Pajzsmirigy-alulműködés
A pajzsmirigy a nyak elülső részén elhelyezkedő belső elválasztású mirigy, melynek alakja kitárt szárnyú pillangóhoz hasonlít. A pajzsmirigy által termelt hormonok a keringéssel a test minden szövetéhez eljutva szerepet játszanak a szervezet energiafelhasználásának és hőháztartásának szabályozásában, elengedhetetlenek az agy, a szív, az izmok normális működéséhez.
Amennyiben a pajzsmirigy nem tudja megfelelően ellátni a feladatát, hormontermelése csökken, pajzsmirigy-  alulműködés (hipotireózis) alakul ki. Az elégtelen hormontermelés hátterében sokféle ok állhat, egyebek mellett műtét vagy sugárkezelés, de számos betegség kísérőjelensége is lehet a pajzsmirigyhormonok csökkent szintje. A leggyakoribb ok a jódhiány, hiszen a Föld népességének jelentős hányada olyan területen él, ahol szervezete nem jut elegendő jódhoz.
 alulműködés (hipotireózis) alakul ki. Az elégtelen hormontermelés hátterében sokféle ok állhat, egyebek mellett műtét vagy sugárkezelés, de számos betegség kísérőjelensége is lehet a pajzsmirigyhormonok csökkent szintje. A leggyakoribb ok a jódhiány, hiszen a Föld népességének jelentős hányada olyan területen él, ahol szervezete nem jut elegendő jódhoz.
ELSŐDLEGES ÉS MÁSODLAGOS HIPOTIREÓZIS
A pajzsmirigy-alulműködésnek alapvetően két formája van: az elsődleges (primer) és a másodlagos (szekunder) hipotireózis. Az elsődleges forma hátterében többek között jódhiány, autoimmun eredetű pajzsmirigygyulladás, a mirigy veleszületett hiánya, bizonyos gyógyszerek vagy egyéb kémiai vegyületek (pl. jódtartalmú röntgenkontrasztanyagok, lítium) hatása, illetve orvosi beavatkozás (radiojód-kezelés, műtét, nyaki sugárkezelés stb.) állhat. Másodlagos hipotireózisról akkor beszélünk, ha a pajzsmirigy alulműködése valamilyen más szerv, pl. a hipotalamusz rendellenességére vezethető vissza.
Kialakulását követően a pajzsmirigy alulműködése lehet átmeneti jellegű – pl. szülés után, a pajzsmirigy gyulladása nyomán vagy pajzsmirigybetegség gyógyszeres kezelésének abbahagyását követően –, míg más esetekben tartós állapotnak tekinthető.
A PAJZSMIRIGY-ALULMŰKÖDÉS TÜNETEI
A pajzsmirigy alulműködése az esetek jelentős részében semmilyen tünettel nem jár, ilyenkor más ok miatt végzett hormonmeghatározás deríthet fényt a hormonhiányos állapotra.
Amennyiben tünetek is jelentkeznek, ezek sokszor nem jellegzetesek, és különösen kezdetben nem mindig irányítják rá a figyelmet a pajzsmirigy megbetegedésére. Előfordulhat, hogy először csak állandó fáradtságérzés, levertség jelentkezik, később a beteg azt veszi észre, hogy a megszokottnál nehezebben viseli el a hideg környezetet. Hidegintolerancia jelentkezésekor már fel kell hogy merüljön, hogy a panaszok hátterében pajzsmirigyprobléma állhat.
A pajzsmirigy-alulműködés egyéb tünetei:
• a bőr szárazzá válik, ehhez száraz, töredezett haj és hajhullás is társulhat;
• az intellektuális képességek gyengülnek, ez leginkább az emlékezőképesség és a figyelemösszpontosítás zavaraiban nyilvánulhat meg;
• székrekedés lép fel;
• csökkent étvágy mellett testsúlygyarapodás jelentkezik;
• nőknél a menstruáció szabálytalanná válik, sőt a havi vérzés később el is maradhat;
• a végtagok, különösen az ujjak hűvössé válhatnak;
• megváltozik a hangszín: a hang mélyebbé és rekedtessé válhat;
• a nemi vágy lanyhulhat.
Egyesek a depressziót is a hipotireózis tünetei közé sorolják, bár az erre vonatkozó tudományos adatok nem egyértelműek az ok-okozati kapcsolat pontos tisztázásához.
HOGYAN TÖRTÉNIK A KIVIZSGÁLÁS?
Az első vizit során az orvosnak már a betegre ránézve is feltűnhetnek olyan jelek, pl. durván száraz bőr, ritkás haj vagy az arc, a kezek és a lábak megduzzadása (mixödéma), melyek pajzsmirigybetegség irányába terelik a gyanút. A további vizsgálatok olyan eltéréseket tárhatnak fel, mint pl. a lassú szívverés vagy az ínreflexek kóros volta.
A végső bizonyítékot a pajzsmirigy alulműködésére a hormonszintek meghatározása nyújtja. Ehhez egyszerű vérvételre van szükség, majd a laboratóriumban mérik az ún. pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH), a szabad tiroxin (T4) és a trijódtironin (T3) koncentrációját. A három érték együttes értékelése alapján nemcsak a hipotireózis diagnózisa állítható fel, hanem sok esetben már a hátterében meghúzódó ok is valószínűsíthető.

Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a hormoneltérések mögött egyéb ok, például autoimmun betegség, a hipotalamusz vagy a hipofízis daganata vagy más betegsége áll, az orvos ilyen irányban is kiterjeszti majd a kivizsgálást. Autoimmun eredetű pajzsmirigybetegség esetén pajzsmirigyellenes autoantitestek jelenhetnek meg a szervezetben, melyeket szintén jelez a laboratóriumi vizsgálat.
Fontos megjegyezni, hogy a pajzsmirigy szerkezeti eltérései nem minden esetben járnak együtt a hormontermelés zavarával. Előfordulhat például, hogy az ultrahangvizsgálat göböket mutat a mirigy állományában, ami azonban nem mutatkozik meg a hormontermelésben (normális hormonszint, ún. eutiroid állapot áll fenn).
A HIPOTIREÓZIS KEZELÉSE
Az alulműködés felismerésének és kezelésének jelentősége – az aktuális tünetek és panaszok lehetőség szerinti megszüntetésén túl – abban áll, hogy kezelés nélkül a hipotireózis hosszabb távon is károsíthatja egyéb szervek működését. Nem kezelt hipotireózisban megemelkedhet a koleszterin és a vérzsírok szintje, illetve vérszegénység (anémia) léphet fel. A pajzsmirigy elégtelen működése károsíthatja a vesét, akár akut vesekárosodás is bekövetkezhet. Szívritmuszavarok alakulhatnak ki, a szív kórosan megnagyobbodhat.
A pajzsmirigy-alulműködés kezelése alapvetően a hiányzó hormon pótlásával történik, szájon át szedhető hormonkészítmények formájában. Bizonyos gyógyszerek és egyéb vegyületek (vas-szulfát, kalciumtartalmú szerek, rifampicin stb.) befolyásolhatják a kívülről bevitt hormon felszívódását, ezért ezek szedésére, illetve a hormonpótlás dózisának beállítására különösen oda kell figyelni. Fontos, hogy a beteg a kezelési terv felállításakor tájékoztassa orvosát arról, milyen egyéb gyógyszereket és étrendkiegészítőket szed rendszeresen vagy alkalmilag, és a hormonpótlás ideje alatt ne is vágjon bele új készítmény használatába anélkül, hogy előzetesen kikérte volna orvosa tanácsát!

HONNAN DERÜL KI, HATÁSOS-E A KEZELÉS?
A hormonszint rendeződésére utal, ha a TSH emelkedett szintje visszatér a normális tartományba. Elsődleges hormonhiányos állapotban ugyanis az agyalapi mirigy – a pajzsmirigyhormonok elégtelen szintjét érzékelve – nagyobb mennyiségben termeli a pajzsmirigy-stimuláló hormont, hogy a pajzsmirigyet erőteljesebb hormontermelésre serkentse. A pajzsmirigyhormonok vérszintjének normalizálódásakor már nincs szükség extra serkentésre, így az agyalapi mirigy visszaáll a normális TSH-termelésre.
A kezelés hatásának követése ennek megfelelően a hormonszintek rendszeres ellenőrzésével történik. Amennyiben a tünetek a hormonszintek rendeződése ellenére továbbra is fennállnak, az arra utal, hogy más okok (is) állhatnak azok hátterében.
A TÜNETES HIPOTIREÓZIS MEGELŐZÉSE
A Föld népességének jelentős része jódhiányos területen él, ennek megfelelően viszonylag gyakori a tünetmentes (ún. szubklinikus) pajzsmirigy-alulműködés előfordulása. Ez a népesség 5–10%-át érinti, de az életkor előrehaladtával az érintettek aránya is nő, az idősebb korcsoportokban elérheti akár a 18–20%-ot is, ami másként fogalmazva azt jelenti, hogy minden ötödik idős személynél fennállhat.
EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.






