Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 15
#1
OTSZ Online >> Rovatok >> Egyéb >> Esettanulmány
2022-03-29

A nem melanoma típusú bőrrákok két leggyakoribb típusa a bazálsejtes és a cutan laphámsejtes carcinoma. Az esetek többségében a diagnózis felállítása egyszerű és a kezelés egy helyi érzéstelenítésben elvégzett sebészi beavatkozásból áll. 

#2
Orvostovábbképző Szemle XXV. évf. 7-8. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Szimpózium
2018-08-22

Jelen közleményben a szerző megkísérli összefoglalni az endometriózis fel­ismerésének nehézségeit, a detekciós ráta javításának lehetséges módjait, valamint a kezelés fő irányvonalait. Szintén említésre kerülnek a kezelés potenciális szövődményei és a megelőzés jelenlegi lehetőségei.

#3
Orvostovábbképző Szemle XXV. évf. 1. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Összefoglaló közlemény
2018-01-25

A Hashimoto-tireoiditisz növekvő arányban érinti a lakosságot. Az autoim­mun pajzsmirigybetegek közel harmadánál krónikus atrófiás gasztritiszre jellemző autoantitest-pozitivitás figyelhető meg. A két betegség társu­lása növelheti a levothyroxin-igényt annak rosszabb felszívódása miatt. A sokáig tünetmentes gasztritisz klinikai jelentőségét a gyomorrák és a neuroendokrin daganatok többszörös kockázata adja. Mindezek miatt autoimmun pajzsmirigybetegségben mindig indokolt a krónikus atrófiás gasztritiszre jellemző autoantitestek vizsgálata is, pozitív lelet birtokában gasztroszkópia végzendő. Atrófiás gasztritisz esetén a tumorkockázat miatt indokolt a rendszeres endoszkópos ellenőrzés.

#4
Orvostovábbképző Szemle XXIV. évf. 10. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Összefoglaló közlemény
2017-10-16

Gasztroözofageális reflux betegségben (GERD) az elsőként választandó kezelés protonpumpagátló (PPI) alkalmazása. Ha ez nem eléggé hatásos, vagy ha a beteg nem tolerálja, alternatívaként az alginátok állnak rendel­kezésre. Tartósan fennálló refluxos panaszok és nem gyógyuló refluxos nyelőcsőgyulladás esetén alapos endoszkópos és funkcionális vizsgálatokra van szükség. A GERD nem nyelőcső eredetű tünetei gyakran nem reagál­nak a reflux elleni kezelésre. Az új adatok arra utalnak, hogy bonyolult hiperszenzitív szindrómákról van szó, melyekben a reflux csak egy a lehet­séges kiváltó okok közül.

#5
Orvostovábbképző Szemle XXII. évf. 11. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Szimpózium
2015-11-27

A COPD világszerte a harmadik leggyakoribb halálok, kórfejlődése hosszú, oki terápia nincs, a fenntartó, tüneti kezelés drága. A COPD nem az időskor betegsége, hanem a terhesség alatt kezdődő, a tüdő gátolt fejlődésével folytatódó, külső károsító tényezők hatására kialakuló légúti funkciózavar és tüdőparenchima-pusztulás. 

#6
Orvostovábbképző Szemle XXI. évf. 6. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Szimpózium
2014-06-25

Az Orvostovábbképző Szemle júniusi szimpóziumának kiemelt témája a mozgászervi betegségek. Az első cikkben a csípőfádalom kivizsgálásáról olvashatnak, míg a második cikkben a csontritkulás gyógyszeres kezeléséről. A harmadik cikk az izületi protézisek infekcióit, azok tereápiát és diagnosztikai újdonságait mutatja be.

#7
Orvostovábbképző Szemle XXI. évf. 5. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Szimpózium
2014-05-23

A Barrett-nyelőcső rákelőző állapot, leggyakrabban krónikus refluxos tünetek ta­laján alakul ki. Ma is vitatott kérdés a kezelés módja, az endoszkópos szűrő- és el­lenőrző vizsgálatok szükségessége. Valószínűbb a nyelőcsőrák kialakulása, ha a diszplázia súlyos fokú, vagy ha a Barrett-nyelőcső hosszú szakaszt érint. Endoszkó­pos szűrést kell mérlegelnünk, ha több kockázati tényező is jelen van. 

#8
Orvostovábbképző Szemle XXI. évf. 5. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Szimpózium
2014-05-23

Az Orvostovábbképző Szemle májusi számának szimpóziuma a tápcsatornai betegségeiről szól. Az első cikkben a Barrett-nyelőcső gyakori kérdéseiről, a másodikban a cöliákia diagnózisáról és kezeléséről, míg a harmadikban az eozinofil nyelőcsőgyulladásról olvashatnak.

#9
Orvostovábbképző Szemle Különszámok 20 éves jubileumi különszám
OTSZ Online >> Rovatok >> Jubileumi különszám
2014-01-13

A patológiai diagnosztika az elmúlt 20 évben hatalmas változásokon ment keresztül, aminek alapja részben a tech­nológia korszerűsödése, valamint az informatika eredményeinek beépülé­se, másrészt és döntően a molekuláris medicina kifejlődése. A korábbi diag­nosztikus patológia mára további ágak­kal gyarapodott, mint a prognosztikus és prediktív patológia. Ezek eredménye­ként a patológus egyre inkább a korsze­rű betegellátó tevékenység meghatáro­zó szereplője, a betegség diagnózisának felállításától annak kezelésén át a beteg haláláig. Amennyiben ennek felismerése a szükséges humán és anyagi erőforrá­sok biztosításához vezet, ez multiplikátor hatása révén ma már kihatással van a be­tegellátó tevékenység egész folyamatára.

#10
Orvostovábbképző Szemle Különszámok 20 éves jubileumi különszám
OTSZ Online >> Rovatok >> Jubileumi különszám
2014-01-13

A vérképzőrendszer betegségeinek gyógyításában az elmúlt húsz év olyan lélegzetelállító eredményeket hozott, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Különösen igaz ez a rosszindu­latú hematológiai kórképek esetében, ezért a továbbiakban erre fogom irányí­tani az olvasó figyelmét. A változások több területet érintettek, de két fő cso­portba sorolhatók. Az egyik a betegsé­gek molekuláris patomechanizmusának pontosabb megismerése, a másik pe­dig az őssejtátültetéssel kapcsolatos is­mereteink bővülése.

blog

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.