Krónikus spontán csalánkiütés
Az omalizumabra szuboptimális választ adók esetén a hosszabb kezeléssel és az adag növelésével kedvező hatás érhető el.
A nemzetközi irányelvek szerint az omalizumab a krónikus spontán csalánkiütésben (CSU) szenvedő betegek másodvonalbeli kezeléseként javasolt 6 hónapig a ciklosporin-A-ra való átállás előtt. De Mosnaim és munkatársai szerint a klinikai gyakorlatban az omalizumab abbahagyására vonatkozó döntést gyakran a 6 hónapos küszöb elérése előtt hozzák meg.
„A CSU gyakori relapszusokkal és remissziókkal járó ingadozó betegség, ezért folyamatosan újra kell értékelni a terápiát megfelelő beállítását” állítják Giselle S. Mosnaim (NorthShore University Evanston, Illinois) és munkatársai, akik az American College of Allergy, Asthma, and Immunology (ACAAI) 2022 évi tudományos találkozóján Louisville-ben (Kentucky) az XTEND-CIU vizsgálat post hoc elemzésének eredményeit ismertették.
A 4. fázisú randomizált XTEND-CIU vizsgálatban 204, 12 éves vagy annál idősebb, beteg vett részt, akik a H1-antihisztamin kezelés ellenére tüneti krónikus idiopátiás csalánkiütésben (7 napos urticaria aktivitási pontszám [UAS7] ≥ 16) szenvedtek, betegségterhük a kiinduláskor „jelentős”volt. Egy 24 hetes nyílt időszak alatt minden beteg 4 hetente 300 mg subcutan omalizumabot kapott. A betegeket ezután véletlenszerűen osztották két csoportra, az egyik csoportban folytatták az omalizumab kezelést, a másiknál placebóra váltottak egy 24 hetes követési időszak során.
A nyílt periódusban az UAS7≤6 a 12. hét esetén a betegeket korai válaszadóként, a 24. héten UAS7≤6 pontszámot elérőket késői válaszadókként definiálták. A betegeket a kiindulási IgE-szint kvartilisei, valamint a BMI alapján (≥30 vagy <30) osztályozták. A betegek közel 60%-a (58,82%) korai reagálónak bizonyult, a későn reagálók aránya 15,9%volt, míg a többi betegnél teljes volt a válasz (UAS7 0). A szűréskor az IgE-szintek első negyedébe (<32,5 NE/ml) tartozó betegek közül a későn reagálók aránya 36,67%, a korai válaszadóké 22,89% volt. A későn reagálók körülbelül 53,1%-ának, a korán reagálók 43%-ának BMI-je volt ≥30 a kiinduláskor.
A kezelés megkezdésekor alacsony immunglobulin-E-vel (IgE) és magas testtömeg-indexszel (BMI-vel) rendelkező betegeknél tehát előnyös volt a hosszabb kezelési időtartam vagy az adagolás emelése. Ezek a tényezők tehát szerepet játszhatnak az omalizumab-kezeléssel kapcsolatos döntéshozatalban.
Sai R. Nimmagadda (Ann & Robert H. Lurie Children's Hospital of Chicago) kiemelte, hogy az azoknál az alacsonyabb IgE-szintű és magasabb BMI-vel rendelkező betegek, akik nem reagálnak optimálisan az omalizumab standard adagolására, magasabb havi 450 mg-os vagy 600 mg-os adagolás lehet szükséges igényelhetnek a csalánkiütésük leküzdésére. Az omalizumab FDA engedélye csak a diagnózist vette figyelembe, a fix dózisú adagolást nem igazították a beteg testsúlyához. Ha a betegek gyorsabban megkapnánk a megfelelő adagot, az minimálisra csökkentené pácienseink szenvedését.
A tanulmányt a Genentech és a Novartis finanszírozta.
Forrás:
American College of Allergy, Asthma, and Immunology (ACAAI) 2022 Annual Scientific Meeting: Abstract #D005. Presented November 12, 2022.
