A pajzsmirigy papillaris carcinomája és annak sokszervi áttétei ellenére hosszú túlélést sikerült elérni. Több műtét, többszöri radiojód-kezelés, há­romféle besugárzás és éveken át tartó multikinázgátló kezelés történt. Az eset ismertetését a sokféle terápia, a hosszú túlélés és a felmerülő orvos­etikai kérdések indokolták.

A tirozin-kinázok a sejtműködésben alapvető szerepet játszó enzimek, me­lyek a sejtek közötti kommunikációban és olyan komplex széles spektrumú biológiai funkciók kontrollálásában játszanak szerepet, mint a sejtnöveke­dés, a sejtosztódás, a differenciáció és a metabolizmus. A tirozin-kinázok egyes receptorok (pl. növekedési faktorok receptorai) intracelluláris régióját képezik, melyek a receptor–ligand kötődés alkalmával aktiválódnak és indítanak be a sejt további sorsában lényegi eltérésekhez vezető kaszká­dokat. Ilyen kaszkád lehet például a sejtosztódást vagy apoptózist előidéző egymást erősítő folyamatok részjelensége, melyek circulus vitiosusként daganatos sejtdifferenciációt idézhetnek elő.

A pajzsmirigy összefüggése a fogamzással és a várandóssággal jóval szo­rosabb és bonyolultabb, mint gondolnánk. Már a gyermekvállalásra való felkészüléskor ellenőriztessük orvosunkkal a pajzsmirigy normális működé­sét, és eltérés esetén mielőbbi lépések történjenek az állapot rendezésére.

A közlemény gyakorlati szempontból részletezi a várandósság alatti pajzs­mirigy-túlműködés és -alulműködés következményeit, felismerésének és kezelésének lehetőségeit, illetve a szülést követően manifesztálódó postpartum thyreoiditis ellátását és a páciensek gondozását.

A pajzsmirigy a nyak elülső részén elhelyezkedő belső elválasztású mirigy, melynek alakja kitárt szárnyú pillangóhoz hasonlít. A pajzsmirigy által ter­melt hormonok a keringéssel a test minden szövetéhez eljutva szerepet ját­szanak a szervezet energiafelhasználásának és hőháztartásának szabályo­zásában, elengedhetetlenek az agy, a szív, az izmok normális működéséhez.

Az endokrin orbitopathia autoimmun betegség, a Graves–Basedow-kór extrathyreoidalis szövődménye. Súlyossága változó, az enyhe esetek gya­koribbak, de néha súlyos, látásvesztéssel fenyegető állapot is kialakulhat. A kezelés az autoimmun folyamat aktivitásának csúcsán a leghatékonyabb, mely időben megelőzi a súlyos tünetek megjelenését. Fontos a betegség korai diagnózisa, a súlyos orbitopathiában szenvedő betegek tercier cent­rumba irányítása és multidiszciplináris szemlélet alkalmazása a terápiában.

Korunkban a leggyakoribb rosszindulatú endokrin tumor a pajzsmirigyrák, mely sokáig észrevétlen maradhat. Terápia eddig rendszerint sebészeti beavatkozásból és jód radioizotóp terápiából, terápiarefrakter esetekben két tirozin-kináz-gátló alkalmazásából állt. A pajzsmirigyrákok genetikailag korlátozott számú mu­tációra vezethetők vissza, többek között a tropomiozinreceptor-kinázokat kódoló NTRK gének átrendeződésére. Ilyen betegpopulációban ígére­tesnek tűnik egy új generációs tirozin-kináz-inhibitor gyógyszercsalád.

A nagyon sok beteget érintő szubklinikus hypothyreosis jelentőségét, kö­vetkezményeit, kezelésének szükségességét és eredményességét illetően nem egységes a szakma véleménye. Ugyanakkor egyre több randomizált, kontrollcsoportos klinikai vizsgálat és nagy betegszámot összegyűjtő metaanalízis áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy áttekinthessük az e téma­körrel kapcsolatos fő kérdéseket.

Sokan kérdezhetnék, miért érdekes annyira a pajzsmirigy, hogy ennyi teret szentelünk neki? A magyarázat egy­szerű: a legkonzervatívabb számolással is a lakosság 6–8%-át, de egyesek szerint akár a 15–20%-át is érinthetik a pajzsmi­rigy betegségei. Ez pedig egy olyan kis országban is, mint Magyarország, millió körüli nagyságrendet jelent! Ez a becslés a cukorbetegséggel egy szintre helyezi a pajzsmirigy betegségeit epidemiológiai szempontból!

Az első igazi teranosztikum, a I-131, a differenciált pajzsmirigyrákok (DTC) ellátásában került alkalmazásra, és ma is fontos szerepe van e betegségek jó prognózisában. A radiojód specifikus, molekuláris terápiára ad lehetőséget a jodid aktív felvételét végző nátrium-jodid-szimporter révén. Más teranosztikumok kifejlesztése is alapvetően az individualizált, személyre szabott terápiát célozza, a mellékhatások minimalizálása és a terápiás hatás optimalizálása útján. Az alapvetően jó prognózisú DTC incidenciája gyorsan nő az egész világon. Ez szükségessé tette az irányelvek módosítását a „túlkezelés” elkerülése érdekében, a kevésbé radikális ellátás irányában. Az elmúlt években új patológiai klasszifikáció és stádiumbeosztás is napvilágot látott. A jelen közlemény a DTC ellátásában bekövetkezett változásokat foglalja össze, kiemelve a radiojód-kezelés szükségessége körüli véleménykülönbségeket, ismertetve a magyar konszenzuskonferencia állásfoglalását. Magy Onkol 64:112–117, 2020
Kulcsszavak: teranosztikum, precíziós medicina, személyre szabott kezelés, differenciált pajzsmirigyrák, radiojód