Az anorexia nervosára jellemző testképzavar és extrém kalóriabevitel-meg­szorítás sokszor súlyos klinikai tüneteket okoz, hosszan tartó kórházi ellá­tást igényel. Célunk olyan pszichobiológiai elméletek ismertetése, melyek segítenek e kórkép komplex hátterének megértésében.

Ismét egy pszichiátriai témájú számot tart a kezében (vagy éppen böngészik) az Olvasó. Szándékunk szerint olyan témá­kat szeretnénk körüljárni, amelyek fontosak és érdekesek lehetnek a nem pszichiáter olvasók számára is. Fontos tudnunk, hogy a pszichiátria változik: nemcsak a terápiák fejlődnek éppen olyan gyorsan, mint a me­dicina egyéb területein, hanem változik a pszichiátriai epidemiológia is: bizonyos kórformák gyakorisága csökken (ilyen például a klasszikus konverziós zavar), másoké nő, új, korábban ritkább patológiás visel­kedésformák válnak egyre gyakoribbá. A helyzet kedvezőtlen, mert a pszichiátriai zavarok száma, népegészségügyi jelentő­sége és társadalmi terhei egyaránt nőnek a XXI. században, sok kórkép esetén pedig gyakoribbak a súlyosabb lefolyású esetek. Mindez természetesen „átgyűrűzik” a társ­szakmákba is, ezért is fontos lehet bizonyos pszichiátriai zavarok legalább vázlatos is­merete az általános orvoslásban.

Az ötvenes évek lelkes – és ígéretes – szakmai vizsgálódásai után a klas­szikus pszichedelikumok a hatvanas években kikerültek az utcára, és kö­zel négy évtizedig ott is maradtak. A kétezres évek elején megindult ún. „pszichedelikus reneszánsz” eleinte az illegális használatot érintette, de hamarosan neves egyetemek és kutatóhelyek újra vizsgálataik fókuszába helyezték ezeket az ellentmondásos vegyületeket. A közlemény röviden áttekinti a pszichedelikumok történetét, hatásmechanizmusát és terápiás lehetőségeit.

Az agyalapi mirigy elégtelenségén azt értjük, hogy a mirigy egy vagy több hor­monjának elválasztása csökken vagy leáll, gyakran súlyos következményekkel. A cikk kóroktani és kórélettani alapokon ismerteti a kórismézés és a kezelés főbb tudnivalóit. A szerzők szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a célszervek nem specifikus tünetekkel járó funkcionális deficitje esetén a nem endokrino­lógus kollégák gondoljanak a hypophysis elégtelenségének lehetőségére is.

A krónikus székrekedés kezelése nehéz, mivel a folyamatos hashajtó­szedés megszokáshoz vezet, a drasztikus hashajtás megviseli a beteget, hypokalaemiát okozhat súlyos szívritmuszavarral. Fontos, hogy az étrend laxatív, rostdús legyen, és enyhébb székletlazító készítményekkel kell ele­inte próbálkozni: ilyenek a laktulóz, útifűmaghéj, macrogol, laxatív kúpok, egyéb rosttartalmú laxatív készítmények. Ha erősebb hashajtók alkalma­zására van szükség, fontos figyelembe venni a gyógyszerkölcsönhatásokat és a lehetséges mellékhatásokat is.

Az osteoporosis a csonttömeg csökkenésével, a csontszerkezet károsodásával, a csont minőségének romlásával jellemezhető kórkép, amelyben a csontbontás mértéke/sebessége meghaladja a csontépítését. Az osteoporosis korai felismerése alapvetően fontos, csakúgy, mint a csonttörések kialakulásának lehetőség szerinti elkerülése.

A menstruáció mintázata az általános egészségi állapot indikátora lehet. A primer vagy szekunder amenorrhoea lehetséges okai: a kifolyási trak­tus rendellenességei, primer petefészek-elégtelenség, a hypothalamus–hypophysis tengely zavarai, egyéb endokrin kórállapotok, idült beteg­ségek következményei, fiziológiás vagy indukált amenorrhoea. Minden beteg számára fel kell ajánlani terhességi teszt mellett a szérum FSH-, LH-, prolaktin- és TSH-szintjének mérését. Primer petefészek-elégtelenségben hormonpótlás, fogamzásgátlás vagy meddőségi kezelés válhat szükséges­sé. A funkcionális hipotalamikus amenorrhoea evészavarra és csontritkulás­ra hívhatja fel a figyelmet. Polycystás ovarium szindróma eseteiben szűrés és kezelés szükséges a metabolikus zavar enyhítésére és az endometriumrák kockázatának mérséklésére.

A kannabisz, illetve a kannabinoidok használata pszichiátriai problémák kezelésére régóta, ám szórványosan kutatott terület, főként a kannabisz okozta pszichiátriai következményekkel foglalkozott a tudomány. Az utób­bi években az érdeklődés megnőtt e hatóanyagok, valamint szintetikus analógjaik iránt az orvostudomány több más területén is. Ebben a cikkben a pszichiátriai alkalmazási lehetőségeket állítjuk a középpontba.

A mindennapi munkánk során folyamatosan alkalmazunk olyan készítmé­nyeket, melyek a QT-intervallum megnyújtását okozhatják. Amellett, hogy ez nem gyakori mellékhatás, egyre több gyógyszer, közöttük a célzott rák­ellenes szerek kapcsán derült ki, hogy megnyújthatják a QT-intervallumot, így szükségessé válhat e mellékhatás részletesebb áttekintése. Jelen dol­gozat célja a QT-megnyúlással kapcsolatos ismeretek összefoglalása, kü­lönös tekintettel a daganatos betegekre, mivel megfelelő körültekintéssel ez az állapot elkerülhető, korán felismerhető, kezelhető. Szem előtt kell tartani azt is, hogy mivel a malignitás általában jelentős morbiditással és mortalitással jár, a célzott terápiák hatékonyságából származó előnyök meghaladják a veszélyes kamrai ritmuszavarok kockázatát.

Az evés- vagy testképzavarokkal kapcsolatosan néhány évszázada írták le az első hivatalos kórképet, az anorexia nervosát. Az utolsó évtizedekben jelentősen felgyorsult az újabb és újabb (al-)típusok megjelenése. A jelen összefoglalóban az elmúlt közel 30 év során megjelent új típusú evés- és testképzavarokat mutatom be röviden.