Az alsó végtagi érszűkület – vagy orvosi nevén perifériás artériabetegség – gyakori kórállapot, melynek következtében a végtagokat ellátó perifériás ereken keresztül csökken a verőeres áramlás, így a keringési zavar követ­keztében a végtagok funkciója károsodik. Az állapotra leggyakrabban járás közben fellépő lábfájdalom (klaudikáció) hívhatja fel a figyelmet, de más tünetei is lehetnek.

Az onkokardiológia vagy kardioonkológia viszonylag új orvostudományi terület, mely több szakma – elsősorban az onkológia, hematológia és kar­diológia – integrált együttműködésén alapul. Kialakulását hosszú folyamat előzte meg. Kezdetben az onkokardiológiai együttműködés elsősorban az antraciklintartalmú kezelések mindenki által jól ismert kardiotoxikus mellékhatásainak felismerésére, követésére, illetve megelőzésére szolgált.

Egy új vizsgálat szerint az alsó végtagok artériás szűkületében szenvedő dohányosok leszoktatásához az orvosok nem adnak elengendő támogatást.

Cikkünkben bemutatjuk a hazánkban gyakori, de sok esetben nem diag­nosztizált és kezeletlen Fontaine I. és II. stádiumú alsó végtagi perifériás verőérbetegség (PAD) korszerű konzervatív kezelésének új nemzetközi és magyar ajánlásait. A kezelés fontos része a szekunder prevenció. A do­hányzás elhagyása és a kísérő betegségek gyógyszeres kezelése mellett I. osztályú ajánlás A szintű evidencia alapján trombocitaaggregáció-gátló és sztatin adása ebben a betegcsoportban. A fentieken kívül az igazoltan PAD alarmírozó tüneteként jelentkező diszbáziás panaszokat gyógyszeresen enyhítő szer a cilostazol. Alkalmazási javaslata egybehangzóan I. osztályú ajánlás A szintű evidencia alapján a hazai és a nemzetközi irányelvekben.

A humán ateroszklerózis kialakulása során zajló kis intenzitású gyulladást a magasabb CRP-szint megbízhatóan jelzi. A nagy érzékenységű (hs) mód­szerrel mért CRP erős független prediktora az adverz kardiovaszkuláris eseményeknek, ideértve a miokardiális infarktust, az iszkémiás stroke-ot és a kardiovaszkuláris halálozást. A jelenlegi irányelvekben a kardiovasz­kuláris kockázat becslésére nem javasolják a CRP rutinszerű mérését, de az emelkedett CRP-szintek jelezhetik az adott beteg fokozott egyéni rizikóját.

Bár egyik orális vagy injekciós antidiabetikum esetében sem állnak fenn abszolút ellenjavallatok idősebb cukorbetegek kezelése kapcsán, a vény­felírás és a gondozás során fokozott odafigyelés szükséges e gyógyszerek alkalmazásakor, melyek hatással lehetnek a kardiovaszkuláris biztonságra.

Diabetes Care, 2017. április

Egy 39 éves férfi 3 nappal korábban hirtelen fellépett kétoldali homályos látás miatt fordult orvoshoz. Kórelőzmé­nyében nem szerepelt a szem sérülése, irritációja, fájdalma vagy váladékozása. A beteg egyéb tünetről, panaszról nem számolt be.

Bizonyítékon alapuló válasz

A perifériás érbetegség kezelhető felügyelet mellett végzett mozgásterápiá­val, cilostazollal, lipidcsökkentővel és trombocitagátlóval. Trombocitagátló kezeléssel csökkenthető a sebészeti revaszkularizáció iránti igény is. A be­tegség legjobb kezelése, a felügyelt mozgásterápia akár 180 méterrel is növelheti a fájdalommentes járástávolságot (A szintű ajánlás, véletlen beso­rolásos, kontrollcsoportos vizsgálatok szisztematikus áttekintései alapján).

A szisztémás vaszkulitiszek kezelése nagy kihívás. Főként a generalizált, sú­lyos állapotok azonnali kezelése elengedhetetlen, ettől függ a beteg sorsa, a szervi károsodás és a túlélés. Ilyenkor alapvető az immunszuppresszió. A kezelés függ a betegségtípustól. A kortikoszteroidok csaknem mindig első választást képeznek. 

Bár Európában több mint 40 éve ismert a trimetazidin antianginás haté­konysága, a European Society of Cardiologists csak a 2013-as ajánlásában emelte be ezt a szert a stabil angina pectoris kezelésének második vonalába. A szerzők szerint szívelégtelenségben, perifériás érbetegségben, kontraszt­anyag indukálta nefropátiában, reperfúziós károsodás okozta anginában a trimetazidinnek kulcsszerepe van.

European Heart Journal, 2015. december