A mentális betegséggel élők körében a dohányzás és a nikotinfüggőség aránytalanul nagy egészségterhet jelent, és az érintettek gyakran kevésbé részesülnek leszokástámogatásban. Az Internal and Emergency Medicine-ben megjelent tanulmány egy strukturált, a dohányzási ártalomcsökkentés témáját feldolgozó képzés hatását mérte fel mentális betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók körében két malawi pszichiátriai klinikán. A vizsgálat fő üzenete, hogy egy rövid, jól strukturált képzés is képes érdemben javítani az egészségügyi dolgozók tudását és felkészültségét a dohányzási ártalomcsökkentés témájában.

Az aerob mozgás kognitív előnyei már három hónap után kimutathatók voltak, de a javulás kifejezetten a végrehajtó funkciókra korlátozódott.

A serdülőkori mértéktelen alkoholfogyasztás hosszú távú kognitív és mentális egészségügyi következményekkel járhat.

Az “éjjeli baglyok” nehezebben teremtik meg a munka-magánélet egyensúlyát, és körükben gyakoribb a depresszió és a szorongás.

A hosszabb élettartam egyelőre nem jár együtt az egészségben eltöltött évek növekedésével.

A módszer még egy éves időtávon is jelentős és tartós hatást mutatott az alkoholhasználat mérséklésében.

Egyetemisták körében a kávé, valamint az étcsokoládé fogyasztása fokozott pszichés terheltséggel és gyengébb memóriahatékonysággal járt.

Különösen idősek körében a rendszeres napi tevékenységek csökkentik a depressziós tüneteket és a fájdalmat.

A mesterséges intelligenciával végzett elemzések azt mutatták, hogy a munkahelyi élmények nagymértékben befolyásolják az általános jóllétet és az alvászavarok kialakulását.

Az elmúlt évtizedben jelentősen növekedett a divatdiéták népszerűsége. Bár rövid távon hatásosak lehetnek, hosszú távú hatékonyságuk nem bizonyított. Közleményünk három népszerű divatdiéta egészségügyi hatásait elemzi, emellett kitér a divatdiéták lehetséges mentális követ­kezményeire is.