Az új molekula nem a bevitt energia mérséklésével, hanem az energiafelhasználás növelésén keresztül csökkenti a testsúlyt.

Sikerült pontos magyarázatot adni arra, miért hatékonyak a GIPR-t gátló és GLP-1 receptort aktiváló kombinált készítmények.

A fertőzést okozó baktériumokat tartalmazó sejteket célozza az új adjuvánsokat alkalmazó kezelés.

Az automatizált rendszer alkalmazása során számos váratlan kölcsönhatást figyeltek meg egyes baktériumfajok és a rostok között.

Az őrszemnyirokcsomó-biopsziát 1997-ben kezdtük el al­kalmazni emlőrákok staging vizsgálataként a kecskeméti megyei kórházban. Axilláris blokkdisszekció a validáció alatt mindig kiegészítette az őrszemnyirokcsomók eltávolítását, majd csak áttétes őrszemnyirokcsomók esetén, a későb­biekben csak makrometasztázisos esetekben, végül több mint két makroáttétes őrszemnyirokcsomó esetén történt, illetve neoadjuváns kezelést követően reziduális nodális betegség jelenlétében. A technika is változott: vitális kék festékjelölés után (kombinált) radioizotópos, fluoreszcens, illetve radarlokalizációs jelölés is helyet kapott az eljárások között. Az őrszemnyirokcsomók szövettani vizsgálata ezzel párhuzamosan módosult: 1. a nagyon részletes, minimális érintettséget is magas arányban azonosító feldolgozástól a makrometasztázisok azonosítását, illetve kizárását célzó korlátozottabb feldolgozás felé; 2. az immunhisztokémia álta­lános felhasználásától a szelektív esetekben való felhaszná­lásáig; és 3. az intraoperatív lenyomatcitológia makroáttétek minél szélesebb körű kimutatására történő adaptációjától annak egyre limitáltabb felhasználásáig. A közleményben a változások leírása mellett ezek hátterét, racionalitását is vázoljuk. A bevezetés óta folyamatosan változó sebészi eljárások és szövettani vizsgálatok a jövőben is módosulhat­nak további gyakorlati megfontolások alapján.

Magy Onkol 70:227-237, 2026

A közepesen súlyos ischaemiás stroke kezelésében statisztikailag szignifikáns előnyt mutatott a korán megkezdett orális, kettős vérlemezkeaggregáció-gátló terápia, és a biztonságossági kockázat sem nőtt jelentősen. A TAPIS vizsgálat kétségtelenül kedvező eredményeinek általánosíthatósá­gát azonban korlátozza, hogy kizárólag kínai betegeken végezték, illetve súlyos esetekben még nem értékelték a kezelést.

Az akut vesekárosodás gyakori és összetett klinikai állapot, amely többféle kiváltó tényező következményeként alakul ki, és az akut vesebetegségek spektrumába tartozik. Rövid távon fokozott mortalitással, szövődményekkel és hosszabb kórházi tartózkodással jár, míg hosszú távon krónikus vese­betegséghez és kardiovaszkuláris kockázathoz vezethet. Az akut tubuláris nekrózis ennek egyik leggyakoribb formája, amelyet elsősorban ischaemiás és nefrotoxikus hatások idéznek elő, gyakran kombinált módon. A diagnózis főként klinikai alapú, a kezelés pedig elsősorban szupportív jellegű, a kivál­tó ok megszüntetésére és a szövődmények ellátására irányul. A személyre szabott terápiás megközelítések szerepe egyre hangsúlyosabb, azonban az optimális utánkövetés kérdése továbbra sem tisztázott.

A klinikai vizsgálat célja a loratadin és a mometazon‑furoát együttes alkal­mazásának hatékonysági és biztonságossági vizsgálata volt a loratadin-monoterápiával összevetve, allergiás rhinitis esetében alkalmazva. A prospektív, 116 beteg bevonásával végzett vizsgálat eredményei sze­rint a kombinált kezelés szignifikánsan hatékonyabbnak mutatkozott a loratadin-monoterápiához képest a nazális tünetek és a szerológiai mar­kerek tekintetében egyaránt, és a biztonságossági profil sem különbözött érdemben. Emellett az általános válaszadási arány jelentősen magasabb volt, mint a monoterápiás kontrollcsoport esetében.

A folyamatos, alacsony intenzitású ultrahang csökkenti a gyulladásos állapotot jelző markerek szintjét és elősegítheti a sérült ízületek gyógyulását.

Hosszabb progressziómentes túlélést eredményezett a pomalidomiddal kiegészített talquetamab-daratumumab terápia egy fázis III. klinikai vizsgálatban.