A véralvadásgátló (antikoaguláns vagy trombocitaaggregáció-gátló szer) olyan gyógyszer, amely lassítja vagy gátolja a vér alvadási folyamatát, és fokozott trombózishajlam esetén megakadályozza a szívinfarktus, a stroke, a mélyvénás trombózis vagy a tüdőembólia kialakulását.

A bőrtumorok közül a kaukázusi rasszba tartozó betegeknél a keratinocyta ere­detű bazálsejtes karcinóma és a laphám­sejtes karcinóma (cSCC) teszi ki az esetek körülbelül 90–95%-át, melyeket ha időben felismerünk és kezelünk, akkor a betegek 5 éves túlélése több mint 98%-os.

Várandósság idején és a gyermekágyi időszak alatt jelentősen emelkedik a vénás tromboembólia kockázata, jelenleg is a tüdőembólia az anyai ha­lálozás leggyakoribb oka. A tromboembóliás eseményeket számos tényező befolyásolja, köztük a veleszületett és szerzett trombofíliák. Bár a heparin, főként az alacsony molekulasúlyú heparin (LMWH) tromboprofilaxisként alkalmazása a terhes nők esetében igen elterjedt, az irányelvek eltérnek mind az indikációt, mind az alkalmazás módját tekintve. Az alábbi cikk a terhességi tromboembólia kockázati tényezőit és a tromboprofilaxis irányelveit foglalja össze.

Az antikoaguláns terápia indítása vagy visszaállítása intracerebrális vérzést
követően nagy körültekintést és több szakma konzultációját igénylő döntéshozatal nyomán történhet. Ennek során a tromboembolizációs rizikó, az agyvérzés típusa határozza meg, hogy vérzés után is alkalmazható-e tartós antikoaguláns kezelés – ha igen, annak időzítése döntő jelentőségű. Az orális antikoagulálás során a direkt orális antikoagulánsok preferálandók.

A fogamzásgátló módszerek közül az orális fogamzásgátló készítmények terjedtek el a legszélesebb körben, és azok közül is leginkább az ösztrogént és progeszteront egyaránt tartalmazó, kombinált orális fogamzásgátlók. Vannak azonban olyan társbetegségek és állapotok, amikor ezek helyett in­kább a kizárólag progeszteront tartalmazó készítmények szedése ajánlott.

A vénás tromboembólia (VTE) ellátásának fontosabb szempontjait foglalja össze a cikk, kiemelve a legutóbbi évek szemléleti módosulásait, a kocká­zati tényezőkben bekövetkezett jelentős változásokat, mint például az immobilizáció időtartamának rövidülése, a kevésbé invazív eljárások koc­kázatcsökkentő, másfelől az új célcsoportok (vérzékeny, „esendő” betegek, a trombózis rizikóját fokozó gyógyszerek megjelenése stb.) kockázatnövelő hatásait. Tárgyalja továbbá a trombózishajlam szűrésének helyes módsze­rét, a nem gyógyszeres és gyógyszeres kezelés/megelőzés jelen gyakorlatát.

A szemfenéki vénás keringészavar (retinal vein occlusion, RVO) a második
leggyakoribb éreredetű, súlyos látásromláshoz vezető kórkép. A közlemény
a vénás szemfenéki keringészavarok és hematológiai kórképek esetleges
összefüggéseit, a hematológiai vizsgálatokkal kapcsolatos új ismereteket
összegzi a legújabb irodalom és a szerzők saját eseteinek bemutatásával.

Az Európia Belgyógyász Kongresszus egyik fontos vitatémája volt, hogy meddig folytassuk az antikoaguláns terápiát a nem provokált mélyvénás trombózisban szenvedő betegeknél.

A roxadustat már hazánkban is elérhető HIF-PHI készítmény, amely bár hatékony és biztonságos alternatív terápia a dializált betegek anémiájának kezelésére, de fokozott felügyelet alatt álló készítmény. Alkalmazásakor különös figyelmet érdemel a pontos indikáció, amely kulcsfontosságú a le­hetséges mellékhatások elkerülése érdekében.

A terhesség alatti vénás tromboembólia (VTE) kockázata az Egyesült Államokban 2009 és 2019 között jelentősen nőtt.