Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 1168
#1
Orvostovábbképző Szemle XXV. évf. 5. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Összefoglaló közlemény
2018-06-17

Az aktuális lapszámunk fókuszában a szisztémás autoimmun megbete­gedések állnak. Habár ezek többsége nem tartozik a gyakori betegségek közé, súlyos­ságuk mellett azért is fontos külön foglal­koznunk velük, mert többségük a fogamzóképes, illetve munkaképes korosztályt érinti. Ennélfogva nemcsak a direkt be­tegségteher jelentős, hanem az indirekt költségek és a nem anyagiakban mérhető terhek is. Mi több, a következő generációra is kihatással lehetnek.

#2
Orvostovábbképző Szemle XXV. évf. 5. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Összefoglaló közlemény
2018-06-14

Az antifoszfolipid szindróma olyan szisztémás autoimmun betegség, melyet antifoszfolipid antitestek jelenlétében kialakuló vaszkuláris trombózis és terhességi patológia jellemeznek. A klinikai tünetek megjelenése, súlyos­sága változó. Emiatt az adekvát terápia meghatározásához rizikóbecslés szükséges. A magas trombóziskockázatú betegek esetében nagyobb a va­lószínűsége az ismételt tromboembóliás esemény bekövetkezésének, ezért ilyenkor kombinált, gyakran intenzív antitrombotikus kezelés, sőt egyes recidív esetekben immunszuppresszív kezelés bevezetésére is szükség van.

#3
Orvostovábbképző Szemle XXV. évf. 5. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Összefoglaló közlemény
2018-06-14

A sarokfájdalom hátterében legtöbbször a plantáris fascia gyulladása áll, mely a sarok mediális talpi felszínén okoz fájdalmat, különösen a nyugalmi helyzet utáni első lépések megtételekor. A plantáris sarokfájdalom hátteré­ben a sarokcsont fáradásos törése, az idegek becsípődése vagy neurinómája, a sarokpárna-szindróma vagy talpi szemölcs is állhat. A hátsó sarokfájdalom gyakori oka az Achilles-ín tendinopátiája. A hátsó sarokfájdalmat kiválthat­ja Haglund-deformitás vagy Sever-betegség. A talpközép mediális részén fellépő sarokfájdalom tarzális csatorna szindróma következménye lehet. A sinus tarsi szindróma a talp középső-oldalsó részén fellépő fájdalmon túl bizonytalanságérzéssel hívja fel magára a figyelmet.

#4
Orvostovábbképző Szemle XXV. évf. 4. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Összefoglaló közlemény
2018-05-20

Az állati eredetű fehérjeforrások majdnem a teljes lakosság étrendjében szerepelnek, általában naponta több alkalommal is. Szükségesnek, termé­szetesnek és magától értetődőnek tűnik ezeknek az élelmiszereknek a napi fogyasztása. Mégis, egyre több tudományos bizonyíték enged arra követ­keztetni, hogy az állati eredetű táplálékok fogyasztása hozzájárulhat számos civilizációs megbetegedés kialakulásához, illetve súlyosbíthat már kialakult betegségeket. A cikk a teljesség igénye nélkül igyekszik felhívni a figyelmet arra a növekvő mennyiségű kutatási eredményre, amely segít tisztázni az összefüggéseket a táplálkozás és a civilizációs betegségek között.

#5
Orvostovábbképző Szemle XXV. évf. 4. szám
OTSZ Online >> Diabetológia
2018-05-14

Az egészséges étrend és az aktív életmód megelőzheti, késleltetheti a cu­korbetegség megjelenését, segítheti a kialakult betegség gondozását. A jelenlegi irányelvek hosszú távon a testsúly 5−7%-os csökkentése mel­lett legalább heti 150 percnyi, legalább közepes intenzitású testmozgást javasolnak a prediabéteszesek és diabéteszesek többségének. A rendelői viziteken fel kell mérnünk, hogy a beteg mennyit kész tenni a változtatásért. Igyekezzünk a hosszú távú célokat jól körülírt rövid távú célkitűzésekre le­bontani, a beteg preferenciáinak figyelembevételével. Fordítsunk figyelmet a pszichoszociális tényezőkre is. A kontrollvizitek alkalmat adnak a célok és eredmények áttekintésére, a terápiás terv módosításainak megvitatására.

#6
Orvostovábbképző Szemle XXV. évf. 4. szám
OTSZ Online >> Diabetológia
2018-05-14

Nem véletlen, hogy az Orvostovábbképző Szemle 2018. áprilisi számának Szimpóziuma a diabetológiával foglalko­zik. A diabetológia a belgyógyászat egyik ugrásszerű fejlődést felmutató területe. Az utóbbi évtizedekben jelentek meg, majd egyre inkább fejlődtek a vércukor-önel­lenőrzést lehetővé tevő glükométerek, új alapokra helyezve a diabetológiai di­agnosztikát. Egyre gyakoribb a szöveti glükózmonitorozás alkalmazása. A HbA1c- meghatározás ma már a rutindiagnosztika része, ez a módszer is csak néhány évtizede elérhető.

#7
Orvostovábbképző Szemle XXV. évf. 4. szám
OTSZ Online >> Diabetológia
2018-05-02

Sporadikus esetek felvetették a nátrium-glükóz-kotranszporter-2 (SGLT2) gátlószereinek az akut veseelégtelenséggel való kapcsolatát, de a kutatások nem bizonyítottak közöttük oki összefüggést. Ezeknek a gyógyszereknek az alkalmazása megváltoztatta a 2-es típusú cukorbetegek kezelésének szemléletét, adásukat feltétlenül ajánljuk.

#8
Orvostovábbképző Szemle XXV. évf. 4. szám
OTSZ Online >> Diabetológia
2018-05-02

A cikkben bemutatott eredmények két szempontból is figyelemreméltók. Egyrészt a statisztikai adatok meggyőzően bizonyították, hogy a hazánkban elérhető, az inkretintengelyen ható gyógyszerek (mind a DPP4-gátlók, mind a GLP1-receptor-agonisták) kardiovaszkuláris szempontból biztonságosak. Másrészt a részeredmények, a másodlagos és harmadlagos végpontok koc­kázata terén olyan finom különbségeket tártak fel az egyes gyógyszerek hatásai és mellékhatásai között, amelyek alapján a betegek individuális kezelése tovább javítható.

#9
Orvostovábbképző Szemle XXV. évf. 4. szám
OTSZ Online >> Diabetológia
2018-05-02

A 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek száma az életkorral me­redeken nő, gondozásuk és a szövődmények kezelése jelentős terhet ró a modern társadalmakra. Idős cukorbetegek gondozása során a glikémiás céltartomány, a kezelés meghatározása mindig egyénre szabott, függ a be­teg funkcionális és fizikális állapotától. Evidenciák hiányában döntéseinket gyakran bizonytalanság övezi, bár napjainkban egyre több szakmai ajánlás lát napvilágot az idős cukorbetegek gondozásáról, kezeléséről. A döntésho­zatal kulcsfontosságú eleme a beteg együttműködésének, motivációjának megnyerése, a beteg és az orvos számára is elfogadható kezelési célok meg­határozása, a hatásosság és a biztonságosság egyensúlyának megtalálása.

#10
Orvostovábbképző Szemle XXV. évf. 4. szám
OTSZ Online >> Diabetológia
2018-04-27

A hiperozmoláris hiperglikémia életveszélyes állapot. Számos kiváltó oka lehet: fertőzések, gyógyszerek, az antidiabetikus terápia megszegése, fel nem ismert diabétesz, szerfüggőség, társbetegség. Gyermek- és serdülő­korban felhívhatja a figyelmet a 2-es típusú diabéteszre. Fő tünetei a súlyos dehidráció és a neurológiai elváltozások, a levertségtől a kómáig. Az ellátás első lépése az intenzív monitorozás és néhány laboratóriumi érték (vércu­kor, nátrium- és káliumszint) meghatározása. A mielőbbi rehidrálás döntő fontosságú. A vesefunkció mérése után a káliumpótlást is meg kell kezdeni. Ha a dehidráció szűnőben van, inzulint adunk, amíg a vércukorszint nem csökken 16,7 mmol/l alá. Gyermek- és serdülőkorban a túl gyors rehidrálás különösen veszélyes.

blog

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.