A diabeteses macula oedema (DME) a látáskárosodás vezető oka a diabete­ses populációban. DME okozta centrális látáskárosodás esetén a vaszkuláris endotheliális növekedési faktor ellenes (anti-VEGF) ágenseknek, a klinikailag progresszív, nem centrális látáskárosodás kezelésében a lézerkezelés­nek van kiemelt szerepe. Az utóbbi időben az érdeklődés a kombinációs te­rápiák felé fordult. Chauhan és munkatársai egy összefoglaló közleményben áttekintették a DME patogenezisét, továbbá jelenlegi és újonnan javasolt terápiás lehetőségeit.

 A myelofibrosis kifejezés heterogén betegségcsoportot jelöl, melyet alap­vetően primer és szekunder formákra oszthatunk fel. A különbségtételnek klinikai és prognosztikai relevanciája van. A MF eseteinek többségében szomatikus mutációk mutathatók ki a JAK2, CALR vagy MPL génekben, sokszor egyéb mutációkkal társulva. A genetikai variánsok mindkét kate­góriája befolyásolja a fenotípust és a prognózist. A genetikai információkat a klinikai változókkal együtt értékelve prognosztikai modellek dolgozhatók ki, melyek jelenleg széles körben használatosak a terápiás döntések meg­hozatalához, illetve klinikai vizsgálatokban a betegek beválasztásához.

A C-reaktív protein (rövidítve: CRP) „gyulladásos marker”: szintje akkor emelkedik meg a vérben, ha a szervezetben valahol gyulladás zajlik. Gyul­ladásos markerek a CRP-n kívül például a vörösvérsejt-süllyedési sebesség és a vérlemezkék száma.

Egy 73 éves nő jelentkezett a jobb combján kialakult, gyorsan növekvő, fájdalmas bőrelváltozással. A lézió 2 héttel korábban, spontán jelent meg, beazonosít­ható kiváltó tényezők nélkül. Váladékozás, vérzés, viszketés nem jelentkezett. A beteg­nek szisztémás tünetei – beleértve a lázat, hidegrázást vagy testsúlycsökkenést – nem voltak. Anamnézisében visszatérő, gennyel teli furunculusok szerepeltek, amelyek be­metszést és drenázst igényeltek.

Egy 63 éves férfi beteg jelentkezett a háziorvosánál ellenőrző vizsgálat­ra. Maszkot viselt, de a vizsgálat végén arra kérte az orvost, hogy vizsgálja meg az ajkán lévő elváltozást. A lézió 6 hóna­pon keresztül progrediált, a maszk rend­szeres használatának idején. Fájdalmas volt, és időnként vérzett. A beteg nem rágott dohányt, de napi szinten cigaret­tázott. Anamnézisében ajakherpesz és gyermekkorban jelentős napfény-expo­zíció szerepelt. Nem fogyott, nem tudott más bőrelváltozásról és a családban elő­forduló bőrbetegségről.

A meddőség vagy infertilitás azt jelenti, hogy 12 hónap rendszeres szexuális együttlét mellett sem alakul ki terhesség. 12 hónapnál hamarabb is kivizs­gálás javasolt, ha egyéb kockázati tényezők is fennállnak, ha a nő 35 éves vagy idősebb, illetve nem heteroszexuális kapcsolat esetén. A meddőség ke­zelésének részét képezheti az ovulációindukció, az intrauterin inszemináció, az in vitro fertilizáció, a donorsperma vagy -petesejt alkalmazása, valamint a műtéti beavatkozás.

A kalciumérzékelő receptorral kapcsolatos ismereteink folyamatosan bő­vülnek. Az utóbbi években a nem kalciotrop hormonokat termelő sejtek élettani és kórélettani folyamataiban betöltött szerepe került az érdeklődés egyik fókuszába. Az új ismeretek és ezekből adódó fejlesztések eredménye­ként a receptor megváltozott funkciójához köthető kórállapotok ellátása változik, illetve változhat.

A RAS-gátló készítmények (ACE-gátlók, ARB-k) a krónikus vesebetegek komplex vesevédő kezelésének alapvető fontosságú gyógyszerei. Súlyos krónikus vesebetegségben vagy heveny vesekárosodás lezajlását követően – félve GFR-csökkentő hatásuktól – ugyanakkor gyakran tartósan kikerül­nek a betegek terápiájából. A jelen összefoglaló az elmúlt évek új eredmé­nyeinek figyelembevételével röviden áttekinti a RAS-gátló készítmények vesebetegeknél történő alkalmazásának kérdéskörét.

A retinális erek perfúzióját elsősorban a nagyvérköri keringési viszonyok, főleg a vérnyomás cirkadián ritmus szerinti ingadozása és éjszakai érté­kei határozzák meg. Ez így van akkor is, ha valaki nem szenved magas­vérnyomás-betegségben. A hagyományosan a felkaron mért perifériás vérnyomásnál a szemet ellátó erek anatómiai helyzete miatt fontosabb az aortában uralkodó centrális vérnyomás értéke. A retinális erek morfológiai és funkcionális elváltozásai ma már nagy felbontású digitális képalkotó eljárással vizsgálhatók.

Az asthma és a COPD együtt a negyedik leggyakoribb halálok az Egyesült Ál­lamokban. A két betegséget nehéz megkülönböztetni egymástól; a pontos diagnózishoz spirometriára van szükség. Asthmát akkor állapítunk meg, ha hörgőtágító adása után reverzibilisnek bizonyul a légúti obstrukció, vagy ha a metakolinteszt bronchokonstrikciót vált ki. COPD akkor diagnosztizál­ható, ha a spirometriával megállapított légúti obstrukciót hörgőtágítóval nem lehet visszafordítani. Az asthma–COPD overlap szindróma nem önálló diagnózis, azoknak a betegeknek a leírására szolgál, akiknél együtt vannak jelen a két betegség diagnosztikus jegyei.