A szívbetegek rehabilitációjában a rezisztenciaedzés kezd beépülni a tartós, egyenletes, mérsékelt-közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló multidiszciplináris programokba. Az indikáció kiterjedt a szívelégtelenség különböző for­máira is. Az utóbbi években a nagy intenzitású szakaszos tréning is polgárjo­got kapott a szívbeteg-rehabilitációban. Ezek jól kombinálhatók a légzőizomzat edzésével. A gyenge vázizomzat fejleszthető elektromos ingerléssel, excentrikus erőfejlesztő gyakorlatokkal, vibrációs és érleszorításos edzéssel. Mindezek a szív-és tüdőbetegek rehabilitációjának veszélytelen eszközei. Hatásosságuk kísérésére tanácsos az érfunkciók vizsgálata.

A pulmonális rehabilitáció a COPD-betegek ellátásának részévé vált. Az USA-ban általában kórházi hátterű ambuláns programok keretében történik. Hatására javul a fizikai állóképesség és az életminőség, enyhül a légszomj és a szorongás, csökken a kórházi felvételek száma a tüdőfunkció kimutatható javulása nélkül.