Az obezitás krónikus, progresszív, visszatérő, de kezelhető komplex beteg­ség, amely a testzsír kóros mértékű felszaporodásával és diszfunkciójával jár. A diszfunkcionális zsírszövetben kialakuló enyhe, krónikus gyulladás metabolikus, kardiovaszkuláris, biomechanikai és pszichoszociális követ­kezményei jelentősek. Fontos, hogy ma már nemcsak a testtömegindex, hanem a testösszetétel, a zsigeri elhízás mértéke, a társuló betegségek, a szövődmények és a funkcionális állapot is értékelendő a terápiás stratégia megválasztásához. Jelen közlemény áttekinti az obezitás epidemiológiáját, patofiziológiáját, annak elsősorban endokrin és genetikai okait, az obezitás legfontosabb endokrinológiai következményeit, valamint a jelenleg rendel­kezésre álló kezelési lehetőségeket.

Egy eredetileg a graft-versus-host betegség kezelésére engedélyezett gyógyszer bizonyult hatékonynak a pszichiátriai kórkép terápiájában.

A cukorbetegség típusa és a kezelés módja is befolyásolja a demencia kialakulásának kockázatát.

A ketogén étrend csökkentheti a hasnyálmirigy terhelését, és javíthatja a béta-sejtek inzulintermelő képességét 2-es típusú cukorbetegségben.

Svéd kutatók a korábbiaknál megbízhatóbb módszert dolgoztak ki inzulintermelő sejtek előállítására.

A GLP-1-receptor-agonisták egyre elterjedtebb alkalmazása miatt szükség van a hatásukkal kapcsolatos ismeretek, mellékhatások és kockázatok folyamatos vizsgálatára és áttekintésére.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) jóváhagyta az Eli Lilly naponta egyszer szedhető, orális GLP-1 receptor agonistáját, az orforglipront, elhízásban szenvedő, illetve túlsúlyos, súlyproblémákkal küzdő felnőttek számára.

A magas vércukorszinttel élők számára a mozgással kiegészített ketogén étrend hozhat kedvező élettani változásokat.

A vércukorszint szabályozása a szervezet egyik legprecízebb „termosztátja”, melynek célja a glükózhomeosztázis fenntartása. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy összetett hormonális szabályozó mechanizmusok segítségével – melyben az inzulin és a glükagon a főszereplők – a vércukorszintet egy meghatározott tartományban próbálja tartani. A szénhidrát-anyagcsere zavarának egyik első jele e homeosztázis zavara és a vércukor-variabilitás fokozódása. A közlemény ennek szerepét és befolyásolásának lehetőségeit mutatja be.

Egy új polimer segítségével juttatható be a szervezetbe a nagy méretű inzulinmolekula.