Ez a rovat olyan eseteket mutat be, amelyek különböző peres ügyekben tárgyalt orvosjogi alapelvekre hívják fel a figyelmet. Nem szándékozik jogi tanácsokat adni. Az esetek végén a magyar kiadás főszerkesztője tesz észrevételeket.

Bevezetés
A medencefenék megfelelő működése a nők életminőségének fontos pillére. Feladata a vizelet- és székletkontinencia biztosítása, a kismedencei szervek megfelelő pozícióban tartása, a szexuális érzékelés, valamint a hüvelyi szülés lehetővé tétele. Leggyakrabban ez utóbbi vezet a medencefenék integritásának károsodásához. A hüvelyi szülés valószínűleg a legfontosabb etiológiai faktor a medencefenék funkciózavarainak kialakulásában.

A második trimeszterben a szülésvezetés módjával kapcsolatos terhesgondozói vizit során egy 32 éves nő a köldökzsinór késői lefogásának előnyeiről és hátrányairól érdeklődik.

PRO

Érvek a hálóműtét mellett
Vincent Lucente, MD, MBA és Carlos Roberts, MD
A kismedencei rekonstrukciós műtétek specialistájaként több mint 25 éves gyakorlattal rendelkezem (Dr. Lucente). A transvaginalis szalagműtéttel (TVT, transvaginal tape) 1998 óta felhalmozódott tapasztalatok birtokában kellő magabiztosságot szereztem a trokárrendszer segítségével hüvelyi úton végzett hálóműtétek terén.^1,2 A kismedencei szervek prolapsusának (POP, pelvic organ prolapse) kidolgozott transvaginalis háló (TVM, transvaginal mesh) kiterjesztette a TVT alapelveit. A POP megoldásában alkalmazott TVM vonzó sebészeti alternatíva lehet, mellyel elkerülhetők a hagyományos laparoszkópiában rejlő technikai nehézségek, illetve a robottechnikával történő abdominalis sacralis colpopexia (ASC) jelentős költségei.

Az endometriumrák a leggyakoribb nőgyógyászati daganat az Egyesült Államokban: 2014-ben várhatólag 52 630 új esetet kórisméznek, és a méh rosszindulatú tumorainak körülbelül 2%-át képező méhtestrákok és -sarcomák 8590 nőbeteg életét követelik majd.¹ Négy közül körülbelül három esetet az 55 év feletti korosztályban diagnosztizálnak. A postmenopausalis nők 90%-ánál az endometriumrák hüvelyi vérzéssel jelentkezik.² Más részről, a postmenopausalis vérzéssel (PMB, postmenopausal bleeding) orvoshoz forduló nők körében akár 14% is lehet az endometriumrák előfordulása. A PMB definíció szerint az utolsó havi vérzés után legalább 12 hónappal fellépő hüvelyi vérzést jelent.^3,4 E betegek azonnali és hatékony kivizsgálást igényelnek.

A menopausalis tünetek enyhítésére alkalmas módszerek ésszerű alkalmazása több mint egy évtizede képezik viták tárgyát. A Women’s Health Initiative (WHI) elnevezésű vizsgálat adatainak értelmezése számos aggodalmat vetett fel a hormonterápia (HT) biztonságosságát illetően. Ebben a nagy, prospektív, véletlen besorolásos vizsgálatban (RCT, randomized controlled trial) a menopausalis HT kockázatait és előnyeit elemezték. A WHI első eredményei aggasztóak voltak ugyan, de a később elvégzett alcsoportelemzések és a résztvevők hosszú távú utánkövetése megnyugtatónak bizonyult. Ráadásul az újabb prospektív RCT-k részletesebb információkkal szolgáltak a HT megfelelő és biztonságos alkalmazásához. Végül az Egyesült Államok élelmiszer-
és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA, Food and Drug Administration) által a menopausalis tünetek kezelésére elfogadott több új kezelési móddal kapcsolatosan is félelmek merültek fel. Ezek az új módszerek izgalmas újszerű lehetőségeket kínálnak a menopausalis tünetektől szenvedő nők számára.

Élettani körülmények között a megtermékenyített petesejt néhány napos vándorlás után a méhüregben ágyazódik be és folytatja fejlődését. Méhen kívüli terhességnek nevezzük mindazon eseteket, amikor a megtermékenyített petesejt vándorlása és korai beágyazódása ettől eltérő helyen következik be. A kóros helyen történő beágyazódás helyszínei két csoportba bonthatók. A belső női nemi szervek méhüregen kívüli részei (petevezeték, petefészek, méhnyak és az előzetes császármetszés hege), valamint a hasüregnek a belső nemi szerveken kívül eső részei (kismedencei vagy hasi peritoneum, belek felszíne, mesenterium gyökér stb.). Egy-egy típusos lokalizáció alapján külön elnevezés is szokásos (pl. tubaris, ovarialis, cervicalis, heg- és hasűri terhesség). Különleges formának számít a szimultán terhesség, amikor a méhen kívül növekvő terhesség mellett méhen belüli fogamzás is létrejött (heterotópiás terhesség). Az ektópiás terhességek legalább 90%-a a petevezetékben ágyazódik be, ezért a legtöbb tapasztalat mind a felismerésben, mind a gyógykezelésben a kürtterhességgel kapcsolatban halmozódott fel.

Jelen számunk a Hazai Aktualitás rovatban a méhen kívüli beágyazódás kezelésével foglalkozik. (Utóbbi években szívesebben használom a régi megszokott méhen kívüli terhesség helyett a „beágyazódást” vagy „fogamzást”, hiszen ez fejezi ki igazán a lényeget. Természetesen szinonimaként mindhárom fogalom használható.) Az elmúlt évtizedekben, elsősorban az ultrahangdiagnosztika bevezetésének köszönhetően a nem a méhben bekövetkezett beágyazódást igen korán fel lehet ismerni, ennek köszönhetően a méhen kívüli terhességek nem akut hasi katasztrófaként kerülnek sürgősségi, szerencsés esetben nőgyógyászati osztályra, hanem a beágyazódás első heteiben. A korai diagnosztikának megfelelően korai terápiára van mód, melyre minden nőgyógyászati osztálynak felkészültnek kell lennie. A salpingectomia vagy a salpingotomia többnyire laparoszkópos úton végzendő, viszonylag ritkán van szükség minilaparotomiára. A konzervatív kezelés lehet expektatív vagy gyógyszeres, elsősorban a methotrexat lokális vagy szisztémás alkalmazása jön szóba. A referátum didaktikus rendszerbe foglalva áttekinti a kezelés részleteit, a gyógyszeres kezelés mellékhatásait, a kezelés utáni fertilitás visszaállásának esélyeit, és végül a méhen kívüli beágyazódás ritka eseteit.