Egy mesterséges intelligenciát használó rendszer nyolc illékony szerves vegyület egyidejű mérésével jelzi a mellkasi daganatokat.

A pleiotrofin molekula agysejtekhez történő célzott eljuttatásával még idősebb korban is javítható az agyműködés.

A REM és a nem-REM fázisok ősi mechanizmusai az emberekben és az állatokban is igen hasonlóak, az emlékek berögződését biztosítják.

Gyors diagnózist és 90% feletti pontosságot mutatott a képfelismerő algoritmus gyermekkori szarkómák esetén.

Az általános kockázatbecslésnél két-háromszor jobbnak bizonyult az egyszerű adatokat felhasználó AI modell.

A pitvarfibrilláció jelentősen növeli az ischaemiás stroke előfordulásának gyakoriságát, ezért szűrése és korai kezelése kiemelt jelentőségű. Bár egyre fejlettebb és mind szélesebb körben hozzáférhető eszközök állnak rendelke­zésünkre, valamint a mesterséges intelligencia is segíti a munkánkat, nincs bizonyítékunk arra, hogy jelenlegi formában a pitvarfibrilláció szűrésével populációszinten jelentősen csökkenteni tudjuk a stroke előfordulását.

Úgy tűnik, hogy az emberi agy több eltérő memóriamásolattal dolgozik. Egy adott emlékképet három különböző helyen tárol, és ezeket eltérő módon hívja elő.

A perifériás szövetekben található szövetrezidens memória T-sejtek jelentősen befolyásolják a nem kissejtes tüdőrákos betegek prognózisát.

A tumorok kialakulását megelőző állapot mutatható ki az új 3D-s CODA módszerrel.

Az új képelemző rendszer 99,72%-os pontossággal mutatta ki az emlőrákot a tesztelés során.