hirdetés
hirdetés

Kardiológia, dietetika

Több növényi és kevesebb állati eredetű táplálék – kisebb kardiovaszkuláris és összes halálozás

A növényi alapú és az ahhoz közelítő étrendek a kardiovaszkuláris megbe­tegedések, a kardiovaszkuláris mortalitás és az összmortalitás alacsonyabb incidenciájával járnak a középkorú általános népességben a prospektív ARIC tanulmány adatainak elemzése szerint.

Journal of the American Heart Association, 2019. augusztus

hirdetés

Korábban több kutatás is beszámolt a növényi alapú étrendek kardiovaszkuláris megbetegedésekre vonatkozó preventív hatásairól. Ezeknek a vizsgála­toknak a zöme azonban viszonylag szűk populációra szolgáltatott érdemi adatokat (pl. főként vegetáriánus, vegán és egyéb, egészségtudatosabb népességcsopor­tokra). A jelen kutatásban azt vizsgálták, vajon általánosságban is elmondható-e, hogy a növényi táplálékok nagyobb részaránya csökkenti a kardiovaszkuláris meg­betegedések incidenciáját, az ebből eredő mortalitást és az összemortalitást az át­lagnépességben. A vizsgálat arra is kitért, hogy milyen módon függ össze az egész­ségesebb és kevésbé egészséges elemeket tartalmazó növényi alapú étrend a vizsgált kimeneteli változókkal.

A szerzők az ARIC (Atherosclerosis Risk in Communities) prospektív kohorsztanulmány adatait vették alapul, mely 1987-től 2017-ig készült, személyenként hat vizit alapján, 15 792 középkorú (45–64 éves) nő és férfi részvételével, az Egyesült Államok négy államának (Észak-Carolina, Tennes­see, Maryland és Minnesota) egy-egy me­gyéjében. Végül 12 168 fő válaszait vonták be az értékelésbe. Azokat zárták ki, akik­nek már kezdetben volt valamilyen kardiovaszkuláris megbetegedésük, akik nem a kaukázusi vagy az afroamerikai rasszba tartoztak, és akiknek irreálisan nagy volt a kalóriabevitelük.

Betegek és módszerek

Több rendelői vizit során interjút készítet­tek a résztvevők szokásos étel- és italfo­gyasztásáról egy hitelesített, félkvantitatív élelmiszer-fogyasztási kérdőív segítségé­vel. A résztvevők étrendjét négy külön­böző étrendi index alapján osztályozták. A PDI-nél (plant-based diet index) 17 élelmiszercsoportot vizsgáltak, és pozitív pontot kapott minden növényi eredetű, negatívat minden állati eredetű élelmiszer. A hPDI-nél (healty plant based diet index) csak az egészséges növényi eredetű élel­miszereket értékelték pozitív pontokkal, az egészségtelen növényi és az állati eredetű élelmiszerekre negatív pontokat adtak. Az uPDI-nél (unhealthy plant-based diet index) a kevésbé egészséges növényi élel­miszereket értékelték pozitívan, minden más növényi és állati élelmiszert negatívan pontoztak. A pPDI-nél (provegetáriánus in­dex) hat növényi és öt állati eredetű élelmi­szercsoportot pontoztak úgy, hogy minden növényi eredetű élelmiszer pozitív pontot kapott, függetlenül attól, hogy mennyire egészséges, és minden állati eredetű nega­tívat. Egészséges növényi élelmiszereknek számítottak a teljes kiőrlésű gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek, diófélék, hüvelye­sek, kávé, tea. Kevésbé egészséges növé­nyi eredetű élelmiszereknek számítottak a gyümölcslevek, a finomított gabonafélék, a burgonya, a cukorral és édesítőszerekkel édesített italok, az édességek és desszer­tek. Az állati eredetű élelmiszerek közé tar­toztak az állati zsírok, tejtermékek, a tojás, a halak vagy tenger gyümölcsei, a hús és az egyéb állati eredetű élelmiszerek, pl. a feldolgozott hústermékek.

A tanulmány résztvevőinek alapve­tő jellemzőit és az étrendjük jellemzőit a növényi alapú étrendi pontszámok (PDI, hPDI, uPDI és pPDI) kvintilisei alapján vizs­gálták, három különböző Cox-féle arányos hazárd modellben. Az 1. modellben a teljes energiabevitel, az életkor, a nemi és rassz­beli hovatartozás alapján; a 2. modellben az iskolázottság, a dohányzás, a fizikai ak­tivitás, az alkoholfogyasztás és a margarin­fogyasztás alapján; a 3. modellben pedig a különböző potenciális közvetítő ténye­zők, pl. az összkoleszterinszint, a lipidcsökkentő gyógyszerek használata, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a vesefunk­ció és a testtömegindex alapján végeztek korrekciókat.

Mivel a vörös húsok és a feldolgozott húsok fogyasztásának összefüggése a kar­diovaszkuláris megbetegedésekkel és az összmortalitással különbözik a baromfihús fogyasztásáétól, ezeket külön kategóriákba sorolták.

Eredmények

A legkifejezettebb és leginkább konzisz­tens, szignifikáns összefüggéseket a PDI és a pPDI tekintetében figyelték meg. A szociodemográfiai jellemzőkkel (élet­kor, nem, rasszbeli hovatartozás és isko­lázottság), az étkezési tényezőkkel (teljes energiabevitel és margarinfogyasztás) és az egyéb életmódbeli tényezőkkel (do­hányzás, fizikai aktivitás, alkoholfogyasz­tás) végzett kiigazítás után a PDI-nél és a pPDI-nél a legfelső ötödben 16-16%-kal kisebb volt a kardiovaszkuláris betegségek kockázata, 32%-kal, illetve 31% -kal kisebb a kardiovaszkuláris mortalitás kockázata, és 25%-kal, illetve 18%-kal kisebb az összes okból eredő mortalitás kockázata, mint a legalsó ötödben. Ezek az összefüggések továbbra is szignifikánsak és nagyságrend­ben hasonlók maradtak a potenciális köz­vetítő tényezőkkel (összkoleszterinszint, lipidcsökkentő gyógyszerek használata, becsült glomeruláris filtrációs ráta [eGFR], magas vérnyomás, diabetes mellitus és testtömegindex) történt kiigazítás után.

Az egészséges növényi étrend in­dex (hPDI) legfelső ötödbe (vs. legalsó ötödbe) eső értéke a kardiovaszkuláris betegségből eredő mortalitás 19%-os és az összmortalitás 11%-os csökkenésével járt együtt, de nem volt szignifikáns összefüggésben a kardiovaszkuláris megbe­tegedések incidenciájával. Nem találtak értékelhető összefüggést az uPDI és az említett paraméterek egyike között sem. A hPDI-nél és az uPDI-nél talált meglepő eredmény a szerzők szerint összefügghet azzal, hogy amikor az egészségtelen cso­portban lévő burgonyát külön vizsgálták, annak nagyobb mértékű fogyasztása keve­sebb kardiovaszkuláris megbetegedéssel és kisebb összmortalitással járt együtt. Úgy tűnik, a burgonyához rendelt negatív pon­tok gyengíthették az összefüggést a hPDI és a kardiovaszkuláris betegségek között.

Amikor a PDI egyes élelmiszercsoport­jainak hatását modellezték, a teljes kiőrlésű gabonafélék nagyobb bevitele következe­tesen a kardiovaszkuláris megbetegedések kisebb incidenciájával, az ezekből eredő mortalitás és az összmortalitás csökkené­sével járt együtt. Ezzel szemben a tojás, a vörös és a feldolgozott hús fokozott be­vitele mindhárom változóval pozitív össze­függésben állt.

Nem volt szignifikáns összefüggés a tejtermékeknek, a halaknak és a tenger gyümölcseinek fogyasztása és a három vizsgált kimenetel között.

A hPDI és a pPDI összefüggése a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatá­val kifejezettebb volt a cukorbetegségben szenvedőknél.

Következtetések

Ez a tanulmány az elsők egyike, amelyben ezeket az összefüggéseket nem egy spe­ciális, többnyire eleve kisebb kockázatú népességben, pl. az adventisták vagy a ve­getáriánusok között, hanem az általános népességben vizsgálták. A tanulmánynak azonban vannak bizonyos korlátai is, pl. az élelmiszer-fogyasztás önbevallása, illetve az, hogy az ARIC tanulmány évtizedekkel ezelőtt mérte a növényi és állati eredetű élelmiszerek fogyasztását, tehát a mérések nem tükrözik a jelenlegi élelmiszeripari kí­nálatot. A tanulmány – jellegéből fakadóan – nem alkalmas ok-okozati összefüggések bizonyítására.

Az eredmények az sugallják, hogy ha egy étrend több növényi és kevesebb állati összetevőt tartalmaz, akkor ez az általános populációban is alacsonyabb kardiovasz­kuláris morbiditással és alacsonyabb mor­talitással járhat. Tovább kell vizsgálni, hogy a tejtermékeknek, a halaknak és a tenger gyümölcseinek a növényi alapú étrendbe való bevonása járhat-e előnnyel a kardiovaszkuláris megbetegedések, az ezek­ből eredő halálozás és az összmortalitás szempontjából.

A tanulmány eredményei összhangban állnak számos hasonló megfigyeléses tanul­mánnyal, amelyek szerint az állati eredetű ételek, különösen a vörös és a feldolgozott húsok nagyobb bevitelével nagyobb mor­biditási és mortalitási kockázat jár együtt. Mai tudásunk szerint tehát érdemes arra biztatnunk az általános népességbe tartozó középkorú betegeinket, hogy fogyasszanak több gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyest és olajos magot, illetve az állati eredetű fehérjeforrásokat – különösen a feldolgozott és a vörös húsokat – lehetőleg cseréljék növényi eredetűre. A növényi ere­detű élelmiszerek közül a teljes értékű növé­nyi nyersanyagok előtérbe helyezése tűnik célszerűnek a nagymértékben feldolgozott, finomított növényi termékekkel szemben.

Az ismertetés alapjául szolgáló közlemény:
Kim H, Caulfield LE, Garcia-Larsen V, et al. Plant- Based Diets Are Associated With a Lower Risk of Incident Cardiovascular Disease, Cardiovascular Disease Mortality, and All-Cause Mortality in a General Population of Middle-Aged Adults. J Am Heart Assoc 2019;8:e012865

Dr. Tőzsér Berta
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.