Fiatalkori stroke
Fiatal felnőttekben egyre gyakoribb a stroke, míg a szívinfarktus gyakorisága érdekes módon nem változik.
Egy retrospektiv adatelemzés szerint fiatal felnőttekben folyamatosan emelkedik a stroke előfordulása, az akut myocardiális infarktus (AMI) gyakoriságának változatlansága mellett. Dr. Michelle Hu Leppert (University of Colorado School of Medicine in Aurora) a(z) European Stroke Organization-World Stroke Organization (ESO-WSO) 2020-as konferenciáján feldolgozásuk eredményeinek ismertetése mellett hangsúlyozta, hogy az egész világon megfigyelhető a stroke gyakoriságának növekedése fiatal felnőttkorban, míg az idősebb felnőttekben a stroke előfordulása kifejezetten csökken.
George és munkatársai már 2017-ben közöltek egy tanulmányt, mely szerint a stroke miatt kórházi kezelésre szoruló fiatal felnőttek kórházi elbocsájtó diagnózisai között egyre gyakrabban szerepeltek a kardiovaszkuláris kockázati faktorok. Elképzelhető a fiatal felnőttek kardiovaszkuláris kockázati faktorai valóban szaporodtak, de az is, hogy növekedésük oka a diagnosztikus kódolás fejlődésében rejlik. Minden esetre mind a stroke mind a szívinfarktus hátterében számos kardiovaszkuláris faktor húzódik. A kutatók hipotézise szerint amennyiben a fiatalok stroke gyakoriságának növekedését kardiovaszkuláris kockázati faktorok szaporodása okozza, akkor ugyanezen korosztályban növekedni kellene a szívinfarktusok gyakoriságának is.
A hipotézis igazolására a nemzeti reprezentatív adatbázisából véletlenszerűen a betegek 10%-ának adatait emelték ki, közülük olyan 15 és 44 év közötti betegek adatait vizsgálva, akik 2001 és 2014 között legalább 6 hónapon keresztül szerepeltek az adatbázisban. Az elemzésbe azokat az eseteket vonták be, ahol az első kórházi felvétel iszkémiás stroke vagy AMI primér diagnózisa miatt történt. A közel 3 millió betegadatból 1720 esetben stroke, 1848 esetben AMI volt a kódolt primer diagnózis. E nagy kardiovaszkuláris eseményt elszenvedőket három korcsoportra osztották: 15-24 éves, 24-34 éves és 35-44 éves. A 25-34 éves korcsoportban az előző 10 évhez képest 48%-kal, a 33-44 éves korúaknál 28%-kal nőtt a stroke előfordulása.
A stroke gyakoriságának növekedése nemek szerint is érdekesen alakult az utóbbi 10 évben a 35- 44 éves férfiakban 34%-kal (P=0,03), a 25- 34 éves nőkben 59%-kal (P=0,02) nőtt. Ugyanakkor sem egyetlen női, sem egyetlen férfi korcsoportban nem változott statisztikailag szignifikáns módon az akut myocardiális infarktusok gyakorisága. Az adatok megegyeznek a National Inpatient Sample adataival, mely fiatal felnőtteknél az utóbbi 10 év alatt a stroke miatti kórházi felvételek 40%-os emelkedését észlelte.
A fiatal felnőttekben bekövetkező szívinfarktust általában kardiovaszkuláris betegség okozza, a fiatalkori stroke oka a vizsgálók szerint lehet valamilyen nem kardiovaszkuláris kockázati faktor is, és ez magyarázhatja a két betegség gyakoriság változásának eltérő trendjét, de azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a stroke felismerésének és diagnózisának javulása, az MRI széles körben elérhetővé vált, a lakosság stroke-kal kapcsolatos ismereteinek bővülése vezetett a gyakoriság látszólagos növekedéséhez. A szerzők hangsúlyozzák, hogy elsőrendű a kardiovaszkuláris és a nem kardiovaszkuláris kockázati faktorok alaposabb meg- és felismerése, mert csak ezek ismeretében lehet célzott primer és szekunder prevenciós intézkedéseket hozni.
Dr. Jose Gutierrez (Columbia University Irving Medical Center in New York City) szerint Dr. Leppert és munkatársainak tanulmányának nagy előnye az óriási adathalmaz és a longitudinális megfigyelés, azonban több hiányossága is akad. Pl. a szerzők a stroke megjelölésére egyedül az ICD-9 nemzetközi kódot használják, mely viszont nem tartalmazza a betegség etiológiáját. Nem közlik a betegek etnikai összetételét sem, pedig a különböző etnikumokban jelentős különbségek lehetnek a stroke és az AMI gyakoriság tekintetében. A stroke jóval heterogénebb betegség, mint az AMI, amit leggyakrabban a koronária arterioszklerózishoz társítunk. Az agyi erekben uralkodó magas vérnyomás arterioszklerózis nélkül is okozhat stroke-ot. Ezért helytelen az a következtetés, hogy mivel az AMI-k gyakorisága a fiatalokban nem emelkedik, a stroke-ok gyakoriság növekedését rejtett kockázati faktorok okozhatják. Az eredmények ugyanakkor felhívják a figyelmet a korai diagnózis fontosságára és a kockázati faktorok (magas vérnyomás, diabetes, diszlipidémia, dohányzás) agresszív kezelésének szükségességére. Figyelni kell a fiatalok stroke-jának ritka okaira is, pl. a hiperkoaguabilitásra, a HIV-re, a disszekcióra, stb. Ezek agresszív kezelésével csökkenthetők a stroke-ok, megtartható az emlékezet és csökken a kognitív zavar, ill. a demencia.
Nagyon fontos a stroke etiológiájának vizsgálata, a fiatalabb korosztály kockázati faktorainak felkutatása és azok szigorú ellenőrizése. A neurológusoknak továbbá szoros kapcsolatot kell tartaniuk a háziorvosokkal, hogy tovább csökkentsék a stroke kockázatát.
Források:
