A GLP-1-receptor-agonisták egyre elterjedtebb alkalmazása miatt szükség van a hatásukkal kapcsolatos ismeretek, mellékhatások és kockázatok folyamatos vizsgálatára és áttekintésére.

Az immunrendszer reakciója alapján mutatja ki a képalkotó vizsgálatokkal még észrevehetetlen recidívát az új módszer.

A genomszintű, nem invazív prenatális tesztelés (GW-NIPT) ritka autoszomális triszómiák kimutatására is alkalmas, azonban a pozitív ered­mények jelentős része diszkordáns. A közlemény a biológiai hátteret, a kromoszómaspecifikus kockázatokat és a gyakorlati teendőket foglalja össze.

Sikerült azonosítani azt a transzportfehérjét, amely lehetővé teszi, hogy a véráramban keringő lipidmolekulák bejussanak a bőrbe.

A SmokefreeTXT az édesanyák körében 3,9%-kal javította a leszokási arányt a kontrollhoz képest.

Két olyan szabályozó mechanizmust sikerült feltárni, amelyek segíthetnek a T-sejtek immunfunkcióinak megőrzésében.

A pemphigus az autoimmun hólyagos betegségek közé tartozó krónikus bőrbetegség, mely a bőrt és a nyálkahártyát egyaránt érinti. Kezelésében jellemzően a kortikoszteroid a bázisterápia, de egyéb immunszuppresszív gyógyszereket is alkalmazunk. Gyakran találkozunk komoly kihívást jelen­tő, terápiarezisztens, súlyos esetekkel. A közleményben a szerző a Pécsi Tu­dományegyetem Klinikai Központ Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinikáján az utóbbi 12 évben gondozott pemphigusos betegek kezelési nehézségeit és az új terápiás lehetőségekkel elért eredményeket ismerteti.

A köszvényt ma már az autoinflammatorikus kórképek közé soroljuk, melynek patogenezisében meghatározó az inflammaszóma-aktiváció, illetve az ehhez kapcsolódó interleukin-1- (IL-1-) termelődés. Új diagnosztikai lehetőségként az ultrahang és a DECT áll rendelkezésünkre. A terápiás protokollok két fő részre tagolódnak: az akut rohamoldásra és a tartós kezelésre. Itt is érvényes a „treat-to-target” elv, cél a húgysavszint 360 μmol/l alatt tartása. A betegek gondozása során elengedhetetlen a gyakran társuló komorbiditások szoros ellenőrzése is.

Az autofág rendszer meghibásodása miatt kerülhetnek toxikus fehérjeaggregátumok az extracelluláris térbe, más neuronokat fertőzését eredményezve.

A DHT nevű hatóanyag a SORT1 fehérje gátlásával képes autofágiás sejthalált kiváltani petefészekrákos tumorokban.