Magas vérnyomással szövődő várandósság után megnő a krónikus hiper­tónia és egyéb kardiovaszkuláris betegségek kockázata. A különböző ter­hességi hipertóniás betegségek közül a korai kezdetű preeklampszia okozza a legnagyobb rizikót. A kórképek kialakulásának hátterében valószínűleg a várandósság alatt létrejövő szubklinikai endothelsejt-sérülés áll, melynek kiváltásában immunológiai tényezők játszanak szerepet. A hipertóniás váran­dós nők figyelmét fel kell hívni a várható kockázatra, a vérnyomás-ellenőrzés jelentőségére, valamint a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésének lehe­tőségére. Jelenleg az egészséges életmóddal, a rendszeres aerob fizikai tevé­kenységgel, a megfelelő diétával, az ideális testsúly biztosításával, a dohányzás mellőzésével lehet csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

A gasztroenterológiai tárgyú összefoglaló az epeutak gyulladásos beteg­ségeit ismerteti a primer sclerotizáló cholangitis kivételével. Az epeúti gyulladások osztályozása az anatómiai lokalizáció és az etiológia szerint lehetséges. A közlemény taglalja a diagnosztika és a kezelés lehetőségeit is.

Olyan szempontból mutatok be elsőként a terhesgondozás területén alkal­mazásokat, amely az e-medicina rovat életében is új fejezetet fog indítani. Ennek a lényegéről később teszek említést. Valid alkalmazásokról lesz szó a szülés várható dátumának megállapítására, a spontán koraszülés kocká­zatának becslésére (a felesleges kezelések elkerülése érdekében), illetve egy olyan valid testhőmérséklet-mérőt mutatok be, amely a terhességet jóval korábban előre jelzi a megszokott (otthoni) módszerekhez képest.

A koraszülés a szüléssel összefüggő mortalitás jelentős tényezője és hosszú távon is kihat az újszülött későbbi egészségi állapotára. A fejletlen és közepesen fejlett országokban a koraszülés prevenciójához olcsó, széles körben alkalmazható módszerek szükségesek. Úgy tűnik, a koraterhesség­től kezdődően adott acetil-szalicilsav megfelel ennek a célnak.

A háziorvosnak képesnek kell lennie arra, hogy elkülönítse a várandósság alatt gyakran előforduló kórállapotokat, felismerje a szülészeti és a sürgős nem szülészeti problémákra utaló jeleket. A nem szülészeti betegségek jelentős része az alapellátás körében is kivizsgálható és kezelhető. A lépcső­zetes megközelítés – melynek során rutinszerűen keressük az összes okra visszavezethető figyelmeztető jeleket és panaszokat, miközben számításba vesszük a becsült terhességi kort is – jó minőségű ellátást, valamint közös döntéshozatalt tesz lehetővé a családorvos és a várandós között.

Ma a metformin a leggyakrabban felírt antidiabetikum, világszerte mint­egy 150 millió cukorbeteg szedi rendszeresen. Közel másfél évtizede ez az elsőként alkalmazandó gyógyszer 2-es típusú diabetes mellitusban több nemzetközi szakmai szervezet ajánlása alapján. Egyes vélemények szerint még ma sem értékeljük eléggé ezt a gyógyszert, mások kételyeket fogal­maznak meg a metforminkezelés makrovaszkuláris és egyéb előnyeivel kapcsolatban.

Neves szakemberek sürgetik az összefogást Amerikában annak érdekében, hogy csökkenthessék a szülő nők halálozási arányának növekedését.

Összefoglalás
Az anyai halálozási ráta napjainkban is igen magas. A WHO 1990-ben meghirdetett programja célként tűzte ki 25 év alatt a halálozási ráta 75%-os csökkentését. Az adatok elemzése 2016-ban megtörtént. Ezek alapján látható, hogy a csökkentés mértéke világszinten alig haladta meg a 40%-ot. Csupán tíz országban sikerült elérni a kitűzött célt. A szerző ismerteti az előfordulás gyakoriságát és annak okait. A WHO adatait összehasonlítja a magyarországi adatokkal. Ezekből kitűnik, hogy a halálozási mutatók az elmúlt tíz évben romlottak. A halálozás okai elsősorban a vérzés, az infekciók és a toxaemia/hypertonia. A hypertonia okozta halálozás csaknem fele a szülés utáni 6 hétben következik be. Elengedhetetlen azon várandósok kiszűrése, akik már a terhesség előtt túlsúlyosak voltak, illetve magas vérnyomás betegségük volt, mert ezen okok a legfontosabb kockázati tényezők. Fontos a prekoncepcionális gondozás, hogy csökkenteni tudjuk a rizikót. A várandósgondozás során szintén szükséges ezen állapotok kiszűrése és kezelése.

A humán immundeficiencia vírus okozta fertőzés mára jól kezelhetővé vált: az antiretrovirális terápia (ART) csaknem normális életkilátásokat ígér. Cik­künk sorra veszi az elsődleges ellátás lényeges szempontjait. A klinikusnak a kombinációs ART mielőbbi megindítására kell törekednie, de mérlegelve azt, hogy a beteg alkalmas-e az élethosszig tartó terápia megkezdésére. Az ART elindítását követően a vírusszám és a CD4+limfocita válasz monitoro­zása alapvető a vírusszuppresszió biztosításához.