A stroke előfordulása COVID-betegekben
Egy új vizsgálat szerint a COVID-19-ben szenvedő betegeknél keletkezett stroke-ok között több a kriptogén (rejtett eredetű) és az embóliás eredetű stroke, mint azt általánosan észleljük.
A Stroke c. lapban online a világ különböző pontjain megjelent öt (amerikai, kínai, spanyol, hong-kongi, francia) vizsgálat eredményeit összegezve megállapították, hogy a COVID-19 krízis alatt jelentősen kevesebb stroke-os beteg került kórházi ellátásra és növekedett a kezelés megindításáig eltelt idő is az előző év azonos időszakához képest. A „New York” tanulmányban azt is igazolták, hogy a COVID-19 betegeknél fellépő stroke súlyosabb, a halálozás magasabb és a betegek fiatalabbak a COVID-19 nélküli esetektől.
A Dr. Shadi Yaghi (NYU Grossman School of Medicine) által vezetett New York vizsgálatban a stroke-ot kapott COVID-os betegek adatait hasonlították össze a nagyváros azonos kórházaiban 2019-ben kezelt iszkémiás stroke-os betegek adataival. 2020 első hónapjaiban 3556 súlyos COVID-19-es beteg feküdt a kórházakban, közülük 32-nél (0,9%) képalkotókkal is igazolt iszkémiás stroke következett be. Ez kevesebb, mint a kínai vizsgálatban észlelt esetszám - a szerzők szerint lehet, hogy kissé alábecsülték a számokat, mivel kritikus állapotban lévő, intubált, szedált betegeknél nehézkes az iszkémiás stroke tüneteinek felismerése.
A kriptogén stroke COVID-ban szenvedőkben jóval gyakoribb (65,6%), mint amit a járvány idején a nem COVID-betegekben észleltek (30,4%) illetve, mint ami a járvány előtt fordult elő (25,0%). A COVID-19 betegségben kialakuló stroke-ok 34,4%-a embóliás, de ismeretlen eredetű. A COVID-betegeknél fiatalabb korban jelentkeztek a stroke-ok a nem COVID-os esetekhez képest (63 év vs 70 év) és jóval súlyosabbak voltak (NIHSS 19 vs 8). A SARS-CoV-2 fertőzött betegek D-dimer értéke szintén jóval magasabb volt (10.000 ng/ml vs 525 ng/ml), és jóval gyakrabban kaptak antithrombotikus kezelést (75% vs 24%). COVID-os stroke-os betegek halálozása lényegesen magasabb volt, mint a vírussal nem megfertőződötteké (63,6% vs 9,3%), és 69%-uknál gépi lélegeztetésre volt szükség, mely miatt sebezhetőbbek voltak számos komplikációval szemben, amelyek növelték a stroke- kockázatát. A súlyos COVID-hoz túlzott gyulladás és hiperviszkozitás társul. A labor eredményeik hiperkoagulábilitásra utalnak, ezért a betegek rendszerint antikoaguláns kezelésekben részesülnek. A vizsgálat szerint 2020-ban stroke- miatt kevesebb beteg került kórházba, mint 2019-ben, ami valószínűleg annak a következménye, hogy a pandemia idején a betegek mérsékelt tünetek esetén inkább otthon maradnak, tehát csökken a stroke miatti kórházi sürgősségi felvételek száma.
A COVID-19 miatt késlekednek a kórházi kezelések
A kínai vizsgálat 227 kórház adatai alapján a thrombolízis és thrombectomia 25%-os csökkenését írta le 2020. februárban 2019. februárhoz képest. Legfeltűnőbb az volt, hogy stroke-os betegek különféle okok miatt nem fordultak kórházi ellátásért. A COVID-szűrés és a stroke-kezelés akadályozza egymást, a labor- és CT-kapacitást leginkább a COVID-os betegek vizsgálatára fordítják, a stroke-betegek ellátása még a kórházba kerülés esetén is késedelmet szenved. Ebből Kínában azt a tanulságot vonták le, hogy nagyobb figyelmet és erőket kell szentelni a stroke ellátásra, és a pandémiás krízis esetén is biztosítani kell a stroke-centrumok zavartalan működését.
Egy Barcelonai komprehenzív stroke-centrum tanulságait összefoglaló tanulmányban a COVID-19 – az előző évihez képest - negyedével csökkentette a felvételek és a thrombectomiák számát, de a minőségi mutatók nem változtak. A kijárási tilalom során túlterheltté váltak a sürgősségi vonalak, de kevesebb stroke-esetet regisztráltak, különösen az idősebbek körében
A stroke-os betegek később kerülnek kórházba
A Hong Kong-ban végzett vizsgálat szerint a pandemia során a stroke-os betegek később kerülnek kórházba, ezért kevesebb beteg alkalmas thrombolízisre. A Queen Mary Kórházba 73 beteget vettek fel az akut stroke-os eljárási útvonalon keresztül 2020. január 23 és március 24 között, míg 2019 ugyanezen időszakában 89 beteget felvételére került sor. Életkor, nem, vaszkuláris kockázati faktorok, stroke súlyosság szerint nem volt különbség a két betegcsoport között. A stroke kezdete és a kórházba érkezés között 2020-ban 1 órával hosszabb idő telt el, mint 2019-ben, így 2020-ban jóval kisebb arányú volt a kritikus 4,5 órán belül ellátott betegek aránya (55% vs 72%).
A thrombectomiák csökkenése
Az ötödik (francia) vizsgálat megállapítja, hogy csökkent a COVID krízis alatt a stroke-ban végzett thrombectomiák száma, illetve nőtt a thrombectomiák halasztódásának ideje. Franciaország 32 régiójából egy 45 napos 2020-as periódus során 1513 beteg adatait emelték ki és hasonlították össze 2019 azonos naptári periódusának adataival. Kiderült, hogy a pandémiás időszakban 21%-kal csökkent a mechanikus thrombectomiák száma, illetve jelentősen, 126 percről 144 percre emelkedett a képalkotástól a lágyéki beszúrásig eltelt idő.
Források:
Stroke. Published online May 20 and May 22, 2020. New York study, Abstract; Chinese study, Abstract; Barcelona study, Abstract; Hong Kong study, Abstract; French study, Abstract
