Az immunellenőrzőpont-gátlókkal kezelt betegekben ritkán bullózus pemphigoid alakulhat ki, e mellékhatás kockázata idősekben és bőrdaganatos betegekben jóval magasabb.
Az asztma a légutak egyik leggyakoribb krónikus megbetegedése, amelynek diagnózisa a különböző fenotípusok miatt komplikált. Emiatt szükséges a kórképek mögött megbújó mechanizmusok minél pontosabb feltárása, a gyulladás kialakulásában részt vevő sejtek – így az eozinofilok – funkcióinak még alaposabb megismerése.
A mastocytosis ritka megbetegedés. A 2016-os WHO-klasszifikáció a mieloproliferatív neoplasmák között, külön entitásként azonosítja. A betegség kialakulása többnyire a c-kit (D816V) mutációhoz köthető. Van bőrre lokalizált és szisztémás forma. A kóros hízósejtek szervinfiltrációt, illetve spontán aktiválódásuk a masztocitaaktivációs tüneteket eredményezhetik.
Az eozinofil gastroenteritis (EGE) viszonylag ritka betegség, amelyet a gyomor-bél traktus eltérő mélységű eozinofil infiltrációja, ennek következtében létrejövő krónikus gyulladás és heterogén gasztrointesztinális tünetegyüttes jellemez. A diagnózis a panaszok, a laboratóriumi leletek, a képalkotók és a szövettan eredménye alapján állítható fel.
Az asztma eseteinek akár 17%-a nehezen kezelhető esetnek minősül, ezen belül 3-4% a súlyos asztma aránya. Az iménti arányszámok ellenére ezek az esetek emészti fel az asztma kezelésére fordított egészségügyi ráfordítások akár 60%-át. A súlyos asztma kezelése körülbelül 1,7-szer költségesebb, mint az enyhe asztmáé. A súlyos asztma jelentős szerepet játszik az iskolai hiányzások számában és a munkaképesség csökkenésében, ezen kívül hatással van a családi kapcsolatokra és a szabadidős tevékenységekre is.
Jelenleg már többféle biológiai szer is rendelkezésre áll a súlyos, nem kontrollált asztma kezelésében a nagy dózisú inhalációs glükokortikoidokat vagy más szereket (leukotrién-receptor-antagonisták, hosszú hatású béta2-agonisták stb.) kiegészítő terápiaként.
A viszketés az egyik legelviselhetetlenebb és leggyakoribb szubjektív tünet. Elsősorban a bőrhöz kapcsolódik, bár allergiás betegek időnként nyálkahártyák (torok-, szemnyálkahártya) viszketéséről is panaszkodnak. A viszketéssel járó bőrbetegségek és szisztémás betegségek mellett számos környezeti faktor (rovarcsípés, növények, a bőr kiszáradása) is okoz viszketést. Sokféle helyi és szisztémás kezelés közül válogathatunk.
Az allergiák egyénre szabottak – nincs két, pontosan egyforma eset, mert azonos kiváltó ok mellett is teljesen különböző az egyes allergiát kiváltó anyagokra való szenzibilizálódás és a sokféle tüneti megnyilvánulás.
Az eozinofil nyelőcsőgyulladás gyermekek és felnőttek olyan krónikus, helyi, immunmediált nyelőcsőbetegsége, melyet klinikailag a nyelőcső diszfunkciója, szövettanilag pedig dominálóan eozinofil sejteket tartalmazó gyulladása jellemez. Kezeletlen eseteiben nyelőcsőszűkület kialakulásához vezethet. Kezelése elsősorban protonpumpagátlókkal, diétával és helyi szteroid medikációval történik.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.