Az eozinofil gastroenteritis (EGE) viszonylag ritka betegség, amelyet a gyomor-bél traktus eltérő mélységű eozinofil infiltrációja, ennek követ­keztében létrejövő krónikus gyulladás és heterogén gasztrointesztinális tünetegyüttes jellemez. A diagnózis a panaszok, a laboratóriumi leletek, a képalkotók és a szövettan eredménye alapján állítható fel. 

A fertőzések növelik a gyulladásos bélbetegségek (IBD) morbiditását és mor talitását. Az IBD-ben fellépő opportunista fertőzések fő kockázati tényezői az alultápláltság, a kísérő betegségek, az idős kor és az immunszuppresszió. A kortikoszteroidok, tiopurinok és anti-TNF-α ellenanyagok infekciókra hajlamosító hatása egyértelműen tisztázódott, a szelektíven a bélre ható anti integrin ellenanyagoké kevésbé. A klinikai gyakorlatban igen fontos a fertőzések szűrése immunszuppresszív kezelés előtt és az IBD fellángo­lásainak elkülönítése a fertőzéses szövődményektől. 

A MEST szövettani pontrendszer javította az IgA-nefropátia prognózisának becslé­sét. Gyermekkori nefrózis szindrómában rituximabbal meghosszabbítható a reci dívamentes időszak. Lupusznefritiszben eddig nem sikerült igazolni az abatacept terápiás válaszarányt javító hatását. Sjögren szindrómában a glomerulonefritisz je­lentkezése időbeli összefüggést mutat a limfómák kialakulásával. 

A reumatoid artritiszhez (RA) gyakran társul egy vagy több másik betegség – annál gyakrabban, minél idősebb a beteg és minél hosszabb ideje tart az RA. A kísérő be­tegségek befolyásolják az RA kimenetelét és behatárolják a terápiás lehetőségeket. Az RA aktivitásának visszaszorítása mellett a fennálló kísérő betegségek szűrése és szoros ellenőrzése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük a további károsodást. A sikeres kezelés fontos feltétele a jó együttműködés a háziorvos, a reumatológus és a betegellátásba bevont egyéb specialisták között.

A Crohn-betegség első hónapjaiban indított célirányos kezelés kiemelkedően fon­tos a további kórlefolyás szempontjából. Négy típusú kórlefolyás különíthető el. A szerológiai markerek vizsgálata hozzájárulhat a betegség korábbi felismeréséhez, de egyelőre nem alkalmas rutinszerű szűrővizsgálatok céljára. Ma még a genetikai tesztek sem teszik lehetővé a kórlefolyás megbízható előrejelzését.

Két új vizsgálat, amely a korai Crohn-betegség azathioprine terápiájára vonatkozott, megkérdőjelezte azt a nézetet, amely szerint a gyógyszerrel elérhető és meghosszabbítható a remisszió.

Az immunszuppresszió fontos eszköz a gyulladásos bélbetegségek (IBD) terápiájában. A kezelés célja a tartós remisszió. Azok az IBD-betegek kaphatnak immunszuppresszív kezelést, akik szteroidra nem reagáló aktív betegségben szenvednek, akiknél szteroidfüggőség alakul ki, illetve akiknek a betegsége krónikusan aktív vagy gyakori relapszusokkal jár. 

A gyulladásos bélbetegségek kezelésében  polgárjogot nyert a tumornekrózis faktor-alfát (TNF-alfát) gátló biológiai szerek alkalmazása. A szerzők az esetismertetés után átfogó ismertetést adnak az eredményekről és buktatókról.

A neuromyelitis optica (NMO) a nyugati világban ritka neuroimmunológiai betegség, amelyet sokáig a sclerosis multiplex (SM) egyik variánsának tartottak. Egyre gyűlnek azonban az arra vonatkozó adatok, hogy az NMO önálló kórkép.