Az ENDURE vizsgálat az alogliptin + metformin (vs. alogliptin + glipizid) kezelés hosszú távú hatását és biztonságosságát tesztelte. A vizsgálat igazolta a metformin mellett alkalmazott alogliptin glikémiás hatékonysá­gának tartós voltát, amely napi 25 mg alogliptin mellett jobb volt, mint glipizid mel­lett. 

Igazolt tény, hogy 2-es típusú diabéteszben az ACE-gátlóval vagy ARB-vel megvalósított antihipertenzív kezelés előnyös hatású a veseszövődmény kórlefolyását tekintve. Az ACE-gátlóval és ARB-vel megvalósított kettős RAS-gátlás előnye és kockázata vita tárgya. Néhány tanulmány a kettős RAS-gátlás előnyét nem tudta igazolni, de a mellékhatások kockázatának növekedését detektálták a monoterápiás gyakorlattal szemben. 

A SAVOR vizsgálatot a DPP-4-gátlók közé tartozó új orális antidiabetikum, a saxagliptin kardiovaszkuláris biztonságosságának megítélése érdekében végezték 2-es típusú diabéteszben szenvedő és fokozott kardiovaszkuláris kockázatú betegek körében. A multicentrikus, véletlen besorolásos, placebokontrollos, kettős vak vizsgálat eredményei alapján a saxagliptin alkalmazása nem növelte és nem csökkentette a kardiovaszkuláris iszkémiás események előfordulását, azaz a saxagliptin kardiovaszkuláris iszkémiás betegségek szempontjából biztonságos készítménynek minősül.

A 2-es típusú diabéteszben szenvedők kezelésében alapvető jelentőségű élet­mód-terápia intenzitásának fokozását tesztelte a Look AHEAD vizsgálat, amelyet az USA-ban folytattak súlyfelesleggel küszködő cukorbetegek körében. A köve­téses vizsgálatot a tervezett idő előtt bezárták, mert a statisztikai analízis szerint az intervenciós és a kontrollág között az elsődleges végpontban értékelhető kü­lönbség nem alakult volna ki. Néhány klinikai körülmény előnyösebben alakult az intervenciós ágon, de a túlsúlyos cukorbetegek intenzív életmód-terápiája nem csökkentette a kardiovaszkuláris morbiditást és mortalitást.

A jelenlegi közlemény a 2007-ben és 2008-ban publikált ADVANCE vizsgá­lat anyagcsereágán megfigyelt eredmények post hoc analízisét jelenti. A vizs­gálat az anyagcserehelyzet és az idült szövődmények közti összefüggést volt hivatva tisztázni 2-es típusú diabéteszben.

A cukorbetegségben kialakuló ateroszklerózis jellegzetességeiből adódóan gyakran számíthatunk a coronariák kiterjedt érintettségére. A FREEDOM vizsgálat azt tanulmányozta, hogy revaszkularizációt igénylő többér-betegség esetén a perkután coronaria-intervenció (PCI) vagy a coronaria bypass műtét (CABG) előnyösebb-e a beavatkozást követő néhány év eseményeit tekintve. 

A COSMOS vizsgálatban intravaszkuláris ultrahang (IVUS) technikával elemezték a coronaria-plakkok alakulását rosuvastatin-terápia során. A 76 hétig folytatott rosuvastatin-terápia eredményeképpen – azonos mértékű lipidváltozások mellett – a coronaria-plakkok regressziója számottevően kisebb mértékű volt HbA_1c ≥ 6,5% esetén. 

A 2-es típusú diabétesz kezelésében a naponta kétszer adandó exenatid néhány éve áll a betegek rendelkezésére. A szulfonilureák hatástani csoportjával, illetve az e csoportba tartozó glimepiriddel kapcsolatban széles körû tapasztalat gyûlt már össze. Mindkét készítmény hatásmechanizmusát feltárták, mellékhatásprofiljuk is ismert, közvetlen összehasonlító vizsgálatot azonban mind ez ideig nem végeztek e két antidiabetikummal. Az EUREXA vizsgálat során az exenatid és a glimepirid glikémiás hatékonyságát közvetlenül hasonlították össze olyan betegek körében, akiknél a metformin monoterápia már nem biztosított megfelelô anyagcserekontrollt. A vizsgálat igazolta, hogy a metformin mellé adott exenatid az esetek nagyobb hányadában, hosszabb ideig biztosított megfelelô glikémiás kontrollt, mint a metformin mellett használt glimepirid.

Számos irányelv és a hazai gyakorlat szerint is 2-es típusú diabéteszben a gyógyszeres kezelés metforminnal kezdődik, de előbb-utóbb elkerülhetet­lenné válik ennek kiegészítése. Az EASIE vizsgálat a metformin mellé adott glargin inzulin, illetve sitagliptin hatásossá­gát (HbA1c-értéket csökkentő hatásának mértékét) és biztonságosságát, mellékhatásait és az adagolási formák okozta különbségek hatásait tesztelte. 

A DE-PLAN Európa-szerte rendelkezésre álló intervenciós módszer, mely az alapellátás körülményei között is eredményre vezet. Ez azért fontos körülmény, mert a 2-es típusú diabétesz megelőzése, a veszélyeztetettek szűrése, majd az intenzív intervenció bevezetése az alapellátásban dolgozók részvétele nélkül nem képzelhető el.