A humán immundeficiencia vírus okozta fertőzés mára jól kezelhetővé vált: az antiretrovirális terápia (ART) csaknem normális életkilátásokat ígér. Cik­künk sorra veszi az elsődleges ellátás lényeges szempontjait. A klinikusnak a kombinációs ART mielőbbi megindítására kell törekednie, de mérlegelve azt, hogy a beteg alkalmas-e az élethosszig tartó terápia megkezdésére. Az ART elindítását követően a vírusszám és a CD4+limfocita válasz monitoro­zása alapvető a vírusszuppresszió biztosításához. Ma már ritkábbak az op­portunista infekciók, mint korábban, mivel az ART megelőzi vagy késlelteti az AIDS-be való átmenetet. A specialistával való konzultáció leggyakoribb indoka az antivirális szerekkel szembeni rezisztencia vagy gyógyszertoxicitás.

A cím maga az ellentmondás, hiszen a Lyme igazán krónikus betegség. A Lyme-folt (erythema migrans) hónapokig, a Lyme-artritisz több évig, az acrodermatitis chronica atrophicans akár egy évtizedig tarthat. „Krónikus Lyme-kóron” azonban egy olyan tünetegyüttest értenek, aminek semmi köze sincs a Lyme-kórhoz.

A krónikus fáradtság szindróma a klinikumban kevéssé ismert kórkép, bár meghatározott diagnosztikus kritériumai vannak. Gyakori, hogy a negatív eredményű szomatikus kivizsgálást követően a beteget pszichiátriai beteg­nek, pl. depressziósnak minősítik, és pszichiáterhez utalják. A krónikus fá­radtság szindróma tünetei csakugyan mutathatnak átfedést a depresszióval is, mégis önálló kórképről van szó. Csupán rendkívül körültekintő, negatív eredményű kivizsgálást követően mondható ki ez a diagnózis.

A U.S. Preventive Services Task Force (USPSTF) ajánlást adott közre a nemi úton terjedő fertőzések megelőzését célzó tanácsadásról. Intenzív viselke­dési tanácsadást javasol az összes, szexuálisan aktív serdülő, illetve a foko­zottan veszélyeztetett felnőttek számára. Szakértői 24 éves kor alatt az aktív szexuális életet élő minden nő, 24 éves koron felül a fokozottan veszélyezte­tettek Chlamydia és gonorreaszűrését tartják szükségesnek. HIV fertőzés irányában is indokolt a szűrés 15–65 éves korban. Az ajánlás kitér a fokozott kockázatú személyek hepatitisz B és szifiliszszűrésére, illetve a várandósok nemi úton terjedő fertőzéseinek szűrésére. Nincs elegendő adatunk az is­mételt szűrések optimális intervallumának meghatározásához. 

A szexuális úton terjedő fertőzések (STI) gyakorisága az utóbbi évtize­dekben növekvő, a fejlett diagnosztika és a hatásos kezelések ellenére is. Hazánkban a nemibeteg-ellátás szervezetileg a Bőr-Nemibeteg Gondozó Intézetekhez tartozik, a Semmelweis Egyetem Bőrklinikája STD Centrumának szakmai felügyelete, irányí­tása mellett. A jelentésre kötelezett STI-k a szifilisz, a gonorrea, a HIV, a Chlamydia-fertőzés és a lymphogranuloma venereum (LGV). Lényeges változások észlelhetők a klinikai jellegzetességekben: gyakran fordulnak elő STI koinfekciók, kiemelkedő gyakorisággal HIV-fertőzéshez társulva. Észlelhetők szövődményes kórformák: ko­rai neuroszifilisz, szemészeti, otoneurológiai szifilisz, újra megjelent a korai konnatális sz­filisz. Hazánkban is előfordul LGV, a Nyugat Európába gyakran utazó férfiakkal szexelő férfiak (men who have sex with men, MSM) populációjában, proktitisz klinikai képében. 

Az utazókra leselkedő egészségügyi veszélyek számtalan egyéni és általá­nos tényezőtől függenek, de alapvetően az utazás jellege, a kint tartózkodás hossza és az utazó általános egészségi állapota határozzák meg a rizikót. Általánosságban 6–8 héttel az utazás megkezdése előtt érdemes oltási tanácsadót vagy trópusi betegségekkel foglalkozó szakembert felkeresni a megfelelő oltások beadatása és a gyógyszeres kemoprofilaxis megbeszé­lése érdekében. A trópusi utazás előtti tanácsadás kiterjed a biztonságos étel- és italfogyasztásra, a balesetek és a napégés megakadályozására, a rovarcsípések elleni intézkedésekre.

A munkahely az egyik legveszélyesebb mindennapi környezet. A mai foglal­kozás-orvostan a megelőző orvoslás egyik területe. A foglalkozásorvoslás feladata a munkakörnyezetből és a munkavégzésből eredő egészségkáro­sító kockázatok felismerése, kiküszöbölése. Elméletileg a munkavállalót érő fokozott expozíció, majd a kialakult foglalkozási ártalom a prevenciós tevékenység elégtelenségét jelenti. Mivel a bejelentett expozíciók és ár­talmak száma hazánkban csekély, elégedettek lehetünk. Vagy mégsem?

A májcirrózis a legutóbbi időkig az idült májbetegségek irreverzibilis vég­állapotának tűnt. Amióta egyes májbetegségek oki kezelésére hatásos gyógyszerek vannak a kezünkben, szaporodnak a példák az előrehala­dott májfibrózis regressziójára, sőt a májcirróziséra is. További ígéretes kutatási irány a fibrogenezis gyógyszeres gátlása/visszafordítása, valamint az őssejtek felhasználása a szövetregenerációban és az immunológiailag testazonos donorszervek létrehozásában.

Az áttekintő közlemény az idült májbetegség talaján kialakult heveny máj­elégtelenség új, egységes meghatározásából kiindulva elemzi a kórkép hepatikus és extrahepatikus prognosztikus tényezőit, biomarkereit, terá­piájának lehetőségeit. Hangsúlyozza a veseelégtelenség prognosztikus je­lentőségét, valamint azt, hogy a kórlefolyást nagymértékben befolyásolják a bakteriális fertőzések és egyéb, szisztémás gyulladással járó állapotok.

Napjainkra a hepatitisz B vírusfertőzés kezelhetővé, a hepatitisz C vírusfer­tőzés gyógyíthatóvá vált. Az eredményes kezeléssel súlyos szövődmények előzhetők meg, növekszik a várható élettartam és a munkavégző képesség, javul az életminőség. Mindezek – az egyénre vonatkozó előnyök mellett – hosszú távon jelentős egészségügyi költségmegtakarítást eredményez­hetnek. Ennek feltétele azonban a jelenleg fel nem ismert fertőzöttek szer­vezett szűrése, különös tekintettel a rejtőzködő populációkra, és a hatásos kezelések korlátozás nélküli elérhetősége. Így valósulhat meg hazánkban is a WHO által kitűzött cél: a vírushepatitiszek eliminálása 2030-ig.