Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, Budapest, Semmelweis Egyetem, Onkológiai Tanszék, Budapest Polgár Csaba cikkei

Vizsgálatunk célja nőgyógyászati tumorok posztoperatív, intenzitásmodulált kismedencei besugárzásánál a CTV-PTV kiterjesztés mértékének meghatározása. Tíz, nőgyógyászati daganat miatt operált és adjuváns sugárkezelésben részesített beteg adatait dolgoztuk fel. A betegeket Varian TrueBeam lineáris gyorsítóval kezeltük és a besugárzások előtt kúpsugaras CT-vel (CBCT) 3D-s képalkotást végeztünk. A besugárzás RapidArc technikával, két teljes ívben történt. A CTV-PTV biztonsági zónát a van Herk-képlet alapján számoltuk ki. A céltérfogatra és védendő szervekre a nemzetközi szakirodalomban ajánlott dózismegszorításokat alkalmaztuk. A RapidArc és 3D konformális technika összehasonlítása a konformitási szám (CN) alapján történt a céltérfogatok, illetve V45 és V50 mérőszámokkal a védendő szervek esetén. A képillesztéseket két sugárterápiás orvos függetlenül végezte. A CTV-PTV kiterjesztések értékei IGRT-vel vagy anélkül átlagban 0,67 cm vs. 1,53 cm, 0,66 cm vs. 1,25 cm és 0,34 cm vs. 0,98 cm voltak vertikális, longitudinális és laterális irányokban. Napi „on-line” CBCT korrekció esetén 0,5 cm-es CTV-PTV kiterjesztés elegendőnek bizonyult. Magy Onkol 63:110–115, 2019

Kulcsszavak: képvezérelt sugárkezelés, intenzitásmodulált sugárterápia, konformális sugárterápia, nőgyógyászati tumor

A dolgozat célja a magyar sugárterápia helyzetének felmérése. Hazánkban 13 sugárterápiás központban 84 teljes munkaidős sugárterápiás szakorvos, 19 rezidens/segédorvos, 66 fizikus és 231 sugárterápiás asszisztens dolgozik, és 40 megavoltos besugárzókészülék (38 lineáris gyorsító, 2 kobaltágyú) működik. HDR brahiterápiás készülék mindenhol hozzáférhető, CT-szimulátort egy központ kivételével mindenhol használnak. 2017-ben hazánkban 33024 beteg részesült sugárterápiában, 22236 MV-os, 1406 brahiterápiás és 9382 röntgenterápiás besugárzást kapott. Hét intézetben 331 betegnél végeztek agyi sztereotaxiás besugárzást, és test sztereotaxiás technikával 6 központban 191 beteget sugaraztak. BT-s kezeléseknél nőgyógyászati daganat volt a fő indikáció (75%). HDR-es prosztatatűzdelést 3 intézetben, permanens izotópbeültetéses prosztatatűzdelést és emlőtűzdelést pedig csak az OOI-ben végeztek. A modern teleterápiában (IMRT, IGRT, sztereotaxiás besugárzás) részesülő betegek száma az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen növekedett, de a nemzetközi ajánlásoknak történő megfeleléshez további lineáris gyorsítók telepítésére van szükség az amortizálódott készülékek cseréje mellett. A fejlesztésekre elsősorban Budapesten van szakmai szempontból alátámasztott igény. Magy Onkol 63:93–101, 2019

Kulcsszavak: magyar sugárterápia, emberi erőforrás, infrastruktúra, kezelési adatok

Munkánk célja az előrehaladott méhnyakdaganatok kezelésében Magyarországon elsőként alkalmazott képvezérelt adaptív kombinált méhűri (intrakavitális, IC) – szövetközi (intersticiális, IS) brahiterápiás (BT) kezelések klinikai eredményeinek bemutatása. 21 betegnél végeztünk definitív radio-kemoterápia után kombinált IC-IS BT-t. A teleterápia végén kismedencei MR történt a reziduális tumor felmérése, a szükséges tűk számának és lokalizációjának megtervezése céljából. A behelyezett applikátorral készült CT-képeken berajzoltuk a védendő szerveket és a céltérfogatot, ami a méhnyakat és a parametriumban lévő esetleges reziduális tumort tartalmazta. A betegek 83%-ánál láttuk el a céltérfogatot az ajánlott összdózissal, a hólyag, végbél és szigmabél toleranciadózisát 83, 75 és 90%-ban tartottuk. A kezelést a betegek jól tolerálták: grade 4 mellékhatást nem észleltünk, 3 betegnél regisztráltunk grade 3 mellékhatást. 11 hónapos medián követésnél a lokális kontroll 92,3%, a kismedencei kontroll 86,5%, a távoli áttéttől mentes túlélés és a daganatmentes túlélés 74%. A méhnyaktumorok CT-alapú adaptív kombinált IC-IS kezelését a betegek jól tolerálták, dozimetriai és klinikai eredményeink az irodalmi adatokhoz hasonlóak. Magy Onkol 62:249–257, 2018

Kulcsszavak: méhnyakdaganat, intersticiális, brahiterápia, képvezérelt, adaptív

Célunk a Magyarországon elsőként bevezetett képvezérelt adaptív, nagy dózisteljesítményű méhnyaktűzdelések dozimetriai elemzése. Osztályunkon 2016 és 2018 között 21 méhnyakrákos betegnél összesen 72 tűzdelést végeztünk. A kezelési terveknél grafikus optimalizálást használtunk, majd készítettünk inverz optimalizált, tűk nélküli 3D-optimalizált és 2D-s A-ponton alapuló intrakavitális besugárzási terveket is. Minden dozimetriai paraméterben szignifikáns különbséget találtunk a 4 különböző technika között. A legkedvezőbb értékeket mindig tűzdelésnél kaptuk, az inverz optimalizált tervek általában nem különböztek dozimetriailag a kezelési tervektől, míg a tűk nélküli optimalizált tervek kevésbé jó dózis-térfogat paraméterekkel rendelkeztek, a legkevésbé megfelelőek pedig az A-ponton alapuló tervek voltak. A beültetett tűk száma a konformalitással pozitívan, míg a Dose Nonuniformity Ratio-val és a végbél dózisával negatívan korrelált. A High Risk CTV mérete a hólyag, a végbél és a szigmabél dózisával is lineáris összefüggést mutatott. Az optimalizálás jelentősen növelte az A-ponton alapuló tervek minőségét, de a védendő szervek megfelelő kímélését csak tűzdeléssel lehetett elérni. Magy Onkol 62:242–248, 2018

Kulcsszavak: méhnyakrák, brahiterápia, intersticiális, képvezérelt, inverz optimalizálás

A fej-nyaki laphámsejtes rák kezelése multimodális, melyben a műtéti megoldásnak, a kemoterápiának és a sugárterápiának egyaránt fontos szerepe van, illetve ezeket gyakran kombináltan kell alkalmazni. Bár sok esetben teljes gyógyulás érhető el, még lokálisan előrehaladottabb esetekben is, nem ritka, hogy remissziót követően a betegség lokálisan kiújul. Amennyiben e recidívák esetén salvage műtét nem végezhető, úgy a szisztémás kezelés és a hagyományos külső sugárterápia alkalmazása jön szóba. Azonban ha korábban a betegnél már teljes dózisú irradiáció történt, akkor az ismételt sugárkezelés során leadható dózis már korlátozott, tekintettel a kumulatív dózisok okozta szövődménykockázatra. A CyberKnife (Kiber-kés) magas konformalitású, célzott sugársebészeti technológia, az ép szövetek nagyfokú védelme mellett alkalmas lehet e betegek eredményes kezelésére. Ezenkívül műtétileg nehezen hozzáférhető, ritka koponyaalapi és fej-nyaki daganatok frakcionált sztereotaxiás kezelésére is alkalmazható, mint a kordóma, kondroszarkóma és a glomusztumorok. A CyberKnife-kezelés 2018 eleje óta Magyarországon is elérhető az Országos Onkológiai Intézetben. Magy Onkol 62:180–185, 2018

Kulcsszavak: fej-nyaki daganat, CyberKnife, robotikus sugársebészet, sztereotaxiás sugárkezelés, SBRT, célzott sugárterápia