hirdetés

A tojás, a hús és a kardiovaszkuláris kockázat – ne csak a koleszterinre és a telített zsírokra gondoljunk!

Az Amerikai Szívgyógyász Társaság lapjában megjelent véleménycikk fő következtetése, hogy a szívinfarktus és a stroke megelőzése érdeké­ben a tojás(sárgája) és a vörös húsok fogyasztását kerülni, a fehér húso­két korlátozni kell. Mivel csökkent vesefunkció esetén felgyülemlenek a bélmikrobiom által termelt toxikus metabolitok, az idősek és a vesebe­tegek fokozottan ki vannak téve a tojás- és húsfogyasztás ártalmainak. A túlnyomóan növényi alapú táplálkozás az élelmiszer-termelést és a kar­diovaszkuláris egészséget is fenntarthatóbbá teszi.

hirdetés

Számos kutatás nem talált bizonyítékot a tojás- és a vöröshús-fogyasztás káros hatásaira. Ezek a negatív eredmények rész­ben a résztvevők fiatal korával, a figyelem­be nem vett zavaró tényezőkkel és/vagy fordított kauzalitással magyarázhatók, és általában nem posztprandiális méréseken alapulnak.

Ráadásul az atherosclerosis és a kardio­vaszkuláris események kockázatának nem a szérum (éhomi vagy posztprandiális) koleszterin- és lipidprofilja az egyetlen meghatározója. Spence és Solo (Stroke, 2017) évről évre mérték több mint 4000 beteg a. carotis plakkterhelését és az LDL-koleszterint (LDL-K). Sem a kiindulási LDL-K, sem annak változása nem jelezte előre a plakkok progresszióját, stabilitását vagy regresszióját, az életkor és a szé­rum kreatininszintje viszont prediktívnek bizonyult. A károsodott veseműködés – a bélmikrobiom toxikus metabolitjainak korlátozott kiválasztódása – az atherosclerosis fontos tényezője.

A szakmai irányelvekben is nyomon kö­vethető a tendencia: a koleszterinbevitel korlátjával kapcsolatos bizonytalanság ellenére szigorítják a húsra és tojásra vo­natkozó ajánlásokat. Az USA 2015 és 2020 között hatályos táplálkozási irányelve már nem tartalmazta a koleszterinbevitel ko­rábban elfogadott felső korlátját, bár to­vábbra is célként tűzte ki az adott étrenden belüli lehető legkisebb koleszterinbevitelt. Az EAT-Lancet Bizottság 2019-es ajánlása azonban szigorúan, napi 7, illetve 3 gramm­nál húzta meg a vörös hús, illetve a tojás fogyasztásának felső határát – egy átlagos észak-amerikai felnőtt hétszer ennyi vörös húst és közel háromszor ennyi tojást eszik.

 

AZ ÉHOMI SZÉRUMSZINTEK NEM TÜKRÖZIK A KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓT

 

A tojás- és húsfogyasztás csak kevéssé be­folyásolja a szérumlipidek éhomi értékét. A táplálékkal bevitt koleszterin az éhomi koleszterinszintet kb. 10%-kal növeli, igaz, nem elhanyagolható egyéni különbségek­kel. Az étrendi koleszterin emellett fokozza a telített zsíroknak az éhomi lipidszintekre gyakorolt hatását, márpedig a hússal egy­szerre viszünk be koleszterint és több-ke­vesebb telített zsírt.

A legtöbb kardiovaszkuláris esemény elszenvedői azok közül kerülnek ki, akiket az éhomi lipidszintek alapján a kis vagy közepes kockázatú csoportba sorolunk. A táplálkozás posztprandiális hatásai erőtel­jesebben befolyásolhatják a kardiovaszkulá­ris rizikót: zsírban és koleszterinben gazdag táplálék fogyasztása után kb. 4 órán át fo­kozott az LDL-K oxidációja, az endothelialis diszfunkció és az artériás gyulladás mértéke.

A tojásipar szívesen hivatkozik két USA-beli vizsgálatra, amelyekben napi egy tojás elfogyasztása nem növelte a coronaria-koc­kázatot (kivéve azokat a résztvevőket, akik a követési idő alatt diabetesben betegedtek meg). Egy 2020-as metaanalízis szerint (BMJ, 2020) a sok tojást tartalmazó étrend a kevés tojást tartalmazóhoz képest 1,40-szeresére növeli a cukorbetegek kardiovaszkuláris ri­zikóját. Görögországban, ahol a legtöbben a tojásban szegény mediterrán étrendet követik, napi egy tojás elfogyasztása a cu­korbetegek körében ötszörös coronaria-kockázattal járt együtt (J Intern Med, 2006).

Egészen más típusú étrenden élő, nem diabeteses USA-beli populációban közel 30 000 fő 17,5 éves követése során a kardiovaszkuláris kockázat dózisfüg­gően korrelált a koleszterin- és a tojásfo­gyasztással (JAMA, 2019). Ugyanezekben a kohorszokban a feldolgozott hús, a feldolgozatlan vörös hús és a baromfihús fogyasztása is növelte a kardiovaszkuláris rizikót, bár kisebb mértékben.

A National Institutes of Health és az American Association of Retired Persons több mint 400 ezer fős „Diet and Health” ku­tatásában (JAMA Intern Med, 2020) az étrend állati fehérjéinek a teljes kalóriabevitel 3%-a erejéig növényi fehérjékkel való helyettesí­tése a halálozás 10%-os csökkenésével járt együtt. Ezen belül a tojással bevitt fehérjék növényiekkel való helyettesítése 24%-kal (férfiak), illetve 21%-kal (nők), a vörös hús fehérjéinek növényiekkel való helyettesí­tése 13%-kal (férfiak), illetve 15%-kal (nők) mérsékelte a halálozást, döntően a kardio­vaszkuláris eredetűt. Egy nagy metaanalízis (harminckét kohorszvizsgálat, 715 128 részt­vevő, követési idő: 3,5–32 év) szintén azt iga­zolta, hogy a nagyobb növényifehérje-bevitel szignifikánsan kisebb kardiovaszkuláris halálozással járt együtt (BMJ, 2020).

 

A BÉLMIKROBIOM TOXIKUS METABOLITJAI

 

A tojás egészségügyi ártalmaiért döntően a tojássárgája felelős. Egy 63 grammos tojás sárgája 237 mg koleszterint tartal­maz, majdnem annyit, mint egy 35 dkg-os marhaburger. A tojássárgájában lévő foszfatidil-kolint a bélbaktériumok trimetilaminná alakítják, amely felszívódik, és a májban trimetilamin-N-oxiddá (TMAO) oxidálódik. A Cleveland Clinic 4007, coronaria-angiográfián átesett betege között a TMAO szérumszintjének legfelső kvartilisébe tartozók 2,5-szeres gyakorisággal szenvedtek el végzetes vagy nem végzetes stroke-ot vagy szívinfarktust 3 éven belül. A TMAO másik fontos étrendi forrása a leg­nagyobb mennyiségben a vörös húsokban megtalálható karnitin. Károsodott vesemű­ködés esetén a magas TMAO-szint gyorsabb vesefunkció-romlással és nagyobb halálo­zással jár együtt. Lineáris összefüggést ta­láltak a tojásfogyasztás és a TMAO szintje között. Wang és mtsai szerint a vörösről fehér húsra vagy növényi fehérjeforrásokra való áttérést követően 1 hónapon belül je­lentősen csökkent a szérum TMAO-szintje.

A vörös hús mintegy négyszer annyi karnitint tartalmaz, mint a fehér. A bélmikrobiom más toxikus metabolitjai (p-krezil-szulfát, hippursav, indoxil-szulfát, p-krezil-glükuronid, fenil-acetil-glutamin, fenil-szulfát) a fehérjealkotó aminosavakból képződ­nek, szintjük bármilyen hús fogyasztása után megemelkedik, különösen akkor, ha a vesefunkció károsodott – ilyenkor ezek­nek a metabolitoknak a szérumszintje akár ötvenszeresére–százszorosára nőhet. Jelen­létükben az endothel-sejtekben nagyobb mennyiségben keletkeznek reaktív oxigén intermedierek (ROS), fokozódik a vaszkuláris kalcifikáció és a vesebetegséggel összefüggő halálozás.

Bogiatzi és mtsai (Atherosclerosis, 2018) egy vaszkuláris prevenciós betegpopu­lációban a bélmikrobiom négy toxikus metabolitjának plazmaszintjét szignifikán­san magasabbnak találták azoknál a bete­geknél, akiknél az a. carotis hagyományos kockázati tényezőkkel nem magyarázható atherosclerosisát állapították meg, mint azoknál, akiknek a fő nyaki verőere a koc­kázati tényezőik ellenére sem volt meszes. A különbségek ezúttal függetlenek vol­tak a veseműködéstől és a metabolitok prekurzorainak étrendi bevitelétől, fölte­hetően a bélmikrobiom eltéréseivel álltak kapcsolatban. A TMAO és a p-krezil-szulfát jobb független prediktorai voltak a carotis plakkterhelésének, mint a nem, a diaszto­lés vérnyomás és a diabetes mellitus.

 

ÉTREND ÉS KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZAT

 

A szénhidrátban szegény, zsírban gazdag és a szénhidrátban gazdag, zsírban szegény ét­rendek egészséges vagy egészségtelen vol­táról heves viták folytak. Shan és mtsai a US National Health and Nutrition Examination Survey több mint 37000 résztvevőjének prospektív vizsgálatában azt találták, hogy mindkét étrendi típusnak vannak kisebb és nagyobb kardiovaszkuláris kockázattal járó változatai. Úgy tűnik, az étrendi szénhidrá­tok és zsírok mennyisége, aránya helyett a minőségükre kellene nagyobb hang­súlyt helyeznünk, nevezetesen arra, hogy a szénhidrátdús táplálékok glykaemiás inde­xe, illetve a zsírdús táplálékokban az állati ere­detű zsírok részaránya minél kisebb legyen.

A húsban, tejtermékekben és tojásban szegény, az édességeket nagyrészt gyümölc­csel helyettesítő krétai mediterrán étrend­ben például az energiabevitel közel 40%-át zsírok adják, elsősorban az olívaolaj. A múlt századi Seven Countries Study idején Kré­tán a coronaria-kockázat tizede–tizenötöde volt a finnországinak, ahol az energiabevitel szintén közel 40%-át fedező zsírok döntően állati termékekből származtak. Elképzelhe­tő, hogy a teljesen növényi alapú, összetett szénhidrátokban és rostokban gazdagabb étrendek (a B12-vitamin pótlása mellett) a kré­taival összevetve további kardiovaszkuláris előnyöket nyújtanak, erre azonban ma még nincs elegendő bizonyíték.

 

Garai Attila

Orvostovábbképző Szemle

 

Az ismertetés alapjául szolgáló közlemény:

Spence DJ, Srichaikul K, Jenkins DJA. Cardiovascu­lar Harm From Egg Yolk and Meat: More Than Just Cholesterol and Saturated Fat. J Amer Heart Assoc 2021;20(7):e017066

Journal of the American Heart Association, 2021. március

 

Garai Attila, Orvostovábbképző Szemle
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.