Múlt év decemberében, Mosdóson került sor a megyei gyermekgyógyász szakfőorvosok éves értekezletére, melyet az újonnan alakult Országos Gyermek-egészségügyi Intézet (OGYEI) szervezett, és egyben ezt az alkalmat választottuk arra is, hogy az intézetet bemutassuk, terveinket a szakfőorvosoknak vázoljuk. Az értekezletet követően kaptam a megtisztelő felkérést a Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle főszerkesztőjétől, dr. Madácsy László professzortól, hogy a lap olvasóinak is foglaljam össze az ott elhangzottakat. Bevezetés Az OGYEI újonnan alakult, de valójában „régi-új” intézmény, mivel a korábbi, nagy múltú Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet (OCSGYI) egészen 2000-ig igen hasonló tevékenységet folytatott, nevezetesen a 0–18 éves korosztályt érintő egészségügyi és módszertani feladatok koordinálását és a szakfelügyelet vezetését. Az OCSGYI megszüntetése után a korábban egységesen ellátott feladatokat csoportonként külön intézetek látták el, míg a koordináló szerep a Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégiumra hárult. Az OGYEI 2003. július 1-jén érvénybe lépett alapító okiratában ismét egységes képviseletet kapott a gyermekegészségügy. Az intézet létrejötte egyben annak a – gyermekgyógyászat és gyermekellátás szempontjából igen lényeges – ténynek kinyilvánítása is, hogy itt nem egyszerűen az orvoslás egyik ágáról, hanem az egészségügyön belül egy önálló alrendszer működtetéséről van szó, mely a magyar lakosság egyötödét képviseli. Az OGYEI alapító okirata Az OGYEI állami feladatként ellátandó alaptevékenysége – az alapító okiratban rögzítetteknek megfelelően – a gyermekegészségüggyel, a gyermek jólétével és az ezekkel kapcsolatos gyermeki jogok érvényesítésével összefüggő feladatok egységes szemlélet szerinti ellátása. Az intézet kiemelt feladata szűrővizsgálatok kérdése, illetve a fejlődésre és az egészségi állapotra jellemző szűrési eredmények vizsgálata. Epidemiológiai feladatai közé tartozik – az ÁNTSZ-szel együttműködve – a betegségekre, különösen a hazai vezető megbetegedésekre vonatkozó adatok elemzése. A populációs jelentőségű adatok hasznosítása érdekében javaslatokat kell tennie a szakmai kollégiumok és az ÁNTSZ felé. A primer és szekunder prevenció területén ki kell dolgoznia az újszülött-, csecsemő- és gyermekkori, valamint ifjúsági egészségvédelmi preventív rendszerek működési elveit, továbbá javaslatokat kell tennie az oktatási intézmények egészségügyi ellátásának egységes szerkezetbe foglalására.