Masszázs és a kemoterápia okozta perifériás neuropathia
Egy új kutatás szerint a masszázs terápia képes csökkenteni a kemoterápia által kiváltott perifériás neuropathia (CIPN) tüneteit.
Egyre nagyobb figyelem kíséri, hogy a rákos betegek életminőségét milyen kiegészítő terápiákkal lehet javítani. A megfelelő masszázsról kiderült, hogy alkalmas a fájdalom csillapítására.
Dr. Gabriel Lopez (University of Texas MD Anderson Cancer Center, Houston) és munkatársai az ASCO szervezésében rendezett Supportive Care in Oncology (SCOS) szimpóziumon októberben előadott vizsgálatuk elsődleges célja az onkológiai betegek életminőségének javítása volt az „integratív onkológia” segítségével. Ezen belül is a betegek kemoterápia által kiváltott perifériás neuropathia okozta fájdalmait szerették volna enyhíteni, hisz ez eddig alig-alig volt megvalósítható. „Az eredmények arra utalnak, hogy a masszázs bevezetése az onkológiai betegek kezelésébe további lehetőségeket kínál a tünetek enyhítésére". Vizsgálták a masszázs kezelés megvalósíthatóságát (feasibility) , azaz azt, hogy a betegeknél alkalmazható-e heti kétszeri, vagy háromszori masszázs kezelést, valamint azt, hogy van-e különbség a heti 2, vagy 3 kezelés eredményei között.
A CIPN a platina- és a taxán-tartalmú kemoterápiás kezelések gyakori rövidtávú, vagy hosszútávú mellékhatása, és jelentősen befolyásolja az életminőséget, ezért szerzők olyan 71 beteget vettek be a vizsgálatba, akik oxaliplatin, paclitaxel vagy docetaxel kezelések után perifériás neuropathiás fájdalmakban szenvedtek. A betegek kemoterápiás kezelése legalább 6 (átlagosan 36) hónappal korábban befejeződött, és saját megítélésük szerint egy 0-tól 10-ig terjedő skálán legalább 3-mas erősségű, vagy annál még erősebb fájdalmaik voltak. A betegek több mint kétharmada nőbeteg volt (77,5%), legtöbbjük emlőrák (57,7%), vagy gasztrointesztinális daganat miatt (42,3%) részesült kemoterápiás kezelésben, átlagos életkoruk 60,3 év volt.
A kezeléseket az onkológiai masszázsban képzett szakemberek végezték, hiszen az „onkológiai masszázs a szokásos masszázstól eltér, ezért csak az onkológiai betegek különleges szükségleteit ismerő speciálisan képzett terapeuták végezhetik.” A betegeket négy csoportra osztották: az első csoport alsóvégtagi masszázsban részesült heti 3 alkalommal 4 héten át, a második csoport 6 héten keresztül részesült heti 3 kezelésben, a harmadik csoportban fej-nyaki-vállövi masszázst alkalmaztak heti 3-szor, 4 héten keresztül (ez volt a kontroll csoport), végül a negyedik csoport heti kétszeri kezelést kapott 6 héten keresztül. A tüneteket egy 0-tól 10 pontig terjedő fájdalomskála, a Pain Quality Assessment Scale (PQAS) szerint értékelték, az egyes pontértékeken belül felszínes fájdalom, mély fájdalom és rohamokban jelentkező fájdalom alcsoportokat különítettek el. A betegek panaszait a kiinduláskor, a kezelések végén (azaz a 4. vagy a 6. héten) mérték, végül a 10. héten becsülték újra meg.
Ami a megvalósíthatóságot illeti, a heti 3 kezelést kapóknál 8,9, a heti 2 kezelést kapóknál 9,8 kezelést sikerült elvégezni. A PQAS skálán a felszínes fájdalom a heti 3 kezelést kapóknál 2,3 ponttal, a heti 2-szeri masszázsban részesülők esetén 0,6 ponttal csökkent (P=0,001), a PQAS mély fájdalom pedig az előző sorrendben 2,1 ponttal, illetve 0,9 ponttal csökkent (P=0,008). A PQAS paroxizmális fájdalmak 2,3 pontos, illetve 1,0 pontos csökkenést mutattak (P=0,025). A CIPN tünetek hosszantartó javulása az intenzívebb ellátásban részesült betegeknél a 10. héten jelentkezett.
Dr. Charles Loprinze (Mayo Clinic, Rochester, Minnesota) megerősítette, hogy a masszázs az intergratív onkológiai kezelés egyik gyakori komponense, és a heti 3 kezelés a megfelelőbb. Hatásossága miatt szerinte a biztosítóknak is kellene finanszírozni ezt a kiegészítő terápiát, csakúgy, mint az egyéb, nem gyógyszeres, de a klinikumban használatos és bizonyítottan hatásos beavatkozásokat (pl.: torna, cryo-kompresszió).
Források:
2. Supportive Care in Oncology Symposium (SCOS) 2019: Abstract 111, presented October 26, 2019.
