Amit tudunk: a változások elkerülhetetlenek. Az utolsó érdemi átalakítás 2006-ban volt, és a gyógyítás technológiája olyan gyorsan fejlődik, a szükségletek olyan mér­tékben változnak, hogy legalább tízévenként szükség van „hozzáigazításra”, azaz szerkezeti átalakításra, de ez csak akkor hatékony, ha forrásallokációs változás és az érdekeltségi rendszer megváltoztatása is követi. Ebben az írásban megkísérlem számba venni, hogy milyen változások várhatók az idén az egészségügyben, illetve hogy egyáltalán várhatók-e érdemi változások.

A hazai fekvőbeteg-ellátási rendszer a rendelkezésre álló forrásokból, a szakmai eljárás­rendeknek megfelelően, az adott szolgáltatási csomaggal, mindenki számára elérhe­tően nem működtethető. Amennyiben jelentős forrásbővülés továbbra sem várható, úgy szembe kell néznünk az ellátórendszer további átalakításával, a szolgáltatási cso­mag szűkítésével és az eljárásrendek pénzügyi lehetőségekhez igazításával, valamint nem kerülhető meg a magánfinanszírozás jelenlegi rendszerének átalakítása sem.