A másodlagos kardiális kockázatok csökkentése érdekében mindenképpen szükséges az obes és túlsúlyos betegek testsúlyának csökkentése és ennek érdekében valamennyi rendelkezésre álló módszer bevethető.

A pszichiátereknek gyakran betegeik obesitását is kezelniük kell, ráadásul a pszichiátriában felírt gyógyszerek jelentős része is testsúlynövekedést okoz, ezért nagyon fontos lenne a testsúlycsökkentő injekció elérhetősége.

Idős, elhízott betegek esetén a keringési betegségek kockázata a testmozgás melletti mérsékelt diétával csökkenthető.

A bélmikrobióta születéstől együtt fejlődik a gazdaszervezettel, és komplex kölcsönhatásban van vele. Összetétele az élet folyamán változik. Hároméves kortól a két domináns törzs (Firmicutes / Bacteroidetes) arányának emelke­dését tekintették korábban az obesitas markerének. Későbbi vizsgálatok alapján az arány megváltozása helyett a két baktériumtörzsön belül az elhí­zásért felelős egyes nemzetségek túlburjánzását gondolják oki tényezőnek.

A GLP-1 receptor agonista semaglutid heti 2,4 mg-os injekciója új korszakot nyithat az elhízás kezelésében.

Testsúlycsökkentő („bariátriai”) műtétekkel az elhízott betegek stroke-kockázata jelentősen csökkenthető.

A nagy hatékonyságú DMT-k alkalmazásakor sem feltétlenül kell súlyos lefolyású COVID-19-re számítani.

A modern világunkat elárasztó kémiai szerek szerepet játszanak abban, hogy évtizedek óta csökken a termékenység, és a jövő generációinak egészségügyi kockázata rohamosan nő.

A hypertonia és a 2-es típusú cukorbetegség együttes jelenlétük felgyor­sítja a célszervkárosodások és a szövődmények fellépését. A folyamat megállítása az optimális vércukorkontrollon túl a célvérnyomás elérésén, a szervvédelemmel bíró vérnyomáscsökkentők alkalmazásán, a diabeteses anyagcserezavart rontó szerek kerülésén és leginkább a pontosan végzett nem gyógyszeres kezelésen múlik. 

A praediabetes a 2-es típusú cukorbetegség előállapota, a szénhidrát-anyagcsere zavarának olyan stádiuma, amikor a már kórosan emelkedett glykaemiás értékek még nem érik el a diabetesre jellemző laboratóriumi pa­ramétereket. A mérsékeltebb glykaemiás értékek ellenére a praediabeteses betegek kardiovaszkuláris rizikója fokozott, illetve a betegek többsége a későbbiek során manifeszt cukorbeteggé válik.