Az endotrofin szintjének változása feltárhatja, hogyan befolyásolja a hízás és a fogyás az anyagcsere egészségét.

Élő szervezetek vizsgálata kellett a progranulin és a JAK2/STAT3 jelátviteli útvonal együttes működésének feltáráshoz.

Az eszköz képes érzékelni a környezetben jelen lévő mérgező gázokat vagy vízben található nehézfémeket és rezgéssel figyelmezteti viselőjét.

A CHARM nevű eszköz a verejtékben lévő biokémiai jeleket elemzi, és folyamatos, személyre szabott információt nyújt a szervezet aktuális anyagcsre-állapotáról.

Az automatizált rendszer alkalmazása során számos váratlan kölcsönhatást figyeltek meg egyes baktériumfajok és a rostok között.

A hordozható eszköz a beteg verejtékéből képes nyomon követni a levodopa szintjét.

Bevezetés: Kolorektális daganatoknál az őrszemnyirok­csomó-biopszia még mindig ellentmondásos. A nyirokcso­mó-metasztázis a legfontosabb prognosztikus faktor és nyirokcsomó-metasztázis nélkül 15–20% a helyi kiújulás kockázata.

Módszerek: Az őrszemnyirokcsomót in vivo kék vagy indociánzöld (ICG) festék szubszerózus, ex vivo pedig szubmukózus vagy szubszerózus beadásával határozták meg. A festődött nyirokcsomókat a patológus konvencionális módon hema­toxilin-eozin festéssel, negativitás esetén sorozatmetszéssel és immunhisztokémiai és vagy RT-PCR módszerrel vizsgálta.

Eredmények: A magas, 70–99% közötti detektálási arány elle­nére a szenzitivitás a makrometasztázisra alacsony, 33–93,1%, de a mikrometasztázis kimutatásával javul. Mikrometasztázis kimutatásán alapuló stádiummódosulás 5–15% között volt. Aberráns nyirokdrenázs 3,9–7,1%-ban fordult elő.

Következtetések: Ma még a kolorektális őrszemnyirokcso­mó-meghatározás szenzitivitása nem alkalmas a kezelés meghatározására, magas a fals negatív arány. Ennek oka a standardizáció hiánya, a nem megfelelő betegszelekció, a nagy számú T3–4 stádiumú daganat. Több szerző is a korai, T1–2 stádiumú daganatok vizsgálatát javasolja, melyek előfor­dulása a szűrés miatt növekszik.

Magy Onkol 70:249-257, 2026

 Lymph node status is the most important prognostic fac­tor in penile squamous cell carcinoma, yet radical inguinal lymph node dissection (ILND) carries substantial morbidity. Sentinel lymph node biopsy was pioneered in penile cancer and subsequently evolved to a concept of dynamic sentinel node biopsy (DSNB), a multidisciplinary staging procedure integrating radiotracer injection, lymphoscintigraphy, intra­operative localization, and pathological ultrastaging with high dianostic efficiency. Over time, gradual improvements including preoperative ultrasonography with fine-nee­dle aspiration cytology (FNAC), SPECT/CT, more refined pathological assessment, and hybrid tracers have reduced false-negative rates improving reliability in experienced centers. Current EAU-ASCO guidance supports DSNB as the preferred surgical strategy to stage patients with inter­mediate- and high-risk clinically node-negative (cN0) penile cancer. This review summarizes the historical development of penile sentinel node surgery, the current DSNB evidence, the role of modern imaging and hybrid tracers as well as persistent limitations of the approach such as non-visual­ization, false-negative rate, and other important areas in which further standardization and innovation are needed.

Magy Onkol 70:191-200, 2026

 Aim: To review the current evidence, technical consider­ations, clinical significance, and future perspectives of sen­tinel node navigation surgery (SNNS) for upper gastroin­testinal malignancies, focusing on gastric and esophageal cancers.

Methods: This narrative review summarizes evidence on sentinel node (SN) mapping, biopsy, and SNNS in gastric and esophageal cancers, focusing on feasibility, diagnostic accuracy, indications, and limitations.

Results: In early gastric cancer, accumulating evidence sup­ports the feasibility and diagnostic accuracy of SN mapping and biopsy, supporting SNNS as a promising platform for function-preserving gastric surgery. In esophageal cancer, clinical application remains challenging because of multi­directional lymphatic drainage and aggressive tumor biol­ogy; however, radioisotope-guided SN mapping has shown encouraging results in selected patients with early-stage disease.

Conclusions: SNNS may reduce surgical invasiveness while preserving oncologic safety and postoperative function in selected patients with upper gastrointestinal malignancies. However, further validation and standardization are required before broader clinical implementation.

Magy Onkol 70:259- 268, 2026

Az őrszemnyirokcsomó-biopszia a melanómás betegek se­bészi kezelésében vált elsőként standard módszerré, mint patológiai stádiummeghatározó beavatkozás. Az eljárás kivitelezése speciális sebészi jártasságot és szoros multidiszciplináris együttműködést igényel az onkológia, sebé­szet, nukleáris medicina és a patológia részéről. A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ­ban harminc évvel ezelőtt, az úttörők között vezettük be az őrszemnyirokcsomó-biopsziát a melanómában szenvedő pácienseknél. A jelen publikációban két és fél ezer beteg kezelése során szerzett tapasztalatainkat összegezzük a té­mában megjelent közleményeink alapján. Munkacsoportunk foglalkozott a primer tumor regressziójának az őrszemnyirok­csomó metasztatikus érintettségével való összefüggésével, a vékony, a négy mm-nél vastagabb melanómás és a fej-nyaki őrszemnyirokcsomó-biopszián átesett betegeink adatait is analizáltuk. Az adataink megerősítik, hogy az őrszemnyirokcsomó-biopszia továbbra is az onkológusok számára a legfontosabb támpont a betegek adjuváns kezelésének meghatározásában. A melanómás betegek gyógyítását a jö­vőben is centrumokban, multidiszciplináris teamdöntésekre szükséges alapozni, ahol minden diagnosztikai és terápiás modalitás rendelkezésre áll a személyre szabott terápiák megvalósításában.

Magy Onkol 70:213-218, 2026