A kiméra antigénreceptorral módosított T-sejtes (CAR-T-) terápia az elmúlt évek egyik leginkább innovatív immunterápiás lehetőségének tekinthető. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a CAR-T-terápia ígéretes potenciállal rendelkezik az autoimmun betegségek kezelésében. A jelenlegi preklinikai és klinikai vizsgálatok eredményei alapján ezzel a kezeléssel tartós, hosszú távú remissziót sikerül elérni malignus hematológiai betegségek esetében. Autoimmun betegségekben alkalmazott CAR-T-kezelések eredményei egyelőre csak esetriportokból származnak. Ugyanakkor klinikai vizsgálatok már folynak a leggyakoribb indikációban szisztémás lupus erythematosusban, miozitiszekben és szisztémás sclerosisban is.

Ateroszklerózisban trombocitaaggregáció-gátló gyógyszereket haszná­lunk. Betegeink jelentős részénél alkalmaznunk kell antikoaguláns kezelést is, fokozva a vérzési rizikót. A kettő kombinációja kapcsán a kockázat jelen­tősen meghaladhatja a várható hasznot. Fontos tudni, mikor van szükség a kombinációra, és mikor nem javasolt. Jelen cikk ennek ismertetésére vállalkozik.

A diabéteszes ketoacidózis és a hiperozmoláris állapot a cukorbetegség akut, életveszélyes szövődményei. Korai felismerésük és célzott kezelésük (folyadékpótlás, inzulin, elektrolitkorrekció) kulcsfontosságú a halálozás csökkentéséhez.

 A nyugtalan láb szindróma (RLS) erős mozgáskésztetéssel jellemzett pri­mer alvászavar, melyhez rendszerint paresztézia társul, és nyugalomban – főleg este vagy éjszaka – jelenik meg vagy romlik, és aktivitásra oldódik. A lábakban érzett diszkomfortérzet súlyossága cirkadián ritmust követ, éjfél utáni maximummal. Az RLS tünetei jelentős hatással vannak az éjjeli alvás­ra és a nappali teljesítőképességre. Bár az RLS-t felnőttkori betegségnek gondolják, gyakori a gyermekek esetében is, akiknél könnyen félrediag­nosztizálják. A patofiziológiájában szerepet játszó neuronális szubsztrát lokalizációja még ellentmondásos, azonban egyre bizonyosabb a betegek agyi vashiánya. Mivel hatékonyak és kevés mellékhatást okoznak, a dopamin-agonistákat tartjuk első vonalbeli szereknek, de opioidok, antikonvulzív szerek és benzodiazepinek felírására is sor kerülhet.

Nincs olyan orvos, aki munkája során ne találkozna mérgezett beteggel.
A klasszikus orvosi tananyagban a mérgezettek ellátása igencsak a peremre
szorul, pedig az öngyilkossági statisztikákban hazánk már évtizedek óta
tartja dobogós helyét, és egyelőre érdemi pozitív változás nem látszik.
A közlemény célja összefoglalni a mindennapi gyakorlatban leggyakrabban
előforduló mérgezések diagnosztikáját és terápiáját.

 Az autoinflammatorikus kórképek ritka, széles spektrumot felölelő be­tegségcsoportjának elsődleges jellemzői a visszatérő steril gyulladásos periódusok. A monogénes gyermekkori előfordulású betegségek mellett egyre több poligénes, felnőttkorban manifesztálódó formát azonosítanak, melyek patofiziológiai hátterében a természetes (innate) immunrendszer aktivációja, fokozott citokinkiáramlás áll.

A közlemény a Graves–Basedow-kór kezelésének modern, a klinikum szem­pontjából gyakorlatias megközelítését tartalmazza, elsősorban a Euro­pean Thyroid Association ajánlása alapján, kitérve az egyidejű Graves-orbitopátia, pajzsmirigy-karcinóma, várandósság, illetve a gyermekkori Graves–Basedow-kór kezelésére.

Égési sérülteknél alapvető fontosságú a mihamarabbi, égési centrumban
történő, adekvát kezelés. Fontos a kalkulált folyadékszükséglet rendszeres
újraértékelése és szükség szerinti revideálása a túlzott folyadéktöltés
vagy az elégtelen folyadékbevitel elkerülése céljából. Míg a felületes
égések (I. vagy II.a fokú) heg nélkül gyógyulhatnak, a II.b fokú vagy mélyebb
sérülések esetén műtéti ellátás vagy speciális sebfedés szükséges.
Az égési sebek sztáziszónájában a sérülés utáni napokban elmélyülhet
a seb, ezért a kiterjedt égések esetén a mélység újraértékelése javasolt.
Nekrotikus szövet esetén nekrektómia végzendő proteolitikus enzimeket
tartalmazó készítménnyel, vagy tangenciális módon az életképes
sebalapig vagy epifasciális módon, az elhalt szövet izomfasciáig történő
réteges sebészi eltávolítása útján. A hagyományos sebfedő módszerek
mellett autológ bőrtranszplantáció lehetséges.

 A 2024 augusztusában Isztambulban megrendezett WEMA (World Expert Meeting in Arthroplasty – Artroplasztika Szakértői Világtalálkozó) kon­szenzuskonferencia aktív részvevőiként összefoglaljuk azokat a fontos kérdéseket, evidenciákat a csípő- és térdendoprotetika vonatkozásában, amelyek kapcsán az előzetes metaanalízisek ismertetése alapján aján­lásfoglalás történt. E kérdések metaanalíziseinek eredményét, valamint a kérdésekre adott válaszok evidenciaszintjét a konszenzuskonferencia szervezői közölték a Journal of Arthroplasty szaklapban, amely egy tel­jes számot szentelt a kérdések megválaszolására.¹ Jelen közlemény arra vállalkozik, hogy ezen evidenciákat röviden összegezve megismertesse a hazai érdeklődőkkel. Cél az egységesebb szemléletmód kialakítása a hazai csípő- és térdendoprotetikában, amivel a szerzők meggyőződése szerint szintet léphet a szakma a minőségfejlesztés terén, és a költséghatékonyság szempontja is integrálódhat a döntéshozatal során.

Az intraosszeális (IO) hozzáférés gyors és hatékony alternatíva a sürgősségi
vénás hozzáférés biztosítására, különösen keringésleállás vagy nehéz
intravénás kanülálás esetén. Az EZ-IO rendszer az egyik legelterjedtebb
eszköz ezen a területen, amely gyors behelyezést, biztonságos rögzítést és
széles körű alkalmazhatóságot kínál. Összefoglalónk célja, hogy bemutassuk
a technika nyújtotta lehetőségeket és előnyöket minden kollégának,
aki munkája során szembekerülhet a vénakanülálás szükségességével, egy
olyan lehetőséget ismertetve, amely az elmúlt évtizedekben bizonyította
helyét, nem csak a sürgősségi orvostanban. Részletesen bemutatjuk az IO
eszközök használatát, az indikációkat és kontraindikációkat, valamint az
alkalmazás menetét. Bízunk benne, hogy a leírások segítséget nyújtanak
a technika elsajátításában és megfelelő alkalmazásában.