Prof. dr. Bánki M. Csaba cikkei

Korábbi esetbeszámolók alapján felmerült a gyanú, hogy az aripiprazolra váltást gyakrabban kísérheti a pszichiátriai tünetek súlyosbodása, mint más antipszichotikumokra való átállás esetén. Egy átfogó adatbázisra épített hosszmetszeti követéses vizsgálat ezt a feltételezést nem igazolta: gyógy­szerváltást követően a teljes vizsgált populáció 14,5%-ában fordult elő klinikailag jelentős tüneti rosszabbodás, de sem a teljes csoportban, sem a különböző szempontok szerint kialakított alcsoportokban nem mutatko zott különbség az aripiprazolra, illetve a más antipszichotikumra átállított betegek kockázati arányai között.

Major depresszióban a súlyos funkciókárosodás jelentős részét a kogni­tív romlás magyarázza, egyes antidepresszívumok pedig rendelkeznek prokognitív hatásokkal. Kilenc kontrollált vizsgálat 2550 betegének átfogó elemzése szerint hét korszerű antidepresszívum csoportátlagban szignifi­kánsan javíthatja a memóriát (a késleltetett felidézést) és a pszichomotoros tempót, de a csoporton belül különösen az utóbbi hatás döntően a vortioxetinnek tulajdonítható. Közvetlen összehasonlító vizsgálatokban a memóriafunkciók SSRI/SNRI szerek mellett valamivel többet javultak, mint a triciklikus szerekkel kezelt csoportokban, de a különbség nem volt szignifikáns. Újabb adatok megerősítik a vortioxetin specifikus kognitív hatás előnyeit.

Öt éven belül diagnosztizált, 35 évesnél nem idősebb szkizofrén betegek terápiás célpreferenciáik szempontjából két csoportba sorolhatók: egy részük a funkcióképesség mielőbbi visszanyerését, míg mások inkább tü­neteik csökkenését tartják a legfontosabb célnak. Az előbbiek szívesebben fogadják a tartós hatású injekciós (LAI) kezelést, és elégedettebbek is vele. A betegek terápiás preferenciáinak megismerése segít az együttműködés javításában és ezzel a fenntartó kezelés személyre szóló optimalizálásában.
Patient Prefer Adherence, 2018. január

A PERFORM nevű megfigyeléses vizsgálat két éven át követte major depressziós járóbetegek funkcióképességének alakulását antidepresszív kezelés során. A tünetekkel párhuzamos kezdeti funkciókárosodás mutatói a ke­zelés első 2 hónapjában gyorsan javultak, majd stabilizálódtak. A kogni­tív tünetek lassúbb és elhúzódóbb javulása világosan jelezte azok célzott felismerésének és kezelésének fontosságát.
Neuropsychiatric Disease and Treatment, 2018. január

A LAI kezelés valódi célja a mindennapi terápiás gyakorlat számára lehetővé tenni azt, amire a korszerű antipszichotikumok kontrollált klinikai vizsgá­latokban igazoltan képesek: a betegek legalább 80%-ában tüneti javulást, többségükben tartós és relapszusmentes remissziót, egyre növekvő hánya­dukban pedig teljes funkcionális felépülést biztosítani.

A monoaminerg antidepresszívumok rokon hatásmechanizmusa hasonló tulajdonságokat és hasonló korlátokat is jelent. A továbblépés kulcsát az új alapkutatások és az ezekre épülő innovatív farmakológiai megközelítések jelentik. Az antidepresszívumok új generációját ma az agomelatin, illetve a még újabb a vortioxetin képviseli, de a ketamin típusú szerek hatásának jobb megértése akár további (glutamáterg?) gyógyszerek kifejlesztéséhez vezethet.

A szkizofrénia nem csupán krónikus, hullámzó lefolyású és visszaesésekre hajlamos mentális zavar, hanem nagyon jelentős komorbiditással is jár. A szkizofrén betegek legalább kétharmadának van – gyakran egyidejű­leg egynél több – klinikailag releváns nem pszichiátriai kísérőbetegsége, köztük gyakran metabolikus rendellenessége (hiperlipidémia, csökkent glükóztolerancia, diabétesz stb.).

Neuropsychiat Dis Treatm 2015, május

A mai antidepresszívumok többsége a centrális monoamin-neurotranszmisszió facilitálásával hat. A rokon hatás­mechanizmus az egyre újabb szerek hatásossága és jobb tolerálhatósága mellett hasonló korlátokkal jár – a hatáskezdet késlekedésétől egyes zavaró mellékhatásokon át néhány tünet (mint az örömtelenség) lassú és gyakran csak részleges javulásáig. A kutatás során a cirkadián ritmusok depresszióban jellemző zavarai adták az ösztönzést az első gyökeresen más hatásmechanizmusú „ritmusterápiás antidepresszívum”, az agomelatin kifejlesztéséhez.