Nagyér elzáródásos stroke ellátása
Egy új vizsgálat szerint agyi nagyér elzáródás erős gyanúja esetén jobb a kimenetel, ha a stroke-os beteget a mentők a sürgősségi osztály helyett közvetlenül az angiográfiát végző orvoshoz viszik.
Az ANGIO-CAT vizsgálat eredményeit az International Stroke Conference (ISC) virtuális ülésén adták elő 2021. március 17-én. A vizsgálatba olyan betegek kerültek, akiknél a mentősök még a kórházba kerülés előtt a Rapid Arterial Occlusion Evaluation (RACE) score használatával az agyi nagyerek elzáródását diagnosztizálták. Az ISC-n tartott előadásában Dr. Manuel Requena (Vall d’Hebron Hospital, Barcelona, Spanyolország) elmondta, hogy ha a mentősök az általuk szállított betegnél a tüneteinek kezdetét követő 6 órán belül a RACE skála szerinti értékelés során>4 értéket találnak, akkor a sürgősségi osztály helyett azonnal stroke ellátásban jártas neurológust hívnak, aki fogadja a beteget a kórházban. Ha a klinikai vizsgálat során a betegnél a National Institutes of Health Stroke Scale (NIHSS) skálán >10-es értéket találtak, akkor besorolták a vizsgálatba. A besorolás után random módon vagy közvetlenül az angiográfiás laborba vitték, vagy a régi, standard módon látták el.
Dr. Requena elmondta, hogy kórházukban a standard kezelésre kerülő betegeket is átviszok a CT-be, ahol kontrasztanyag nélkül, illetve kontrasztanyaggal végeznek vizsgálatot. CT perfúzió is történhet, ha a kezelőorvos szükségesnek tartja. Amennyiben valamelyik nagyér elzáródása igazolódik, a beteg átkerül az angiográfiás helyiségbe, ahol endovaszkuláris kezelés történik. Sok kórházban még a CT előtt a beteget a sürgősségi osztályon értékelik. A betegnél nem kontrasztos Flat Panel Computed Tomography (FPCT) történik a koponyaűri vérzés, vagy egy komolyabb agyi infarctus kizárására. Nagyér elzáródásnál endovaszkuláris beavatkozás jön szóba. A CT vizsgálat után az előírásoknak megfelelően thrombolysist indítanak.
A vizsgálat interim analízisében 174 beteg szerepelt, átlagos RACE-értékük 7, medián NIHSS értékük pedig 17 volt. A betegek 84%-ánál nagyér elzáródást diagnosztizáltak, 8%-nak intracerebrális vérzése volt, 8%-uk betegségéről nem közöltek adatokat. 147 betegnél került sor endovaszkuláris beavatkozásra, a beszúrás ideje lényegesen rövidebb volt azoknál, akiket közvetlenül az angiográfiára vittek (18 perc vs. 42 perc), a keringés is jóval korábban indult meg (57 perc vs 84 perc).
A beavatkozások funkcionális kimenetelét 90 nappal később, a Modified Rankin Scale (mRS) segítségével értékelték (0: teljes tünetmentesség, 1: a tünetek ellenére nincs jelentős fogyatékosság, 2: enyhe fogyatékosság, de a beteg képes az önellátásra, 3: mérsékelt fogyatékosság, a beteg segítségre szorul, de például sétálni tud segítség nélkül, ... 6: halál). A direkt angiográfiára kerülő csoportban 2,2 (95%CI 1,2-4,1) volt az mRS értéke. A biztonságosság terén nem volt szignifikáns különbség az azonnal angiográfiára, illetve az azt megelőzően sürgősségi osztályra került betegcsoportok között. Enyhén több volt (trend) a beavatkozások körüli komplikáció az endovaszkuláris kezelést kapóknál (8,1% vs 2,7%, P=0,6), viszont kissé kevesebb volt a 90 napon belüli mortalitás (20,2% vs 32,9%, P= 0,07). Nem észleltek a kimenetelben szignifikáns különbséget a hemorrhagiás stroke-os betegek körében.
A munkacsoport elsőként mutatta ki, hogy jobb kimenetelre számíthatunk, ha a az agyi nagyérelzárás valószínűsége esetén a stroke-os a beteget azonnal az angiográfiát végző orvoshoz szállítják. Az azonnali ellátást kapott (közvetlenül az angiográfiára kerülő) betegek - szemben a standard ellátásban részesülőkkel - a későbbikben többnyire nem szorulnak segítségre: a gyorsabb kezelés javít a stroke-os betegség kimenetelén. Az eredmények igazolására multicentrikus nemzetközi vizsgálatot indítottak.
A tanulmány eredményeinek interpretációját bizonyos mértékig korlátozza, hogy a munkacsoport eredményei egy olyan kórházból származnak, ahol jelentős gyakorlattal rendelkeznek az angiográfia végzése terén, ily módon az eredmények jobbak lehetnek, mint más kisebb gyakorlattal rendelkező kórházak eredményeit. Az USA-ban, Németországban, Svájcban készültek retrospektív vizsgálatok eredményei szintén arra utaltak, hogy nagy forgalmú stroke-centrumokban érdemes a spanyoloknál hasznosnak bizonyult módszer szerint eljárni.
Dr. Michael Hill (University of Calgary, Kanada) kommentárjában aláhúzta, hogy a keringés 57 percen alatti újra indítása igen csekély idő és ennek köszönhető a jobb végső kimenetel. Az ilyen stratégia csak felkészült centrumokban, szelektált betegeknél oldható meg. Dr. Mitchel Elkind (Columbia University, New York City) is azt hangsúlyozta, hogy a stroke ellátásakor a sebesség nagyon fontos, mert ha le tudjuk rövidíteni a kezelésig eltelt időt, több agyszövetet sikerül megmenteni, ami jelentős előny a betegeink számára.
Forrás:
International Stroke Conference (ISC) 2021: Late-breaking abstract 1. Presented March 17, 2021.
