvetették, hogy a CAD mellett több a visszarendelés és az (esetleg felesleges) biopsziás javaslat is. A tanulmány első szerzője, Dr. Constance D. Lehman szerint (Avon Comprehensive Breast Evaluation Center at Massachusetts General Hospital, Boston) a radiológusok függővé válnak a CAD-tól, és esetleg elhanyagolják azokat a léziókat, melyeket a CAD nem jelez. Egy másik, más életkorú, nagy populáción végzett vizsgálattal isellenőrizték eredményeiket, és ennek során sem tapasztalták a CAD előnyét. A szűrő-jellegű digitális mammográfia pontosságát a 2003 és 2009 közötti időszakban végzett felvételek eredményei alapján elemezték: 323 973 asszonyon 495 818 mammográfia történt CAD segítségével, míg 129 807 mammográfiás felvételnél nem állt rendelkezésre CAD-támogatás. A vizsgálatokat 66 centrumban végezték, és összesen 271 radiológus értékelte a felvételeket a National Cancer Institute-alapította Breast Cancer Surveillance Cornsortium égisze alatt. A szűrés utáni egy éven belül a 323 973 nőnél 3 159 emlőrák jelent meg (<1%). A CAD használata viszont sem a mammográfiás szenzitivitáson, sem a specificitáson nem javított: míg a szenzitivitás CAD-dal 85,3% (95%CI83,6-86,9), CAD nélkül 87,3% volt (95%CI 84,5-89,7), addig a specificitás CAD-dal 91,6% (95%CI91,0-92,2), CAD nélkül 91,4%-nak adódott (95%CI 90,6-92,0).
A CAD használata nem javított az összes emlőrák-detekciós arányon sem: 10 000 szűrés során CAD-dal és nélküle is egyaránt 4,1 emlőrákot emeltek ki (4,1/10 000), de nem volt különbség az invázív daganatok észlelési arányában sem (CAD-dal 2,9 rák/1 000, CAD nélkül 3,0 rák/1 000). Az in situ karcinómák viszont enyhén nagyobb arányban kerültek a CAD segítségével felfedezésre (1,2/1 000 vs 0,9/1 000).
Komolyabb problémát jelent viszont az, hogy annál a 107 radiológusnál, akik CAD-dal felszerelt és CAD nélküli mammográfiát is használnak, a CAD-hoz jelentősebb szenzitivitás-csökkenés társul (OR: 0,53, 95%CI 0,29-0,97). Tehát a CAD nem hogy javított volna, hanem rontott a detekciós arányon, a radiológus szerint „láttam, hogy valami nem stimmel, de a CAD nem jelzett, és én meg hittem a komputernek”.
Dr. Joshua Fenton (University of California, Davis Health System, Sacramento) szerint a CAD úgy működik, mint egy automatizált második képelemző, megjelöli a potenciálisan gyanús foltokat a radiológus számára – mielőtt az végső diagnózisát megfogalmazná. Bevezetésekor úgy látszott, hogy 20%-ot javít a daganatok észlelésén, de újabban kétségbe vonhatjuk egyáltalán a hasznát is. Dr. Robert Smith (az American Cancer Society szűrésekért felelős alelnöke) szerint a CAD használat esetén még alacsonyabb is lehet a teljesítmény, mint nélküle, és ha nincs haszon, miért is fizessünk érte?
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
