A felületes burzitisz főként az olecranont és a prepatelláris bursát, ritkáb­ban a szuperficiális infrapatelláris bursát és a sarok szubkután bursáját érinti. A fő ok a krónikus mikrotraumatizáció. Az ultrahang a burzitisz és a cellulitisz elkülönítésében segít. A nem fertőzéses okoktól való differen­ciálásban hasznosak a vérvizsgálatok és az MRI. Az akut traumás burzitisz kezelhető jegeléssel, a végtag megemelésével, nyugalomba helyezésével. A krónikus mikrotraumás burzitisz terápiája is konzervatív; a bursa aspirá­ciója iatrogén szeptikus burzitisz veszélyét hordozza magában. A krónikus gyulladásos burzitisz terápiájában fontosak az intraburzális kortikoszteroid injekciók. A szeptikus burzitisz kezelése általában Staphylococus aureus ellen hatásos antibiotikumokkal kezdődik.

Instabil állapotú és műtéten átesett betegek esetében elengedhetetlen a hemodinamika és a légzés folyamatos megfigyelése. A szívfrekvencia és a vérnyomás alapján viszonylag jól megítélhető a hemodinamikai állapot, ám a kockázatbesorolásban a légzés paraméterei, köztük a légzésszám, nem kapnak megfelelő hangsúlyt.

Megtisztelő az egész tüdőgyógyászati szakma számára az, hogy az Orvostovábbképző Szemle rendszere­sen kiemelt terjedelmet szentel egy-egy lapszámában a pulmonológia aktuális kérdéseinek. Az aktuális lapszám több tüdőgyógyászati témájú közlemény ma­gyar fordítását kínálja, neves magyar szakemberek kommentárjaival kiegészít­ve. A lap népszerű az orvosok körében, így a társszakmák képviselői olvashatják ezeket az írásokat. Nagy jelentőségűnek tartom ezt a tényt, hiszen komoly veszélyt rejt magában az, hogy az orvosi szakmák a nehezen kezelhető információdömping súlya alatt kissé befelé fordultak.

A párkapcsolaton belüli erőszak világszerte komoly probléma; az egész­ségügy látókörébe az esetek kis része kerül. Ilyenkor a fizikai és pszichés egészségkárosodást gyakran a családorvos kezeli. A U. S. Preventive Services Task Force minden fertilis korú nő esetében javasolja az erőszakra utaló jelek szűrését. Több rövid szűrőmódszer is használható a családorvosi gyakorlat­ban. Fontos, hogy a rendelőben elérhetők legyenek a helyi és országos áldo­zatsegítő szervezetekkel kapcsolatos információk. Az erőszakos cselekmény okozta sérülések dokumentálása alapvető. Bár nem könnyű feladat az erőszak áldozatának ellátása akkor, ha az érintett nem áll készen a kapcsolatból való kilépésre, a folyamatos, támogató orvosi jelenlét javítja a kimenetelt.

A humán immundeficiencia vírus okozta fertőzés mára jól kezelhetővé vált: az antiretrovirális terápia (ART) csaknem normális életkilátásokat ígér. Cik­künk sorra veszi az elsődleges ellátás lényeges szempontjait. A klinikusnak a kombinációs ART mielőbbi megindítására kell törekednie, de mérlegelve azt, hogy a beteg alkalmas-e az élethosszig tartó terápia megkezdésére. Az ART elindítását követően a vírusszám és a CD4+limfocita válasz monitoro­zása alapvető a vírusszuppresszió biztosításához. Ma már ritkábbak az op­portunista infekciók, mint korábban, mivel az ART megelőzi vagy késlelteti az AIDS-be való átmenetet. A specialistával való konzultáció leggyakoribb indoka az antivirális szerekkel szembeni rezisztencia vagy gyógyszertoxicitás.

Az alábbi írás fő tanulsága, hogy a rendelkezésünkre álló modern vizsgá­lati módszerek mellett ne tétovázzunk igénybe venni olyan segítséget is, amely talán napjaink tankönyveiben nem is található meg. A fél- és kétoldali cimparánc, az időskori vagy magas koleszterinszintre utaló szaruhártyaív (arcus senilis) és az ezekhez hasonló sokféle „jövendölő jel” igénybevétele segítheti munkánkat. Ha felfigyelünk rájuk, ha ismerjük a jelentésüket.

A krónikus fáradtság szindróma a klinikumban kevéssé ismert kórkép, bár meghatározott diagnosztikus kritériumai vannak. Gyakori, hogy a negatív eredményű szomatikus kivizsgálást követően a beteget pszichiátriai beteg­nek, pl. depressziósnak minősítik, és pszichiáterhez utalják. A krónikus fá­radtság szindróma tünetei csakugyan mutathatnak átfedést a depresszióval is, mégis önálló kórképről van szó. Csupán rendkívül körültekintő, negatív eredményű kivizsgálást követően mondható ki ez a diagnózis.

A dolgozat röviden összefoglalja a laboratóriumi medicina fejlődésének legfontosabb várható tendenciáit: a „point-of care” és a „lab-on-a-chip” típusú vizsgálatokat, a személyre szabott orvoslás laboratóriumi trendjeit, a laboratóriumok szerepét a betegellátás kimenetének alakulásában, az automatizáció, a robotizáció és a telemedicina lehetséges alkalmazásait.

A cím maga az ellentmondás, hiszen a Lyme igazán krónikus betegség. A Lyme-folt (erythema migrans) hónapokig, a Lyme-artritisz több évig, az acrodermatitis chronica atrophicans akár egy évtizedig tarthat. „Krónikus Lyme-kóron” azonban egy olyan tünetegyüttest értenek, aminek semmi köze sincs a Lyme-kórhoz.

A U.S. Preventive Services Task Force (USPSTF) ajánlást adott közre a nemi úton terjedő fertőzések megelőzését célzó tanácsadásról. Intenzív viselke­dési tanácsadást javasol az összes, szexuálisan aktív serdülő, illetve a foko­zottan veszélyeztetett felnőttek számára. Szakértői 24 éves kor alatt az aktív szexuális életet élő minden nő, 24 éves koron felül a fokozottan veszélyezte­tettek Chlamydia és gonorreaszűrését tartják szükségesnek. HIV fertőzés irányában is indokolt a szűrés 15–65 éves korban. Az ajánlás kitér a fokozott kockázatú személyek hepatitisz B és szifiliszszűrésére, illetve a várandósok nemi úton terjedő fertőzéseinek szűrésére. Nincs elegendő adatunk az is­mételt szűrések optimális intervallumának meghatározásához.