Jó kardiorespiratorikus állapot: hosszú élet
Egy új kutatás szerint az ergométeres kerékpáros méréssel kimutatott jó kardiorespiratorikus állapot középkorú férfiak esetén hosszabb élettartamot jelezhet.
A Copenhagen Male Study-ban több mint 5000, kardiovaszkuláris betegségben (CVD) nem szenvedő férfi kardiorespiratorikus állapotát (fitnesszt) mérve arra jutottak, hogy a maximális oxigénfelhasználás (VO2max)§ egyetlen mérési eredménye is jelezheti a várható élettartamot.
A VO2max mérés során a legmagasabb 5%-ot elérők csaknem 5 évvel hosszabban éltek, mint a legalacsonyabb 5%-ot elérők. De még a „normál tartomány ” alsó felébe eső személyek is tovább éltek, mint a maximális oxigénfelhasználás legalsó értékeit mutató személyek.
A Dr. Johan S.R. Clausen (Bispebjerg University Hospital, Copenhagen) vezette vizsgálat eredményei 2018. augusztus 20.-án jelentek meg a Journal of the American College of Cardiology c. lapban.
A felmérésben 5107 látszólag egészséges, 40 és 59 év közötti (átlag 49 éves) férfit hívtak be Koppenhágában egy kerékpáros ergométerrel történő mérésre 1970-ben és 1971-ben. Az azóta eltelt 46 évben a vizsgált kohorsz 92%-a elhunyt, azaz 4700 haláleset történt. A halál 42%-ban kardiovaszkuláris eredetű volt.
A vizsgálatban a középkorú férfiakon mindössze egyetlen mérést végeztek, de ez nagyon fontos adattal szolgált a személy egészségi állapotáról. A vizsgált személyeket csaknem fél évszázadon keresztül követték. A kardiorespiratórikus fittségi állapot (CRF) középső 90%-át vették „normál”-nak, melyet kétfelé: alsó és felső normál szakaszra osztottak (a normál tartomány alsó 45%-a és a normál tartomány felső 45%-a). A normál alsó 45%-a alatti, leggyengébb 5%-ot vették referenciának, ehhez hasonlították a különböző fittségi állapotok szerinti várható élettartamot. Ilyen módon a következőképpen alakult a túlélés: a legalsó 5%-ban volt a referencia (0,0), a normál tartomány alsó 45%-ában 2,1 évvel (P=0,002), a normál tartomány fölső 45%-ában 2,9 évvel (P<0,001), a normál tartomány fölötti, legfittebb 5%-ban 4,9 évvel (P=0,003) hosszabb túlélésre lehet számítani a bármilyen okból történő halálozás tekintetében. Ha a megfigyelés első 10 évében elhunytakat kizárták a másodlagos analízisből, ilyen módon minimalizálták az ismeretlen, az életet megrövidítő betegségek befolyását, akkor a várható élettartam a következőképpen alakult az előző sorrendben: a legalsó 5%-ban 0,0 év (referencia), a normál tartomány alsó 45%-ában 1,8 évvel, a normál tartomány felső 45%-ban 2,6 évvel, a legfelső 5%-ban 4,3 évvel hosszabb élettartam várható.
A fittség mérése során az átlagosan 49 éves korú férfiakat a mérést befolyásoló értékekhez (életkor, testtömeg index, az erőállapot saját felbecslése, dohányzás, alkoholfogyasztás) igazították. Érdekesség, hogy az 1970-es években felvett adatok szerint a dán férfiak 93%-ánál a BMI 25 kg/m²-nél alacsonyabb volt.
Amennyiben a VO2max-ot folyamatos változónak tekintették, akkor minden 1 ml oxigén/testsúly kg/perc növekedés az élettartam 45 napos meghosszabbodásával járt (P<0,001). A másodlagos feldolgozás szerint a kardiovaszkuláris mortalitás is megegyezett a bármely okból történt mortalitás értékeivel. A VO2max mérés során a legmagasabb 5%-ot elérők csaknem 5 évvel hosszabban éltek, mint a legalacsonyabb 5%-ot mutatók. Még a „normál tartomány” alsó 45%-ába esők is tovább éltek, mint a legalsó szintben lévők.
A tanulmányhoz fűzött szerkesztőségi közleményben Dr. Emmanual Stamatakis (University of Sidney, Ausztrália) kifejtette, hogy „ezek az adatok is alátámasztják azokat a megfigyeléseket, hogy i a kevés fizikai aktivitás, azaz a legrosszabb kardiorespiratorikus fitness értéka hosszabb élet érdekében haladéktalan életmódváltozást sürget ”. A kardiorespiratorikus állapotot nem szokták rutinszerűen mérni a hétköznapi orvosi gyakorlatban, pedig igen jól jelzi a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. Igaz, hogy ez a fenti vizsgálat dán férfiakra korlátozódott, de miért ne lehetne ugyanilyen összefüggés a nők és az egyéb nemzetiségű emberek fizikai állapota és várható élettartama között.
§(A VO2max a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyiségét adja meg. Liter oxigén/per, vagy mililiter oxigén/testsúly kg/perc formában adják meg az értéket. Mérése futógépen, kerékpáron, evezőpadon történik. Wikipédia).
Forrás:
2. JACC
3. JACC