A penicillinallergia gyakori előfordulásának hátterében többek között a pe­nicillin típusú antibiotikumok gyakori alkalmazása, illetve a penicillinekre jellemző fertőzéshez társuló gyógyszerreakciók, mint például az Epstein− Barr-vírus infekcióhoz társuló maculopapulosus exanthema állnak.¹ Mivel az általános gyakorlat szerint a betegeken jelentkező gyógyszer indukálta reakciók esetén nemcsak a valódi immunmediált adverz reakciókat kiváltó gyógyszerek, hanem a beteg által alkalmazott minden gyógyszer doku­mentálásra kerülnek, nagyon sok beteg fals penicillinallergia bélyeget kap. Tekintettel arra, hogy a penicillin egy nagyon értékes terápiás hatású szer, amelynek helyettesítése nem feltétlenül optimális más antibiotikummal, célszerű a fals „cave penicillin” bélyegeket felülvizsgálni.

Egy 59 éves férfi progrediáló, teljes testre kiterjedő kiütéssel kereste fel orvosát. A viszkető kiütés a végtagjain kez­dődött körülbelül 6 hónappal korábban, és kezdetben gyógyszerszedéssel össze­függésben megjelenő exanthemának di­agnosztizálták kalciumcsatorna-blokkoló szedését követően. 

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2016. november 14–15-én tartotta azt a workshopot, melynek keretében a big data felhasználási lehetőségeit tárgyalták a gyógyszerfejlesztés és gyógyszeripari szabályozás területén. A rendezvényt megnyitó Guido Rasi professzor, az EMA főigazgatója ki­emelte, hogy a közeljövőben elkerülhetetlen lesz ezeknek az adatgyűjtési és ismeretbővítési eszköztáraknak az alkalmazása. Használatuk, hozzá­férhetőségük és a kinyert eredmények viszont számos kérdést vetnek fel, ezeket a résztvevők négy szekcióban tárgyalták, majd panelbeszélgetésben foglalták össze. Következzenek a szekciók sarkalatos pontjai és a workshop legfontosabb megállapításai!

A tuberkulózis ma is az egyik legfontosabb fertőző betegség világszerte és növekszik a gyógyszerrezisztens tuberkulózisok száma is. A multirezisztens M. tuberculosis okozta fertőzések a ma rendelkezésre álló gyógyszerekkel nehezen és drágán kezelhetők. Az interferon-g-tesztek specifikusabbá tették a látens M. tuberculosis fertőzés diagnózisát, de nem segítik az aktív tuberkulózis igazolását.

A DRESS szindróma (Drug Reaction with Eosinophilia and Systemic Symptoms, azaz gyógyszerreakció eozinofíliával és szisztémás tünetekkel) a hiperszenzitív gyógyszerreakciók súlyos formája. A bemutatott eset arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a kórelőzményben új gyógyszer beállítása történt, majd 3–6 héttel később magas láz, kétoldali nyirokcsomó-duzzanat és urtikariform, makulopapulózus bőrtünet jelentkezett, gondolni kell a gyógyszer provokálta hiperszenzitív reakció lehetőségére.

A leggyakrabban előforduló gyógyszer okozta bőrreakciók az azonnali (I-es) és a késői (IV-es) típusú reakciók közé tartoznak. Gyógyszerkiütést leggyakrabban az aminopenicillinek okoznak, de bármely gyógyszer kiválthat kóros reakciót. Kiütéssel, lymphadenopathiával és lázzal járó reakciót okozhat pl. a carbamazepin, a phenytoin és a phenobarbital.

Számos gyógyszer hatására alakulhat ki eosinophil tüdőgyulladás, és a sugárkezeléseknek is lehet ilyen szövődményük. A kórkép tüdőbetegségek heterogén csoportját foglalja magába, jellegzetessége az eosinophil tüdőinfiltrátum, perifériás eosinophiliával vagy anélkül.