A mellkasi aorta aneurysma kezelése az utóbbi három évtizedben a ma­gas halálozás és a hagyományos aortaműtétek szövődményei miatt az endovaszkuláris aortarekonstrukció (TEVAR) irányába fejlődött. A cikk a diag­nosztikai lehetőségek után az endovaszkuláris terápia lehetőségeit és kocká­zatait tekinti át a 2017-ben nyilvánosságra hozott európai útmutató alapján.

Az egészséges populációt érintő állapotfelmérésekkel, a kockázati tényezők felmérésével, a megfelelő korai intézkedésekkel látványosan csökkenthet­nénk a kardiovaszkuláris betegségekkel összefüggő terheket. összpontosítunk.

Egyre több kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy az akut respiratorikus distressz szindróma kezelésére alkalmazott standard légzésterápia valóban a legmegfelelőbb módszer-e a COVID-19 pneumonia kezelésére.

A tünetekben megnyilvánuló krónikus mezenteriális ischaemia (CMI) viszonylag ritka, és hátterében szinte sosem egyetlen artéria szűkülete áll. A tünetmentes (elsősorban a truncus coeliacus szűkületéből adódó) CMI prevalenciája felnőttek között 14-15%. A tünetekben megnyilvá­nuló CMI, különösen a több eret érintő betegség választandó kezelése a revaszkularizáció, legtöbbször endovaszkuláris eljárással. A terápia alap­ja az életmód-változtatás és a sztatinokkal, acetil-szalicilsavval végzett kockázatcsökkentés.

A Basel Syncope Evaluation Study (BASEL IX) vizsgálat eredményei szerint a szinkopéval jelentkező betegeknél viszonylag ritka a potenciálisan halálos kimenetelű pulmonális embólia.

Az elülső Willis-kör nagy ágainak elzáródása okozta ischaemiás stroke-ban – amennyiben még nincs nagy kiterjedésű, definitív infarktus – mechanikus thrombectomiával jelentősen javítható az önálló életvezetésre lehetőséget adó túlélés esélye. Bemutatjuk a módszereket, eredményeket, irányelveket és a további fejlődés várható irányait.

A DEFUSE 3 vizsgálat minden alcsoportra kiterjedő feldolgozása szerint az endovaszkuláris trombektómiát akkor is el kell végezni, ha a beteg idős, ha a tünetek enyhék, és ha a nagy ereken bekövetkezett stroke óta jelentős idő telt el, de a perfúziós felvételeken még menthető mennyiségű szövet látható.

A vezérfonal sorsa példa nélküli. Röviddel megjelenése után bejelentették, hogy az American Heart Association és az American Stroke Association közös ajánlásából néhány fejezetet törölnek, mivel ezek a fejezetek to­vábbi módosításra szorulnak. Törölték többek között a mentőszállítást, a telemedicinát, az agyi képalkotást, a vérnyomás és a dysphagia kezelé­sét tárgyaló fejezeteket. Cikkünkben a furcsa előzmények után megjelent ajánlás legfontosabb megállapításait emeljük ki, ezekhez fűzünk dőlt betűs megjegyzéseket.

A 2018-es naptári évben ismét számos, különböző szakmák által írt tanulmány jelent meg  a sürgősségi orvoslás témájában. Ezek közül hármat érdemes kiemelni, melyeket mindenképpen el kell olvasni, mert befolyásolhatják a gyakorlatot. Addig is álljon itt egy szinopszis.

A stabil szívkoszorúér-betegség a szükséglet és kínálat egyensúlyának időleges felborulása, mely összefügghet ischaemiával, korábbi szívizom­infarktussal, illetve katéterezéssel vagy CT-angiográfiával igazolt plakkok jelenlétével. A kezelés részét képezi a kockázati tényezők kezelése, a trombocitagátlás és antianginás gyógyszerek adása. A kardiovaszku­láris rizikó optimalizálása nem képzelhető el életmódbeli változtatások és a kísérő betegségek kezelése nélkül. Minden esetben a sztatinterápia elindítása az első lépés, ha az nem ellenjavallt. A trombocitagátlás alapköve az acetil-szalicilsav, alternatívája a clopidogrel. Az antianginás szereket fokozatosan kell hozzáadni a terápiás sémához, béta-blokkolóval kezdve. Válogatott esetekben eredményes lehet a revaszkularizáció perkután co­ronaria-intervencióval vagy bypass grafttal.