Dohányzásról való leszokás perifériás artériás betegségben

A dohányzás drámaian növeli a perifériás artériás megbetegedések (PAD) számát. A végtagok verőereinek szűkülete mozgáskorlátozottsághoz, amputációkhoz és szívrohamokhoz vezethet. Perifériás artériás megbetegedésben világszerte kb. 202 millió ember szenved. A betegség kialakulásának legfontosabb – és módosítható – kockázati faktora a dohányzás. A dohányos PAD-betegeknél jóval gyakoribb az artériás szűkületek további romlása, nagyobb a PAD miatt kialakuló másodlagos komplikációk (így pl. a végtag-amputációk) kockázata, nehezebb a sebgyógyulás, romlik a funkcionális státusz, gyakrabban van szükség kórházi felvételre, és szignifikánsan növekszik a kardiovaszkuláris szövődmények (szívinfarktus, stroke, halál) gyakorisága.

Ezek a veszélyek a dohányzás azonnali abbahagyását tennék szükségessé, a dohányzás felfüggesztése a PAD szekunder prevenciójának kritikus lépése. Az ajánlások egyértelműen (IA bizonyíték) javasolják a dohányzás azonnali felfüggesztését, a PORTRAIT (Patient Centered Outcomes Related to Treatment Practices in Peripheral Arterial Disease) vizsgálat célja annak felderítése volt, hogy mennyiben segítik az orvosok a PAD betegek leszokását.

A Journal of the American Heart Association c. lapban megjelent klinikai vizsgálatban 1272, újonnan diagnosztizált, vagy folyamatosan romló PAD-ban szenvedő ausztrál, holland és amerikai beteg adatait elemezték. Az adatokat 16, speciálisan a perifériás artériás megbetegedésekkel foglalkozó szakrendelésről gyűjtötték. A klaudikációban szenvedő betegek kissé több mint egyharmada a tanulmány indításakor is aktív dohányos volt (474 beteg, 37,3%), 660 beteg (51,9%) a vizsgálatot megelőzően, korábban már dohányzott (585 már több mint 1 éve abbahagyta, 75 éppen leszokóban volt), 138 beteg (10,8%) viszont soha nem dohányzott. Az aktív dohányosok átlagos életkora 63,3, a régebbi dohányosoké 69,5, míg a soha nem dohányzók átlagos életkora 73,5 év volt – ami már önmagában is bizonyítja, hogy az aktív dohányzás miatt már korábban jelentkeznek a PAD okozta problémák.

A Dr. Krishna Patel (University of Missouri, Kansas City) vezette kutatók a betegek dohányzási szokásait a kiinduláskor, majd 3, 6, végül 12 hónap múlva mérték fel. A 3 hónap utáni felmérésnél csak a betegek 21%-a hagyta abba a dohányzást, az akkor még dohányzóknak 11-12%-a szokott le a cigarettáról a következő 9 hónapban. A dohányzást 3 hónapon belül abbahagyók kissé több mint egyharmada (36%) később újra dohányozni kezdett, így egy év múltán az eredetileg is dohányzók 72%-a továbbra sem hagyott fel e szenvedélyével.

Az aktív dohányosok közül minden 6. beteg jelent meg leszoktatási tanácsadáson, és minden 10. beteg kapott a leszokást segítő gyógyszeres kezelést is. Az összes dohányos 75,7%-a részesült a leszokáshoz valamiféle támogatásban: 73,8%-uk kizárólag az orvosától kapott információt és figyelmeztetést, 15,6%-uk ment el a leszoktatást segítő tanácsadásra, és csak 10,5%-uk részesült nikotinpótló gyógyszeres kezelésben is. A PAD betegség kezelésének lokális módszerei (stent-beültetés és a bypass műtét) gyakran sikertelenek, ha a beteg továbbra is dohányzik. A dohányzásról való leszokás viszont megállíthatja a PAD betegség további romlását, sőt, csökkentheti az egyéb kockázatokat is.

 A tanulmány szerzői maguk is elmondták, a felmérés értékét bizonyos fokig korlátozza, hogy feltételezhetően nem minden beteg adott pontos válaszokat a dohányzást firtató kérdésekre. Hiányoznak továbbá a leszokáshoz adott esetleges orvosi segítség adatai is.

A tanulmányban nem érintett szakértő, Dr. Joseph Ladapo (University of California, Los Angeles) megjegyezte, hogy számos oka lehet, hogy az orvosok nem vesznek aktívabban részt a leszoktatásban, hisz ez elsősorban nem az ő feladatuk, és mindegyiküknek bőségs tapasztalata van arról, hogy hiába bíztatják leszokásra a betegeket, azok úgysem hallgatnak rájuk.

Forrás:

1. Reuters Health Information

2. JAHA