Terhességben ne adjunk pregabalint!
A fájdalom és szorongás csökkentésére alkalmas pregabalin terhesség alatti alkalmazása fokozhatja a jelentősebb veleszületett defektusok kockázatát az utódokban – állapítják meg a Neurology című lapban megjelent egyik közlemény szerzői.
A pregabalin a fájdalom – elsősorban az idegi fájdalom és a fibromyalgia − csökkentésére, továbbá az epilepszia, a szorongás és más pszichiátriai betegségek kezelésére alkalmazott szer. Bár a gyógyszer hatásmechanizmusa nem pontosan tisztázott, feltehetőleg az agyi idegsejtek receptoraihoz kötődve gátolja a fájdalomszignálokat.
A most nyilvánosságra hozott vizsgálat szerzői – köztük dr. Ursula Winterfeld (Swiss Teratogen Information Service és Lausanne University Hospital, Svájc) – abból a tényből indultak ki, hogy az állatkísérletes adatok szerint a terhesség alatti pregabalin fokozza a veleszületett defektusok előfordulásának kockázatát. Humán vonatkozásban azonban csak korlátozottan rendelkezünk hasonló adatokkal.
E kérdés tisztázására Winterfeld és munkatársai 7 országból (Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Finnország. Svájc, Hollandia és Törökország) 820 nő adatait elemezték.
Közülük 164 nőbeteg részesült pregabalin adásában a terhessége alatt, míg a fennmaradó 656 személy sem pregabalint, sem egyéb antipileptikumot nem szedett a terhessége idején. A pregabalin terhesség alatti alkalmazására 115 esetben neuropátiás fájdalom, 39 esetben pszichiátriai betegség (pl. szorongás, depresszió, bipoláris zavar), 5 esetben epilepszia, 1 esetben nyugtalan láb szindróma miatt került sor. A pregabalinkezelés az esetek 77 százalékában a terhesség előtt kezdődött, és a szer adását átlagosan a 6. terhességi héten függesztették fel. A pregabalint használó nőbetegek összességében 13 százaléka a pregabalinon kívül más görcsellenes szert is szedett.
A pregabalinnal kezelt csoportban 116 terhesség fordult elő, míg a gyógyszert nem szedő csoportban 580 terhesség.
A terhesség alatt pregabalinnal kezelt csoportban 7 esetben (6 százalék) észlelték veleszületett defektus előfordulását, míg a kontrollcsoportban 12 esetben (2 százalék) fordult elő hasonló.
A fentiek alapján úgy tűnik, hogy az első trimeszterben pregabalint szedő nőbetegek utódai körében körülbelül háromszor akkora eséllyel jelentkezik nagyobb veleszületett rendellenesség, mint azoknál, akik nem részesültek ilyen kezelésben.
Leggyakoribbak a szívfejlődési defektusok és a központi idegrendszer, illetve más szervek strukturális anomáliái voltak. A központi idegrendszer fejlődési zavarai terhesség alatti pregabalinhasználat mellett hatszor gyakoribbak voltak, mint a gyógyszert nem szedők csoportjában.
Winterfeld megjegyzi, hogy a szerzők nem tudtak egyértelmű következtetéseket megfogalmazni a terhesség alatti pregabalinhatás és a veleszületett defektusok között, melynek oka elsősorban a vizsgálat kis esetszáma mellett az volt, hogy a résztvevők nagy hányada másfajta gyógyszert is szedett. A mostani tapasztalatok mindenesetre óvatosságra intenek a pregabalin terhesség alatti alkalmazásával kapcsolatban.
„Pregabalint csak úgy szabad rendelni fogamzóképes nőbetegek számára, ha előzetesen megbizonyosodunk arról, hogy a várható előnyök meghaladják a kockázatokat, illetve tájékoztattuk a beteget a hatásos fogamzásgátlók szükségességéről. Amennyiben egy beteget a terhessége alatt pregabalinnal kezelünk, akkor különös gondot kell fordítani a magzati állapot szoros nyomonkövetésére” – hangsúlyozzák a szerzők.
