A cukros üdítők fogyasztása főleg a nők körében növeli a súlyos depresszió kialakulásának kockázatát.

A terápiarezisztens depresszió komplex jelenség, amelynek értelmezése és definíciója a terápiás ismereteink bővülésével változik, ezért ma inkább nehezen kezelhető depressziókról beszélünk. A számos, eddig feltárt ok mellett ma már tudjuk, hogy az egyik leggyakoribb a depresszió bipoláris voltának fel nem ismerése, vagy az „unipoláris” depressziók esetén gyakran észlelhető „rejtett” (szubszindromális vagy küszöb alatti) bipolaritás. Nem­csak bipoláris I és II depresszióban, hanem szintén a bipoláris depressziót jelentő agitált (kevert) major depresszióban és bipoláris spektrum depres­szióban kerülni kell az antidepresszív monoterápiát, és inkább a hangulatstabilizáló kezelést preferáljuk, vagy ha a depresszió súlyos volta miatt antidepresszívum mindenképpen szükséges, azt mindig hangulatstabili­zálóval vagy atípusos antipszichotikummal együtt, a lehető legrövidebb ideig alkalmazzuk.

Az elektrokonvulzív terápia (ECT) jelenlegi tudásunk szerint a depresszió leghatékonyabb terápiája. Összefoglalónkban az ECT indikációi után a sti­mulálás néhány technikai kérdését, a párhuzamos gyógyszeres kezelés szempontjait, majd a kezelés kockázatait és speciális betegcsoportokban kialakuló depresszió ECT-kezelésének témáját tárgyaljuk, az áttekintést az ECT magyarországi alkalmazására vonatkozó adatokkal zárva.

A nehezen kezelhető major depresszió esetében rendelkezésre álló gyógy­szeres armamentárium nemrégiben egy új hatásmechanizmusú szerrel bő­vült: a glutamáterg hatástani csoport első képviselőjeként már hazánkban is elérhetővé vált az eszketamin orrspray. Az eszketamin az újszerű hatás mellett eltérő paradigmát is képvisel az eddigi szerekhez képest: a fenn­tartó kezelés során csak hetente vagy kéthetente egyszer adagolandó az esetleges mellékhatások többnyire csak az alkalmazás ideje körüli egy-két órás időszakban jelentkeznek, azonban kizárólag intézményi keretek között alkalmazható.

A depresszió és öngyilkosság témája nemcsak a pszichiátria, de az egész or­vostudomány, sőt az egész társadalom egyik legfontosabb problémája. Ez különösen igaz Magyarországra, ahol az öngyilkossági halá­lozásnak az utóbbi negyven év alatt fokoza­tosan bekövetkezett, több mint 60 százalékos csökkenése ellenére a hazai szuicidráta (a 100000 főre eső évenkénti öngyilkossági ha­lálozás) még mindig több mint 50 százalékkal magasabb az EU átlagánál.

A HD-tDCS terápia során apró elektródákkal stimulálhatók az érzelmi feldolgozásért felelős agyi régiók, ami tartós hangulatjavulást eredményezett.

A korai gyermekkorban diagnosztizált autizmus genetikailag és lefolyásában is eltér a későbbi életszakaszban azonosított autizmustól, ami megkérdőjelezi azt a felfogást, hogy ez a neurológiai zavar egyetlen, egységes rendellenesség.

Az orvosok és kutatók továbbra is foglalkoznak az autizmus eredetével kapcsolatos, bizonyítatlan és cáfolt állításokkal – legfőképpen azzal, hogy a vakcinák és a szülés előtti acetaminophen-használat növelheti a rendellenesség kockázatát.

Emberi őssejtekből differenciált A10 típusú neuronok átültetésével csökkentették egerek depressziós és szorongásra utaló viselkedési mintázatait.

Kanadai kutatók jellegzetes mintázatot fedeztek fel a még nem diagnosztizált SM-betegek orvoshoz fordulási szokásaiban.