Az interstitialis cystitis az életminőséget jelentős mértékben rontó, kezelés nélkül progresszív lefolyású, nőket és férfiakat egyaránt érintő betegség. Jelen közlemény rövid áttekintést nyújt a betegség előfordulásáról, patogenetikai hátteréről, klinikai formáiról, azok jellegzetes tüneteiről és a potenciális társuló kórképekről. Ezt követően részletesen ismerteti a jelenleg elfogadott diagnosztikus protokollt, valamint az oki és tüneti kezelés lehetséges módozatait, kihangsúlyozva az interdiszciplináris együttműködés jelentőségét a kórkép felismerésében és kezelésében.

A 20. század 60-as éveiben drámai hatású felismerés volt, hogy a váran­dósság első trimeszterében a thalidomid-tartalmú gyógyszert szedő vá­randósok újszülöttjei között szignifikánsan gyakoribbak a végtagfejlődési rendellenességek. E megfigyelés hívta fel a figyelmet arra, hogy a terhesség alatti gyógyszeres kezelés és bizonyos veleszületett fejlődési rendellenes­ségek között ok-okozati összefüggés állhat fenn. Azóta folyamatosan bő­vül és gazdagodik a reproduktív toxikológia és a teratológia tudománya, melyek közül az előbbi a teljes reprodukciós ciklusban megjelenő, károsító tényezők hatását és azok következményeit vizsgálja, míg az utóbbi a követ­kezményesen kialakuló veleszületett fejlődési rendellenességekre fókuszál.

Az akut és sok esetben intenzív fájdalom csillapítása a fájdalomcsillapítási algoritmusok ismeretében a kórkép jellegéhez, a fájdalom nagyságához, a beteg egyéni kockázataihoz igazodó kell, hogy legyen. Számos esetben analgetikum is elégséges, más esetekben a gyulladáscsökkentés is fontos szempont a kórfolyamat jellege alapján. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszercsoport a nem szteroid gyulladáscsökkentőké (NSAID). Ismert mellékhatások miatt a cél az NSAID dózis és alkalmazás időtartamának a lehető legrövidebbre való csökkentése. A fájdalom nagysága és intenzitása, a kórkép jellege alapján, az egyéni rizikótényezők mérlegelésével adhatók opioidok vagy ezekkel kombinált készítmények. 

A mozgásszervi fájdalmak túlnyomó része akut, nociceptív fájdalom, ami a mozgásszerv különböző részeinek betegségeként jelentkezik, és kisebb része krónikus fájdalom szindróma. Az akut fájdalom kezelésében elsődleges szempont a beteg panaszainak gyors csökkentése mellett a mozgásfunkciók helyreállítása és megőrzése, az életminőség, munkaképesség megtartása. A megfelelően választott gyógyszeres és nem gyógyszeres fájdalomcsillapító kezelések biztosítják az akut fájdalom szanálását, aminek célja a krónikus fájdalom szindrómába való átmenet megelőzése is. A jelen összefoglaló az akut reumatológiai fájdalmak hátterében álló okokat és kezelésüket részletezi.

A modern gyógyászatban a gyógyszerkölcsönhatások nem kapnak mindig a súlyuknak megfelelő figyelmet. 

A nemzetközi irányelvek ellenjavallják a kodeint tartalmazó köhögéscsillapítók gyermekkori használatát a bizonytalan előnyök és a potenciálisan fatális szövődmények miatt. Egy nagyszámú japán adatbázis adatain keresztül vizsgálták a ritkán előforduló kodeint tartalmazó köhögéscsillapítókkal összefüggésbe hozható súlyos légzésdepresszió előfordulását és ezek kapcsolatát gyermekkorban.

A fájdalom csillapítása az egyik legfontosabb orvosi tevékenység és a betegek orvoshoz fordulási okainak rangsorában listavezető. A rendelkezésünkre álló gazdag gyógyszerválasztékon belül fontos megtalálni az adott beteg konkrét panaszaira való legmegfelelőbb terméket, figyelembe véve annak farmakoló­giai tulajdonságait, mellékhatásait, a beteg korát, állapotát és társbetegségeit.

Közepesen erős vagy erős fájdalmak esetében a 25 mg dexketoprofen + 75 mg tramadol kombináció nagyobb arányban eredményez megfele­lő fájdalomcsillapítást, mint a placebo, illetve az azonos dózisban adott dexketoprofen vagy tramadol önmagában.

Cochrane Database of Systematic Reviews, 2016. szeptember

A fájdalom globális közegészségügyi probléma, az orvosi konzultációk és kórházi felvételek leggyakoribb oka. A nem megfelelően kontrollált fájdalom szövődményekhez vezethet, rontja a betegek elégedettségét, növeli a krónikus fájdalomba való átmenet esélyét. A multimodális terápia az eltérő hatásmechanizmusok ötvözésével jobb fájdalomcsillapító ha­tást biztosít, mint bármelyik komponens önmagában. A dexketoprofen és a tramadol fix dózisú kombinációja az akut fájdalmak különböző formáiban alkalmazható eredményesen.

Current Medical Research and Opinion, 2017. június

A morfint a 19. század elején a napóleoni háborúk, a tudomány és az ipar fellendülése idején fedezte fel a német Sertürner. A morfingyártás hazai módszerének kidolgozása a 20. század első harmadában a nagy gazdasági világválság éveire esett, ám a válság a hazai vegyipar és orvostudomány fejlődését nem törte meg. Ebben az írásban három kutatóról emlékezünk meg. Sertürner és a Kabay házaspár közös célja a fájdalom csillapítása, a világ jobbá tétele volt.