A policisztás ovárium szindróma a reproduktív korban lévő nők legelterjed­tebb endokrin elváltozása, amit korábban – ahogy az elnevezés is mutatja – a petefészkekkel és azok elváltozásaival azonosítottak. Ennek kapcsán so­káig a meddőséget tartották a fő problémának és szövődménynek, azonban ma már tudjuk, hogy akár a kialakulása, akár a lefolyása vagy kompikációi tekintetében is ennél sokkal árnyaltabb a kép. Mai napig nem sikerült tel­jesen feltárni ennek a szindrómának a mélységeit, bár az utóbbi időkben nagy előrelépések történtek, többek között a patomechanizmus terén. Ennek az összefoglalónak célja, hogy betekintést nyújtson az elmúlt évek kutatási eredményeibe, egy kis szeletet adva ebből a rendkívül összetett kórképből, kezeléséből.

A genderszempontú gyógyászat különbséget tesz a férfiak és nők kardio­vaszkuláris megbetegedéseinek kialakulását, illetve az egészségük meg­tartását befolyásoló biológiai és szociokulturális szempontok között. Ez a látásmód lehetővé teszi az egyes nemekre jellemző rizikófaktorokhoz köthető, személyre szabott betegségmegelőzést.

A háziorvosnak képesnek kell lennie arra, hogy elkülönítse a várandósság alatt gyakran előforduló kórállapotokat, felismerje a szülészeti és a sürgős nem szülészeti problémákra utaló jeleket. A nem szülészeti betegségek jelentős része az alapellátás körében is kivizsgálható és kezelhető. A lépcső­zetes megközelítés – melynek során rutinszerűen keressük az összes okra visszavezethető figyelmeztető jeleket és panaszokat, miközben számításba vesszük a becsült terhességi kort is – jó minőségű ellátást, valamint közös döntéshozatalt tesz lehetővé a családorvos és a várandós között.

Igazolódott, hogy a fogmosásra motiváló, okostelefonon működő alkalma­zások képesek fokozni a fogmosási hajlandóságot, ezzel javítani a szájhi­giéniát. A hosszú távú hatás ugyan a használó kitartásán áll, amit az alkal­mazás csak játékosságával, megkapó jellegével képes fenntartani. Ennek tükrében próbálok olyan alkalmazásokat bemutatni, amelyek alkalmasak a fogmosási attitűd javítására. Napi kétszer két perc, viccesen eltöltve…

A U.S. Preventive Services Task Force (USPSTF) ajánlást adott közre a nemi úton terjedő fertőzések megelőzését célzó tanácsadásról. Intenzív viselke­dési tanácsadást javasol az összes, szexuálisan aktív serdülő, illetve a foko­zottan veszélyeztetett felnőttek számára. Szakértői 24 éves kor alatt az aktív szexuális életet élő minden nő, 24 éves koron felül a fokozottan veszélyezte­tettek Chlamydia és gonorreaszűrését tartják szükségesnek. HIV fertőzés irányában is indokolt a szűrés 15–65 éves korban. 

A peripartum depresszió hétből egy nőt érinthet. El kell különíteni a szülés utáni hangulatzavartól (baby blues), melyben a tünetek rövid ideig áll­nak fenn és alig befolyásolják a funkciókat. A peripartum depresszióban szenvedő nőket ki kell vizsgálni bipoláris zavar, posztpartum pszichózis és öngyilkossági kockázat irányában is. A veszélyeztetetteket otthoni vizitek, telefonos sorstárstámogatás és pszichoterápia segíthetik a megelőzés­ben. A peripartum depresszió pszichoterápiával és/vagy szelektív szero­toninvisszavétel-gátlókkal kezelhető. Várandósok számára a citalopram, az escitalopram és a sertralin, szoptató anyák számára a fluvoxamin, a paroxetin és a sertralin a legbiztonságosabb SSRI.

Régóta tudjuk, hogy a peri- és posztmenopauzális hormonkezelés kedvezőtlenül befolyásolja a tromboembóliás és az emlőrákkockázatot. A cikk áttekinti a biztonságosság követelményének leginkább megfelelő indiká­ciókat, készítményeket és adagolási módokat. 

Nem új felfedezés, hogy a szív- és érrendszeri betegségek (CVD, cardiovascular disease) számos halálesetért tehetők felelőssé a fiatal nők körében, ahol az összes halálok 22,9%-át teszik ki. (1) Ennek ellenére csak minden ötödik nő tartja úgy, hogy a szívbetegség jelenti számára a legnagyobb kockázatot. Ez ellentmond az American Heart Association (AHA) „Go Red for Women” (Öltözz pirosba a nőkért!) elnevezésű kampánya adatainak, melyek 12 éve közszájon forognak. (2) A bőséges szakirodalmon belül egyre nagyobb hírértékkel bír ugyanakkor, hogy a női szervezet terhességre adott válasza alapján előre jelezhető a keringési rendszer későbbi állapota. (3−6)

A szerzők általános orvosok számára adják meg a szülésvezetés kulcs­kérdéseire az USA-ban jelenleg legelfogadottabb válaszokat. Akadálya-e a korábbi császármetszés a hüvelyi szülésnek? Milyen fájdalomcsillapítási módszerek alkalmazhatók? Mi a teendő, ha a köldökzsinór feszesen a mag­zat nyakára tekeredik? Fontos-e a szülés utáni bőrkontaktus az anya és az újszülött között? Mikor nincs haszna az orr és a száj leszívásának? Milyen be­avatkozásokkal javítható a postpartum anyai és magzati kimenetel? Van-e legjobb szülési testhelyzet? Előnyös-e a rutinszerűen végzett gátmetszés? Érdemes-e a késői szakaszban felfüggeszteni az epidurális anesztéziát?

A patinás bostoni New England Journal of Medicinemellett más fontos orvosi folyóiratokban is tallózó NEJM Journal Watchtöbb szakterületen összegyűj­tötte az elmúlt év legnagyobb szakmai visszhangot keltő orvosi közlemé­nyeit. Most a szülészet és nőgyógyászat hírértékű újdonságait nyújtja át az OTSZ olvasóinak Dr. Nagykálnai Tamás.